Egy biztos, ők azok, akik már a legkorszerűbb technológiákkal akarnak dolgozni, és egyharmaduk informatikusnak készül. Globális körkép az 1996 után született Z generáció tagjairól, akik 2020-ban már a munkaerő 20 százalékát alkotják.
A Z generáció a technológiát előtérbe helyező mentalitással lép be hamarosan a munkaerőpiacra, ami többszörös kihívást jelent az őket foglalkoztató vállalkozásoknak. Egyrészt, ha a soraikban akarják őket tudni, még jobban kell alkalmazkodniuk a digitális kor kihívásaihoz, másrészt fel kell készülniük arra is, hogyan kezeljék a munkahelyeken dolgozó öt generáció közötti digitális tudás különbségeket– állapítja meg a Dimensional Research közelmúltban végzett kutatása.
Nem mindegy mennyire digitalizált a potenciális munkahely
A globális felmérésben több mint 12 ezer 16-23 év közötti fiatalt kérdeztek meg 17 országból, a Dell Technologies megbízásából. A megkérdezettek körét már egyértelműen a digitális bennszülöttek közé sorolhatjuk, 98 százalékuk már a tanulmányaihoz is használta a technológiát. Pályaválasztásukban is döntő lehet a jövendő munkahely technológia érettsége is, mivel 91 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy hasonló ajánlatok esetén a legmodernebbeket alkalmazó lehet a nyerő.
Négyötödük pályázik olyan állásra, ahol élvonalbeli technológiákkal dolgozhat, közülük 38 százalék az informatikában építene karriert, 39 százalékuk az ugyancsak nagyon súlyos munkaerőhiánnyal küzdő a kiberbiztonság területén dolgozna, 46 százalékot pedig a technológiai kutatás és fejlesztés érdekli.
Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy 80 százalékuk szerint a technológiának és az automatizálásnak köszönhetően igazságosabb munkakörnyezet alakul majd ki, könnyebben kiküszöbölhető lesz az elfogultság és a diszkrimináció.
A válaszadók 89 százaléka tisztában van vele, hogy a következő időszak az emberek és a gépek partneri kapcsolatáról szól majd. Több mint a felük szerint az emberek és a gépek integrált csapatként működnek majd együtt, míg 38 százalékuk továbbra is eszközként tekint a gépekre.
Kódolt generációs szakadékok
A Z generáció tagjainak a túlnyomó része bízik ugyan saját technológiai képességeiben, de aggódik amiatt, hogy nem rendelkezik a munkaadó által elvárt személyes készségekkel . Jó jel a többgenerációs környezetben dolgozók számára, hogy a 77 százalékuk hajlandó lenne idősebb, de technológiai szempontból tapasztalatlanabb kollégáit segíteni. Mindezen jövőbeni tudás birtoklása ellenére szinte minden friss diplomás (94%) aggódik a jövőbeli munkalehetőségei miatt.
Az idősebb szakemberek pedig attól tartanak, hogy a fiatalabb generáció tagjai lehagyják őket, illetve hogy a jövő vezetői túlnyomó részben digitális bennszülöttek lesznek. Egy korábbi hasonló kutatás szerint a cégvezetők 87 százaléka tart attól, hogy cégük nehezen tud majd minden generáció számára egyenlő lehetőségeket biztosítani.
Mivel akár öt generáció is dolgozhat egy munkahelyen, a vállalkozások feladata, hogy segítsenek az alkalmazottaknak közös nevezőre jutni a digitális megoldásokat előtérbe toló kultúra kialakításában. A gyakornoki és a rotációs programokkal, egyéb, korai karrierfejlesztési lehetőségekkel a fiatalok munka közben formálhatják a személyes készségeiket, miközben a fordított mentori programok vállalati szinten fejleszthetik a korábbi generációk technikai kompetenciáit.
Vissza a gyökerekhez?
Annak ellenére, hogy gyakorlatilag már születésük óta használnak elektronikai eszközöket és a közösségi médián nőttek fel, a Z generáció tagjai több közvetlen emberi interakcióra vágynak a munkahelyeken. A személyes kommunikációt részesítik előnyben (43%), és csak azt követi a telefonos kommunikáció (21%). Az eddig főleg a fiatalok körében népszerű üzenetküldő alkalmazások, valamint a szöveges üzenetek utolsó helyen állnak, mint (kevésbé) vágyott kommunikációs eszközök.
A korábbi munkahelyi hagyományokhoz való visszatérést mutatja, hogy a háromnegyedük szívesebben tanulna munka közben a munkatársaitól és más emberektől, mint az interneten. Igaz azért a négyötödük szerint az új kor vívmányai közül a közösségi média hasznos eszköz lehet a munkahelyen is.
Meglepő választ adtak arra a kérdésre is, hogy hol dolgoznának szívesebben. A megkérdezettek 53 százaléka inkább bejárna egy munkahelyre ahelyett, hogy otthonról dolgozzon, 58 százalékuk pedig szívesebben dolgozna csapatban, mint függetlenül.
