Az ügyvédek, bírák és közjegyzők még nyugodtak, szakmájukat elsősorban közvetve érinti a technológiai fejlődés felgyorsulása. Egyes autókereskedők ugyanakkor már új munkakörökkel „gyúrnak” a jövőbeni értékesítési és szervizfeladatok hatékonyabbá, személyre szabottabbá tételére. Két példa a digitalizáció várható hazai folyamataiból.

Fejünkre nőhetnek a robotok

Azt már elég sokszor hallottuk, hogyan alakítja át a digitalizáció az ipari folyamatokat. Már arra is felkészítenek minket, hogyan (nem) fogunk bankfiókba járni. Még félve olvassuk az olyan híreket, hogy majd a sebészhiány is leküzdhetővé válik a pontosabb és soha el nem fáradó robotsebészek révén.

A digitalizáció hatása napról-napra újabb területen bukkan fel, legutóbb a jogászok vitatták meg ennek lehetséges következményeit. Láthattunk ugyanakkor élő hazai példát arra is, hogyan alakítja a technológia a jövő autókereskedéseit, milyen újabb állásokat teremt bennük. Az egyik hazai luxusautó forgalmazó legújabb szalonja már ilyen módon épült fel.

A jogi ellentmondásokkal nem tud mit kezdeni a technológia

Nézzük, mi várható a jog világában? Ezt a kérdést boncolgatták a napokban Szegeden a 30. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon. A technológia a következő évtizedekben gyökeresen átalakíthatja a jog minden területét, de az emberi tényező továbbra is nélkülözhetetlen eleme marad a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt – hangzott el az eseményen.

Noha az algoritmusok és a szoftverek a big data segítségével már nemcsak a bírák és ügyvédek profiljait tudják elkészíteni, hanem akár egy per várható kimenetelét, vagy bűncselekmények előfordulási helyét is valószínűsítik, de még nem képesek megbirkózni a jog paradoxonjaival. A jogviszonyok ellentmondásainak kezelése egyelőre biztosan az ügyvédek, a közjegyzők és a bírák kezében marad.

A legújabb technológiákat a jog nem most kezdi el használni, a big data segítségével a közösségi hálózatokon például elemezhető az egyes jogszabályok társadalmi fogadtatása, de a nagy adathalmazok analízise a prediktív bűnmegelőzésben is hasznosítható.

Az algoritmusok ugyan nem tudnak pontosan előre jelezni egyedi bűncselekményeket, vagy egy terrortámadást, de a különböző változók alapján (bűncselekmények száma, italboltok és bárok sűrűsége stb.) hozzájárulhatnak a rendőri erőforrások pontosabb, ésszerűbb elosztásához – vélik a szakemberek.

Az elemzőszoftverek bírói és ügyvédi profilok kialakítására is alkalmasak, oly módon, hogy mintázatokat, ismétlődéseket, szabályszerűségeket és összefüggéseket keresnek. Ennek alapján előre jelezhető, hogy egy adott ügyre kijelölt bírónál várhatóan meddig tart majd az eljárás, és abban milyen ítélet születhet.

A technológia ugyanakkor a jog számos területén komoly korlátokba ütközik – hangsúlyozta Ződi Zsolt. A Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar Infokommunikációs Tanszékének docense szerint semmilyen szoftver nem képes ugyanis célokat kitűzni, az adatok értelmezésének kereteit meghatározni, váratlan, innovatív döntést hozni, megnyugtatóan indokolni és főként nem tud értékek közt mérlegelni, vagy értékkonfliktusokat feloldani. Ezért szerinte is nyilvánvalóan szükség lesz jogászokra, de nem feltétlenül ugyanazokban a munkakörökben, mint jelenleg.

A blokklánc átalakítja a jogászi szerepet

A blokklánc rendszerekből ismert „okosszerződések” sem kiváltják, hanem átalakíthatják a jogászok szerepét a szerződéses viszonyok életciklusában – emelte ki előadásában Horváth Róbert. A MakerDAO fejlesztője szerint lehet, hogy lesznek olyan részfeladatok, amelyeket az okosszerződések átvesznek a közjegyzőktől, vagy az ügyvédektől – például a letéti őrzést –, de más szempontból felértékelődik a közjegyző szerepe.

Mivel az okosszerződés önmagától nem tudja megállapítani, hogy a szerződés bizonyos feltételei ténylegesen teljesültek-e, szükség lesz arra, hogy ezt valaki – egy valós személy – tanúsítsa és rögzítse a rendszerben. Ezt pedig tipikusan egy, a szerződésben nem érintett, mindenki számára hiteles harmadik fél, azaz a közjegyző tudja tanúsítani.

Parti Tamás, a Budapesti Közjegyző Kamara (BKK) elnöke szerint a technológia elsősorban a rutint képes kezelni, a jogalkalmazásban viszont semmi sem idegenebb ennél. Ha egy összetettebb jogviszonyt így intéznek, az inkább problémát jelent, mint hasznot hoz. Az ellentmondást nem tudják a gépek kezelni.

Úgy látja az online szerződések világából sem hagyhatóak ki a jogászok. Példaként a jövőbeni pénzintézeti folyamatokat hozta fel. A bankok a szerződéseket, iratokat elektronikusan bocsáthatják az ügyfél rendelkezésére, amelyről videokonferencia segítségével kommunikálhatnak. A szerződések elektronikus formában, elektronikus aláírások igénybevételével is megköthetőek lesznek, úgy hogy a felek fizikailag nem is kerülnek kapcsolatba egymással.

De mi van, ha érvényesíteni kell a szerződésből fakadó jogokat és az adós arra törekszik, hogy a szerződéskötés elemeit kétségbe vonja és kibújjon a kötelezettség alól? – teszi fel a kérdést. Válasza, hogy a közjegyzői eljárások, az elektronikus szerződéshez kapcsolt közjegyzői okirat alapján közvetlen bírósági végrehajtás indítható bárhol az Európai Unió területén.

Új szakmát is hozhat a jog területére a digitalizáció, a robotetikusét, amiről korábban egy másik szakmai rendezvényen esett szó. A téma jövőbeli szakértőjének a robotizáció jogi és az etikai vonatkozásait kell értelmeznie és feldolgoznia. Azt például, hogy egy robot által elkövetett cselekménynek ki a felelőse, aki programozta, aki megépítette, aki rosszul használta, vagy valaki más.

Szabad-e például olyan méretű robotokat csinálni, amelyek nagyobbak az embernél? Ezek nemcsak funkcionális, hanem etikai kérdések is. A robotetikusi feladatra tipikusan alkalmas lehet egy a programozáshoz is értő jogász.

Új állásokat teremthet a technológia az autókereskedelemben is

Nemrégiben adták át Budaörsön a világ egyik legkorszerűbb autószalonját, amely a Mercedes Benz innovatív globális kiskereskedelmi koncepciója alapján épült meg, több mint 3,5 milliárd forintból. A Mercedes-Benz Hovány  Autócentrumot számos digitális megoldással szerelték fel, de a létesítménynek nemcsak a hardvere képviseli a legújabb technológiákat, hanem az értékesítési és szerviz folyamatok is átalakultak, néhány új munkakört is teremtve.

Az újdonságokról a szalon avatóján Jörg Schmidt, a Mercedes-Benz Hungária Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Elmondta, hogy az innovációk révén a tanácsadás a korábbiaknál személyre szabhatóbb lett, az értékesítés, beleértve az utógondozási folyamatot is digitalizálttá vált. Az okos eszközökkel megvalósulhat a papírmentes környezet.

A belépésnél rendszámfelismerővel azonosítják az ügyfelet, aki ha a beléptető készüléken jelzi, hogy szervízbe jött, azonnal odairányítják, ahol találkozhat az ebbéli ügyeit intéző „Car checker-rel”. Ha más céllal érkezik, az első új munkakörös szakértő, akivel találkozik a „Star Assistant”, aki több mint egy szimpla recepciós, ő navigálja az ügyfelet a kereskedésen belül, az alapvető tájékoztatást, információkat tőle kapja meg.

Ha többet szeretne egy-egy új modellről megtudni, akkor lép a képbe a „Product Expert”. A termékszakértővel  folytatott beszélgetés során kiderül, hogyegyelőre csak nézelődik, vagy vásárolni is szeretne. Ez utóbbi folyamatot már a hagyományos értékesítő csapattal bonyolíthatja le, modern digitalizált környezetben. A tárgyalókat ugyanis a technika segítségével rövid időn belül személyre szabottá lehet tenni, a helyiségen belül elhelyezett kijelzőkön az éppen megvásárolni kívánt modellről jeleníthető meg minden szükséges információ.

Interaktív ártáblák

A márkakereskedésben elérhetőek a legújabb Mercedes-Benz személygépkocsik és kishaszonjárművek, valamint a smart modellek mellett az ország második AMG Performance Centere is helyet kapott az épületben. Itt található a világ első olyan kiállítótere is, ahol a Mercedes-Maybach modelleket egy új, exkluzív lounge környezetben mutatják be. Minden kiállított autóhoz tartozik egy interaktív ártábla, ami mögött iPad-ek vannak. Az ezeken tárolt  információkat az ügyfél e-mailben elküldheti magának.

 

Fejünkre nőhetnek a robotok