Miközben nálunk érdektelenségre hivatkozva megszűnt a digitális rádiózás(DAB+), Európa más országaiban nagy léptékkel halad a fejlesztés. Utánajártunk, van-e még remény Magyarországon is az újraélesztésre?

DAB+

A digitális rádiózás nemzetközi szervezete a WorldDAB a napokban felhívást intézett az európai országokhoz, hogy haladéktalanul tegyenek meg mindent a digitális rádiózással kapcsolatos uniós vállalások közelgő határidejének a betartására – olvasható a radioworld.comon.

A 2018 végén elfogadott Európai Elektronikus Hírközlési Kódex(EECC) ugyanis egy olyan előírást tartalmaz, amely szerint 2020.december 21-től az EU-ban minden új autórádiónak képesnek kell lennie a digitális földi rádiószolgáltatások fogadására. Ezt a kötelezettséget addigra helyi jogszabályi szinten is rögzíteni kell.

A szervezet elnöke Patrick Hannon közleményében utalt rá, hogy a 2018-as uniós döntés átalakította a DAB + rádiótechnológia kilátásait Európában. „Most azokat az országokat sürgetjük, amelyek még nem hajtották végre a vállalást, és segítsenek abban, hogy az EU valamennyi tagállamának autósai részesüljenek a digitális rádió előnyeiből: nagyobb műsorválaszték, tisztább hangzás és továbbfejlesztett adatszolgáltatások „- idézi a portál az említett közleményt.

Hogyan reagáltak a kötelezettségvállalásra az uniós tagországok?

Németországban az új személygépkocsik összes rádióvevőjének 2020. december 21-től a digitális rádiós képességekkel is rendelkeznie kell. Az Egyesült Királyságban 2021-től az új személygépkocsik alapfelszereltségként digitális rádióval rendelkeznek majd.

Olaszországban már a 2020 januárjától eladott összes új rádiókészüléknek, beleértve nemcsak az autós rádiókat, tartalmaznia kell a DAB + technológiát. Franciaországban a parlament ebben a hónapban vizsgálja felül azt a javaslatot, amely az EECC határidejének megfelelően előírja, hogy minden új autórádiónak tartalmaznia kell a digitális rádió képességeket.

A múlt héten Spanyolország tette közzé távközlési rendeletének tervezetét, amely szintén megfelel az említett uniós szintű vállalásnak. Más országok, köztük Hollandia, Belgium, Dánia, Svédország, Ausztria, Görögország, Csehország, Lengyelország és Málta már mind elindították a szükséges eljárásokat a kötelezettség helyi jogszabályokba ültetésére.

Néhány jellemző adat a technológiában élenjáró országokról, és áttekintés arról, hol tart a DAB+ a világ más országaiban:

DAB/DAB+

A visegrádi négyek „bezzeg-országa” Csehország

A digitális műsorszolgáltatás fejlesztése összekapcsolódik a középhullámú(AM) sugárzás kivezetésével, amelyet 2021 végére terveznek. „A Cseh Rádió belépése a DAB + hálózatba elengedhetetlen mérföldkő annak digitalizálásához Csehország egész területén. Hosszú távon a digitalizálás új módszereket jelent a hallgatók jobb közszolgáltatásának biztosítására, különösen a szélesebb műsorkínálat, a magasabb színvonalú közvetítés és az új multimédia szolgáltatások terén ”- mondja René Zavoral, a Cseh Rádió főigazgatója.

„A DAB + egy új digitális platform a modern médiaszolgáltatások nyújtására, bárhol, ahol sok időt töltünk – háztartásokban, hétvégi házakban és főleg az autókban – ingyen és anélkül, hogy az internetre kellene támaszkodnunk” – emeli ki Vít Vážan, a České Radiokomunikace vezérigazgatója.

Magyarország a DAB+ lekapcsolása után

Mint nemrégiben megírtuk, Magyarországon a nélkül szűnt meg a digitális rádiós műsorszórás, hogy országossá fejlődött, és élesbe kapcsolt volna. A hírközlési hatóság indoklása szerint sem a tartalomszolgáltatók, sem a hallgatók nem voltak igazán vevők a rádiózás digitális formájára.

Az első DAB formátumú kísérleti adást a Magyar Rádió Zrt. és az Antenna Hungária Zrt. 1995. december 1-jénkezdte meg. A kísérleti DAB-rendszer nyolc rádióprogram sugárzására nyújtott lehetőséget, amelyből kezdetben négyet használt ki a Magyar Rádió.

A műsorkínálat évekkel később a Danubius Rádióval és a Sláger Rádióval bővült. Aztán 2008 tavaszán a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) jogelődje, a Nemzeti Hírközlési Hatóság(NHH) pályázatot írt ki öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére.

Mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg, a műsorszóró cég még annak az évnek a végén ki is építette a digitális földi rádióhálózat első ütemét, ennek lakossági lefedettsége megközelítette a 30 százalékot és maradt is ezen a kísérleti lefedettségi szinten, egészen a szerződés 2020. szeptember 5-i lejárásáig, amikor kiderült egyelőre nem lesz folytatás.

A miértre vonatkozó kérdésünkkel megkerestük a szakhatóságot. A válaszból kiderült, hogy az elmúlt 12 év visszajelzései alapján sem a piaci sem a hallgatói oldalról nem mutatkozott valós igény a digitális rádiózásra, ezért a hatóság most nem írt ki új pályázatot a frekvenciára. Amúgy hozzátették: a rádiós digitális átállásra nincs kötelezettség sem a magyar, sem az uniós szabályozás szerint.

Ismét megkerestük a szakhatóságot, hogy a mostani cikkben említett kötelezettségvállalás ellentmondani látszik a korábbi tájékoztatásuknak. Az NMHH erre a következőket válaszolta:

„Nincs ellentmondás, ugyanis az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex szabályai arról rendelkeznek, hogy 2020 végétől minden EU-s tagországban az új autókba szerelt rádióknak képesnek kell lenniük a földi digitális rádióadás vételére. Vagyis a szabály az autórádiókra vonatkozik, nem magára a digitális földfelszíni rádiós műsorszórásra”.

A fogyasztók a hatóságnak, és a szolgáltatóknak is jelezhetik „újranyitási” igényüket

A már idézett korábbi cikkünkben az NMHH arra is kitért, hogy a jövőben is folyamatosan figyelik a piacot és az aktuális technológiai trendeket, és ha mégis jelentkezne igény a digitális rádiózásra, bármikor kiírhatnak pályázatot a digitális rádiózáshoz szükséges hálózat üzemeltetésére.

Ezzel kapcsolatban most azt a kérdést tettük, fel, hogy ha itthon már nincs meg – még kísérleti stádiumban sem – a digitális rádiózáshoz szükséges hálózat, honnan lehet majd érzékelni a felhasználói igényt? A hatóság a következő választ adta, ami talán adhat némi reményt a jövőre nézve.

„Az elmúlt 12 évben a tartalomszolgáltatók nem mutattak a műsorszórónak fizetőképes keresletet a digitális rádiózásra, az NMHH pedig folyamatosan kapcsolatban van a piac ezen szereplőivel, rajtuk keresztül pedig a fogyasztókkal is. A fogyasztók pedig mind a tartalomszolgáltatóknak, mind a hatóságnak, annak ügyfélszolgálatán keresztül jelezhetik igényüket az új digitális rádióműsor-vételi lehetőség iránt. Itt fontos megjegyezni, hogy amikor a DAB+ hálózat harminc százalékos lefedettséggel Budapest környékén sugárzott rádióműsorokat, nem érkeztek hálózatbővítési igények a hatósághoz” .