Kényszerlépésekkel kezdődött, kulcsszoftver lett abból a CRM-alapú számlázási rendszerből, amit negyedszázada fejlesztettek a Westel 900 informatikusai. A platform jelentős részét a mai napig használja a Magyar Telekom. A történetet az egykori kulcsszereplők egy részének a bevonásával jártuk körbe.

A Westel 450 vezetőivel és munkatársaival 1993-ban alakult meg a Westel 900 Mobil Zrt., ahol a cég belső informatikáját a nulláról, de nagyon rövid idő alatt kellett felépíteni. Ennek irányítását Szűcs József informatikai igazgató látta el, mint előtte a Westel 450 Kft-nél.
A JAZZ-ig vezető út
„Először még vásárolni vagy fejlesztetni akartuk a számlázási rendszert, a gond csak az volt,hogy akkoriban a piacon csupán három GSM számlázási rendszer “kezdemény” volt elérhető: egy amerikai, egy angol és egy német” – emlékszik a kezdetekre Szűcs József.
Az amerikai rendszerről mindjárt kiderült, hogy még sehol sem áll a fejlesztésük, azt a vevővel akarják megfinanszíroztatni. Az angol rendszer nem relációs adatbázis-kezelő rendszer alapú szoftverkörnyezetben működött, amit Szűcs József a megoldás gyengeségeként értékelt.
A német rendszerről pedig az derült ki, hogy csak az alapvető GSM számlázási funkciókat tartalmazza, igaz a német cég bevállalta, hogy a kitűzött indulásra hozzáfejleszti a Westel 900 által igényelt további rendszerfunkciókat.
„Ehhez szoftveres kollégáimmal már mi specifikáltuk a programozási igényeket, ami jó bemelegítés volt a későbbi nagy, saját rendszerfejlesztési feladatunkhoz” – sorolja az informatikai igazgató.
Hozzáteszi: a német rendszerrel eleinte rózsásnak tűnt a jövő, de később jött a “fekete leves”, a programozási hibák tömkelegével. Ez azt jelenti, hogy az ottani informatikusok minden hiba kijavításával újabb, többszörös hibát vittek be a rendszerbe, és így az újabb igények fejlesztésére nem maradt elég programozói kapacitásuk.
Egyre tarthatatlanabbá vált, hogy egy megbízhatatlan informatikai rendszerrel kell az egymillió fölé lépett előfizető számot kiszolgálniuk, és a havi több milliárd forint bevételt hozó számlázást végrehajtani.
A fordulópont
Egy balatoni menedzsmentkonferencia szünetében, 1996-ban vetette fel IT vezető társainak Szűcs József, hogy ajánlják fel a cég vezetőségének, a saját fejlesztésű GSM számlázási rendszert. Hogy miért bízott ennyire magukban?
Az informatikai igazgatót meggyőzte a német rendszerhez korábban általuk fejlesztett alrendszerek sikeres elkészítése és működése, továbbá, hogy a német cég számára is ők határozták meg a rendszerhez szükséges funkciók nagy részét.
A válasz habozás nélküli és egyhangú igen volt. Sugár András, akkori vezérigazgató pedig elsőként biztosította a csapatot arról, hogy támogatja a saját fejlesztést.
„Az üzleti életben a legnehezebb a bevételt megtervezni, úgy lehet jól kormányozni egy vállalkozást, ha tisztában vagyunk azzal mennyi is folyik be a cég számlájára” – indokolta a döntését a vállalat első számú vezetője.
Aztán jött az amerikai tulajdonos, a US West beleegyezése. Az amerikaiak a kezdeti vonakodásukat arra alapozták, hogy Amerikában nem volt egyetlen olyan távközlési cég sem, amelynek a belső informatikája sikeresen fejlesztett volna ki saját mobil számlázási rendszert.

A JAZZ többet tud a szimpla számlázásnál
A Westel 900 saját, 22 fős szoftverfejlesztői csapata és egy önálló vállalkozásba kezdő korábbi westeles munkatárs által alapított és vezetett magyar szoftverház, az Allround Kft. 1996-tól két év alatt vitte sikerre a tervet.
A csapat 1998. augusztus 10-én adta át felhasználásra a cég ügyfélinformációs és számlázási rendszerét. A JAZZ használatára ezt megelőzően kiképzett munkatársak, munkakezdéskor már a JAZZ képernyőket látták maguk előtt, és ki-ki a maga munkaterületén kezdte használni az új rendszert.
A JAZZ végül olyan lett, ami nem csupán számlázásra képes, hanem a felhasználók és a cégvezetés számára az üzletvitelhez szükséges információkat is rendelkezésre tudja bocsátani.
„Ez már klasszikus CRM megoldás volt, segítségével a pénzügy a hónapzárást követő három nappal már be is tudott nyújtani eleinte egyoldalas, később már grafikusan kétoldalas összeállítást, amin láttuk, hogy milyen helyzetben van a cég az üzleti tervéhez képest, és a versenytársakhoz képest.
Nagy dolog volt az is, hogy az üzleti könyveket is le lehetett zárni következő év január 31-ig, egy olyan cégnél, ahol 260 milliárd volt az árbevétel, és 5-6 millió ügyfél és nagyszámú a beszállító. Ezekkel az adatokkal tudtuk tervezni a készülékvásárlást, az alkatrészvásárlást. A JAZZ-zal egyszerűbben gyorsabban működött a nemzetközi roaming elszámolás is ” – emeli ki a volt vezérigazgató.
Sugár András kiemeli a biztonság témáját is, amire szintén felkészült volt az új rendszer. Mint fogalmaz: védekezni a csalások ellen, amikre nemzetközi társaságok szakosodtak, már akkor is nagyon fontos volt. Ennek figyelése is egy újszerű modul volt, amit úgy tudja, első alkalommal a Westel 900-nál vezettek be a világon.
Miért pont JAZZ lett a neve?
„A fejlesztésnek a munka során az IT-n belül végig hárombetűs munkacíme volt, fel sem merült bennünk, hogy valódi szoftvernevet kellene adni neki. Amikor Sugár András rákérdezett, hogyan hívják a rendszerünket, tanácstalanul néztünk egymásra. Akkor azt mondta: ok, legyen a neve JAZZ! Ez a szó az akkori amerikai szlengben a kellemes, laza dolgok jelzője volt” – emlékezik vissza a névadóra Szűcs József.
A szoftver utóélete
Kíváncsiak voltunk, mi történt azóta a JAZZ-zel, hogy a Westel 900 Zrt.-t beolvasztották a Magyar Telekomba. Megkeresésünkre a Telekom vállalati kommunikációs részlege az alábbi választ küldte:
„A régi JAZZ rendszer minden egyes alapfunkciója ma is használatban van, legyen az mobil értékesítési, behajtási, számlázási, logisztikai vagy CRM funkció. Kivételt képez az ügyféladat felvitel és módosítási funkció, ezek szerepét időközben egy másik rendszer vette át.
A JAZZ folyamatosan integrálódik minden új rendszerhez és értékesítési folyamathoz, bármilyen új technológiához is kell kapcsolódni és ezen képességeire a jövőben is számítunk. A frontend felülete nem sokat változott az idők folyamán, ezért egyre inkább backend rendszerré válik. Rugalmasságát az egyedi fejlesztés adja, ez volt az egyik fő szempont a rendszer kialakításakor is”.
Újra divatba jött a saját fejlesztés
A JAZZ kapcsán még egy érdekes fejleményre mutat rá Bodnár Zsigmond, aki úgy tapasztalja, hogy mostanában megint divatba jött a saját fejlesztés. Ez főként a nagyvállalatokra jellemző, amelyek sok esetben nem találnak a működésükhöz megfelelő készterméket.
Ennek a módszertana viszont ma már inkább az, hogy a saját belső csapatuk mellé alvállalkozóktól vesznek további erőforrást, körülbelül fele-fele arányban, hogy azért a tudás belül maradjon.
