Újabb szakasz kezdődhet meg decembertől a hazai szélessávú internet fejlesztésekben. Elindul a Szupergyors Internet Program (SZIP) 2.0., amely a hazai háztartások jelenlegi minimum 30 Mbit/s legtöltési sebességét legalább 100 megabitesre tornássza fel.
Az új program egyes részleteiről a Microsoft őszi Future Decoded rendezvényén számolt be Kara Ákos, az infokommunikációért és a fogyasztóvédelemért felelős államtitkár. Emlékeztetett rá, hogy Magyarország két évvel az eredetileg kitűzött uniós határidő előttre vállalta a szélessávú internet országos kiépítésének első szakaszát.
A közintézmények már gigabites hálózatokkal számolhatnak
Bejelentette, hogy az összesen mintegy 150 milliárd forintba került SZIP 1.0 nyomán, amelyben alapcél volt, hogy minden háztartáshoz eljusson a legalább 30 Mbit/s sávszélesség, a vezetékes lefedettség 75 százalékról 89 százalékra nőtt.
Decembertől indulhat a második fázis. Ez két ütemben valósul meg, 2020 végéig a háztartások 80 százaléka számára kell biztosítani már a 100 Mbit/s-ot, a közintézményekhez 2025 végéig pedig ki kell épülnie az 1 gigabit/s sávszélességnek. Addigra azt is el kell érni, hogy minden háztartásnak legalább 100 Mbit/s letöltési sebességű internet kapcsolat álljon rendelkezésre. (A beruházás várható nagyságáról, a forrásokról és a források megosztásáról nem esett szó.)
A program első etapja, amihez a tagországok, így Magyarország is jelentős forrásokat kapott az Európai Uniótól, 2014-ben indult. Magyarország vállalta, hogy hazai és uniós forrásokból közel 3 ezer településen, mintegy 885 ezer háztartásban biztosítja a már említett legalább 30 Mbit/s sebességű világhálós kapcsolatot.
Az eddigi program főbb állomásai
A SZIP 1.0-hoz kapcsolódó uniós pályázaton 139 támogatási szerződést írtak alá, amiben 21 kis- és középvállalkozás, valamint 5 nagyvállalat vehetett részt. A nyertesek együttesen 47,4 milliárd forint kedvezményes beruházási hitelhez jutottak. A pályázók többnyire 30-90 százalék közötti támogatást igényeltek, az átlag 70 százalék volt. Emellett a teljes programra még 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás is rendelkezésre állt.
A program sikeres lebonyolításához 2016-ban még a hírközlési törvényt is kellett módosítani – kétszer is. Az addig hiányzott uniós irányelvek azt szabályozzák, hogy a hazai hálózatüzemeltető társaságoknak, beleértve a közművállalatokat is, milyen feltételekkel kell a távközlési cégek számára használatba adni az infrastruktúrájukat. A december végi második módosítás pedig a kötelezettség teljesítése során felmerülő jogviták rendezését könnyíti.
Az uniós irányelv alapvető célja, hogy csökkenjenek a nagy sebességű elektronikus hírközlési hálózatok kiépítési költségei, ezzel is ösztönözve és felgyorsítva a szélessávú fejlesztéseket. Az előírások enyhíthetik az építési területeken élők kellemetlenségeit, valamint a hálózatépítések koordinálását ösztönözve mérsékelhetik a kiépítés költségeit.
