A „korlátlan” szó ma az egyik legerősebb marketingfegyver a távközlésben. Azt ígéri, hogy nem kell számolni, figyelni, aggódni – egyszerűen csak használni. A mobilinternetnél különösen csábító ez az ígéret, hiszen a mindennapi online jelenlétünk nagy része már a telefonunkon zajlik. De valóban szükségünk van a teljes szabadságra, vagy csak szeretjük azt hinni, hogy igen?
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása finoman, de határozottan árnyalja a képet. Az adatok szerint sok előfizető választ korlátlan mobilinternetet úgy, hogy a havi adatforgalma messze nem indokolná ezt a döntést. A „biztos, ami biztos” logika gyakran felülírja a racionális mérlegelést – még akkor is, ha ez havonta több ezer forintos többletköltséget jelent.
Hasznos lehet a régi, köztes megoldás: a data rollover
Pedig létezne köztes megoldás. Olyan fix adatkeretes csomagok, amelyek nem büntetik a visszafogottabb hónapokat, hanem jutalmazzák azokat – például azzal, hogy a fel nem használt adat továbbvihető. A digitrendi.hu 2018-ban a hazai piacon elsőként vetette fel: a továbbgörgethető adatkeret(data rollover) kérdését: miért kell minden hónapban újrakezdeni a számlálást, ha az adatért egyszer már fizettünk?
Akkoriban a válasz többnyire az volt, hogy nincs rá valódi ügyféligény, vagy a rendszerek nem alkalmasak rá. Azóta eltelt több mint hét év, a mobilhasználat átalakult, a korlátlan csomagok pedig a kínálat meghatározó elemeivé váltak.
Most viszont egy hatósági kutatás mutat rá arra, hogy a „korlátlanság” sok esetben inkább megnyugtató illúzió, mint valódi szükséglet – és újra előtérbe kerülhetnek azok a rugalmas megoldások, amelyekről korábban túl korainak gondolták beszélni. A kérdés csak az, hogy a piac és a felhasználók készen állnak-e erre a gondolkodásváltásra.
Az NMHH kutatása ugyanis nemcsak számokat mutat, hanem egy viselkedésmintát is kirajzol: miközben a felhasználók egyre tudatosabbnak gondolják magukat, sok döntés továbbra is érzésekre, félelmekre és megszokásokra épül. A „mi van, ha elfogy?” kérdése sokaknál erősebb, mint az a felismerés, hogy az adatforgalom nagy része hónapról hónapra jól tervezhető lenne.
Az alábbiakban megnézzük, mit mutatnak a számok, mennyibe kerül a „korlátlanság”, és van-e ma reális alternatívája a magyar piacon.
A 2025-ben, több mint ezer lakossági számlás előfizető bevonásával készült NMHH-kutatás szerint miközben a korlátlan mobilnetet használók többsége úgy érzi, szüksége van a limitmentességre, sokan nincsenek tisztában saját adatforgalmukkal – és jelentős felárat fizetnek azért a szabadságért, amelyet valójában csak részben használnak ki.
Mit mutat az NMHH friss kutatása?
• A felhasználók nagyjából a fele korlátlan mobilnetet választott, mégis sokuknak elég lenne fix adatkeret.
• A gyakori online játék és internetmegosztás (tethering) tovább növeli a korlátlan csomag választásának esélyét.
• Akik új szerződést kötnek, nagyobb eséllyel választanak korlátlan hang- és adatcsomagot – részben a szolgáltatói kedvezmények hatására.
• A korlátlan előfizetések kihasználtsága nem tökéletes: a korlátlan mobilnetesek mindössze 6 %-a mondta, hogy nem használja ki a szolgáltatást, míg a korlátlan hanghívást választók esetében ez 7 % volt.
A kutatás rámutat arra is, hogy a felhasználók nagy része nincs tisztában saját mobiladataival — mindössze 60 %-uk tudta fejből a havidíját, és még kevesebben tudták kikeresni tényleges adat- vagy hangforgalmukat.
Mennyiért korlátlan a net? – költség vs. igény
A vizsgálat szerint a fogyasztók jelentős része túlzottan magas díjat fizet a korlátlan szolgáltatásért:
• Nem korlátlan csomag medián havidíja: ~5 000 Ft
• Korlátlan adat + hang csomag medián havi díja: ~13 000 Ft
Vagyis a korlátlan csomag medián ára nagyjából háromszorosa a fix adatkeretes csomagének — még akkor is, ha egy részét nem használják ki.
A tanulmány becslése szerint a korlátlan adatot választók nagyjából a fele egy ~10 GB-os kerettel is jól elvolna, amivel akár havi ~5 000 Ft-ot is megtakaríthatna havonta.
Hol van továbbgörgethető adat a világban?
Egyes külföldi szolgáltatóknál adat-továbbgörgetés természetes opció:
• EE (UK) – a pay-as-you-go adatkeret maradékát át lehet vinni a következő hónapra, ha újra veszünk egy 30 napos csomagot.
• AT&T (USA) – egyes csomagoknál a fel nem használt adat további egy hónapra átvihető
• Vodafone Idea (India) – a havidíjas csomagoknál a fel nem használt adat automatikusan hozzárendelődik a következő hónaphoz.
• Más szolgáltatóknál (ONE NZ) – nem csak egy, hanem akár több hónapra is átvihető rollover adat is elérhető bizonyos díjcsomagoknál.
Hogyan állunk Magyarországon?
A magyar piacon jelenleg csak egy szolgáltatónál érhető el havidíjas adatkeret-átviteli lehetőség. A sort a havidíjas csomagoknál a Vodafone kezdte, 2023-ban vezette be a továbbgörgethető adatot a Go csomagokban.
A One Magyarország (a Vodafone-t időközben felvásárló 4iG csoport távközlési leányvállalata) pedig tovább viszi a lehetőséget. Az operátor jelenleg is kínál bizonyos csomagoknál továbbgörgethető adatot (például 3 GB, 5 GB havi adatkerettel) – ezeknél az opcióknál a fel nem használt keret a következő hónap(ok)ban is használható.
Miért nem elterjedtebb a data rollover?
A korábbi piaci háttérből is látszik, hogy 2018-ban a szolgáltatók még nem látták az erőteljes ügyféligény megjelenését a keret-átvitelre, és a technikai háttér sem volt mindenhol készen rá. Ekkor inkább a korlátlan csomagok vagy egyéb mobilinternet-szabályozó opciók felé terelték a kínálatot a szolgáltatók.
A helyzet ma már némileg változik, de továbbra is jellemző, hogy csak egy-két szolgáltató nyújt rollover adat opciót havidíjas előfizetésekben — pedig a felhasználók egy része ezt akár preferálná is a korlátlan csomag helyett.
A korlátlanság mítosza lassan repedezik
Nem azért, mert ne lenne kényelmes, hanem mert egyre több adat mutatja meg: sokan fizetnek megnyugtató érzésekért, nem valós használatért.
Ebben a helyzetben a továbbgörgethető adatkeret nem technológiai kérdés, hanem szemléletbeli döntés: elismerése annak, hogy a mobilhasználat nem minden hónapban egyforma. Amit egyszer már kifizettünk, azt ne veszítsük el csak azért, mert az adott hónapban kevesebbet voltunk online.
A valódi dilemma tehát nem az, hogy korlátlan vagy nem korlátlan mobilnetet válasszunk. Hanem az, hogy mennyire értjük a saját digitális szokásainkat, és mennyire vagyunk hajlandók ezek alapján dönteni – nem marketingüzenetek, hanem adatok mentén. A korlátlanság kényelme vonzó, de lehet, hogy a jövő nem a „mindenből végtelen”, hanem az okosan kezelt, rugalmas keretek felé vezet.
