Az átlagnál jobban fizető állásokat tölthetnek be Magyarországon is az informatikusok, rugalmasabb munkavégzés és komoly továbbképzési lehetőségek állnak előttük. Ma már a női nem képviselői előtt is egyre nyitottabb a szakma. Mégis újabb pesszimista víziókat tárnak fel előttünk a friss kutatások. Hol a hiba a rendszerben?
Minden eddiginél nagyobb lehet az informatikushiány, a korábbi évek fellendülése után ismét csökken az érdeklődés az IT-szakok iránt. Akik mégis belevágnak, körükben növekszik a lemorzsolódás és az elvándorlás, a tanári szakokon pedig egyre kevesebben végeznek.
Ez derült ki az Informatikai Vállalkozások Szövetsége(IVSZ) szakértői által készített elemzésből, amely az elmúlt 12 év jelentkezési, felvételi, beiskolázási és diplomaszerzési trendjeit dolgozta fel.
Megtört az eddigi pozitív trend
Jelentősen, közel egyharmadával nőtt az IT-alapszakokra 2009 és 2019 között jelentkezők száma, ez a trend azonban 2020-ban megtört. A visszaesést a szakértők szerint a felvételi követelmények szigorítása, az emelt szintű érettségi bevezetése okozta, ennek következtében általában is kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Idén is csökkent az informatika alapszakokra jelentkezők száma, de jó hír a rosszban, hogy kisebb mértékben, mint az összes jelentkezőnél.
Az IVSZ 2020-ban készült munkaerőpiaci elemzése már 15 és 26 ezer fő közé tette kétéves időtávlatban a hiányzó IT-szakemberek számát Magyarországon.
„Ha a mostani előrejelzésünk helytálló, a hazai IT-szakemberhiány néhány éven belül ennél is jóval nagyobb méreteket ölthet” – mondta Vinnai Balázs, a szervezet elnöke.
Nem lesz, aki tanítsa
Még ennél is aggasztóbb, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a műszaki tudományokat, az ezirányú tanári szakokon ugyanis drámai a visszaesés. A kutatás szerint a matematika- és informatika tanári képzésekre felvett jelentkezők száma a 2020/2021-es tanévben alig több mint fele volt a 2015/2016-os tanév hasonló mutatójának.
A lemorzsolódás matematika- és informatikatanári szak esetében is nagyon jelentős: 2019-ben mindkét szak esetében az oklevelet szerzettek száma kevesebb, mint 38%-a volt a képzést öt évvel korábban megkezdők számának.
Pedig nagyon sok múlik az alapok megszerzésének a körülményein, mondhatjuk ugyan, hogy enélkül is hányan szereztek IT-tudást autodidakta módon, vagy a manapság egyre népszerűbb bootcamp (át)képzéseken.
Az igazság az, hogy egy jó matek-fizika tanár már az általános iskolában megszerettetheti a nehéznek és gyakran száraznak tartott műszaki tárgyakat a diákokkal, ha az oktatási rendszer ezt maga is megfelelően ösztönzi. Ezeket a gondolatokat többször is visszahallottam, amikor pályám során volt szerencsém nagytudású és nemzetközi hírű informatikai vezetőkkel(CIO) beszélgetni.
Ha végül el is jut a diák az egyetemig, ott egy részük lemorzsolódik, vagy úgy dönt, hogy inkább külföldön folytatja a tanulmányait.
„A külföldön is tanult szakemberekre ugyan nagy szükség lenne a magyar munkaerőpiacon, ezek a diákok azonban nagy eséllyel kint is maradnak, ha külföldi állásajánlatot kapnak, hiszen az informatikus nemcsak nálunk hiányszakma. A döntéshozóknak ezért az egyetemi reformok, a sikeresebb végzési arány elérése mellett a fiatalok pályaorientációjára is koncentrálnia kell, hogy enyhíteni lehessen az informatikushiányt – emelte ki az IVSZ elnöke.
Hozzátette: az IVSZ által javasolt „Programozd a jövőd 2030” program segíthetné az egyetemi szintű képzés mennyiségi bővítése és – a kurrens tudással rendelkező piaci szakemberek bevonásával – minőségi javítása mellett a szakképzési és a felnőttképzési rendszert is, beleértve az IT-szakemberek és az informatikát oktató tanárok képzését.
Megoldási javaslatok
Az IT-szakokra jelentkezők számát az IVSZ nagy léptékű STEM-/IT-ösztöndíjprogrammal javasolja felpörgetni. Kiemelt hangsúlyt ajánlott helyezni a nem informatikai szakokon is az olyan speciális képzések elindítására, amelyek az adott szakterület – legyen az az agrárium, vagy a gépgyártás – digitális átalakulásával összefüggő technológiai, munkaszervezési és üzletfejlesztési kérdéseket is taglalják.
„Talán az egyetemi képzések fejlesztésénél is fontosabb, hogy már a középiskolában megismerjék a diákok a szakmában rejlő lehetőségeket, hiszen itt dől el, jelentkezik-e valaki informatikához kapcsolódó szakra. Erre több eszköz is rendelkezésre áll: az IVSZ többek között a Digitális Oktatási Stratégia aktualizálását és digitális kompetencia-minimum bevezetését javasolja” – mondta Vinnai Balázs.
A magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére, illetve az alapszintű informatikai tudással már rendelkezők továbbképzésének támogatására a szervezet szerint egy képzési hitelprogram, illetve digitális képzési voucher bevezetése lenne indokolt.
A pályaelhagyó bölcsésznőkből is lehetnek jó informatikusok
Az informatikushiány enyhítésében nagy szerepet játszhatnak a nők is, akiknek az aránya az informatikai szakokon azonban még mindig nem éri a 20 százalékot sem.
Ezzel a témával foglalkozik egy másik friss kutatás. A No Fluff Jobs, nemzetközi IT-állásportál legújabb kutatása a nők IT-piaci esélyeit és lehetőségeit vizsgálta nem csupán a már a szektorban dolgozó nők, hanem azok között is, akik szakmai karrierjüket ezen a területen képzelik el a jövőben.
A szakemberek szerint a világjárvány drámai mértékben rontotta a nők a munka és a magánélet egyensúlyával való elégedettségét, ráadásul a többségük eleve olyan iparágban dolgozott, amelyek a globális munkaerőpiac nagy vesztesei lettek az elmúlt két évben. Az új helyzet egyik nyertese az IT-szektor lehet.
Az állásportál felmérése azt a tévhitet is igyekszik eloszlatni, hogy csak műszaki előtanulmányokkal lehet belépni az informatika világába. Az informatikai iparág ugyanis nyitott a legkülönbözőbb kompetenciákkal és szakmai múlttal rendelkezők előtt is.
Az IT-szakma iránt kiugróan magas az érdeklődés a bölcsészettudományok szakirányon végzett nők körében (35,7%), de még az egzakt, illetve természettudományok (16%), valamint a társadalomtudományok (14,3%) szakemberei is megelőzik a műszaki-mérnöki felsőfokú tanulmányokat folytatókat (5,4%).
Sokan átképzés útján kerülnek az informatikába, de figyelemre méltó az ismereteiket autodidakta módon szerzett nők száma is. Arra a kérdésre, hogy mi ösztönözhet az IT-szektorban való munkavállalásra, a női válaszadók egyértelműen a magasabb fizetést jelölték meg (69,7%), de éppilyen fontos szempont a távmunka lehetősége (67,4%), illetve az, hogy az informatikai terület izgalmas lehetőségeket rejt (61,8%).
Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy mely korosztály optimistább a tekintetben, hogy könnyen megtalálja-e első munkahelyét az IT-szektorban. A 18‒24 éveseknél kedvezőbben látják a helyzetet a 25‒34 év közöttiek, míg az idősebbek jóval kedvezőtlenebbül.
Az előrelépési lehetőségeket vizsgálva pedig az derül ki, hogy bár a pálya elején ez nehézségekbe ütközik, ám legtöbb esetben az IT-ban dolgozó nők tavaly akkor is kaptak fizetésemelést, ha az nem járt előléptetéssel, azaz még ha az informatikában időbe is telik az előléptetés, fizetésük évről évre jobb lesz.
