Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) mérföldkövet jelentő állásfoglalást tett közzé az uniós gigabites hálózatok szabályozásában.
Az Európai Unió új Gigabit Infrastruktúra rendelete a 2014. óta hatályban lévő szabályozás több hiányosságát is feloldaná. Egyszerűbbé és költséghatékonyabbá tenné a távközlési hálózatok tervezését és telepítését, ezáltal sokkal jobb minőségű lehet az unión belül az internet-hozzáférés.
Hozzájárulhat továbbá az EU digitális stratégiájának megvalósításához, közvetetten pedig gazdasági növekedéséhez is. A tervezetet a DLA Piper Hungary szakértői elemzik.
Jöhetnek a gigabites hálózatok
Az Európai Bizottság által kiadott rendelettervezet célja, hogy elősegítse a meglévő gigabites távközlési hálózatokhoz való hozzáférést, valamint az új hálózatok telepítését. Ennek hatására 2030-ig az EU teljes területén megjelenhetnek a nagysebességű (1 Gbps) hálózatok (“VHCN”).
(Arról, hogy hol tartanak jelenleg az egyes tagországok a gigabites hálózatok építésében, nemrégiben készített részletes elemzést az Ookla, amerikai webszolgáltató.)
Az unió digitális évtized programjával összhangban a rendelettervezet lerövidítené a hatósági döntéshozatalt, felgyorsítva a gigabites kapacitású hálózatok telepítési folyamatát, csökkentve a költségeket és az adminisztrációs terheket, valamint egyszerűsítve az engedélyezési eljárásokat.
A tervezet javaslatokat tartalmaz egyfelől az információkhoz való hozzáférésre mind a privát, mind az állami üzemeltetőknél, az általuk kezelt infrastruktúrával kapcsolatban.
Másfelől javaslatot tesz a fizikai infrastruktúra-szabályozásra, itt például minden új építménynek rendelkeznie kell optikai kábelezéssel. Egyben az engedélyeztetési díjak csökkentését is javasolja a bizottság.
„A hatékonyabb hálózati tervezés és telepítés érdekében az üzemeltetőknél megjelenik a minimuminformációs követelmény, tehát a meglévő infrastruktúráról kötelezővé válik az adatszolgáltatás.
A szektorbeli befektetések egyszerűbbé és vonzóbbá tétele érdekében a rendelettervezet hatálya kiterjed a már meglévő, és a jövőben építeni kívánt fizikai infrastruktúrára is” – emeli ki Romsics Viktor, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Bankjogi és Projektfejlesztési csoportjának szenior ügyvédje.
A leginkább érintett szereplők a hálózatüzemeltetők lesznek, akik számára kötelezővé válik a VHCN-képes infrastruktúráról történő adatszolgáltatás. Ezen felül biztosítaniuk kell a hálózataikhoz, épületeikhez való hozzáférést is.
Ide tartoznak akár a közszolgálati, állami épületek vagy a vezeték nélküli infrastruktúrák is. A hozzáférést elősegítendő, a tagállamok koordináló testületeket hoznának létre, amelyek segítenének a hozzáférésben, illetve a feltételek teljesítésében is.
Így néz ki a rendeletalkotás menetrendje
Az ITRE rendelettervezetet támogató szeptemberi állásfoglalása fontos lépés a jogalkotási folyamatban. Hamarosan az Európai Parlament előtt folytatódhatnak a tárgyalások a 2014-es, ún. BCRD-irányelvet leváltó új rendeletre vonatkozó javaslatról.
A jelenleg hatályban lévő szabályozás több hiányosságára is választ adna a jogszabály: köztük a túlzottan bürokratikus és költséges engedélyeztetési és telepítési folyamat egyszerűsítésére, valamint az információk jobb hozzáférhetőségére is.
„Ha elfogadják, a rendelet az EU gazdasági növekedéséhez is hozzájárulhat, valamint sokkal jobb minőségű internethozzáférés állhat rendelkezésre a lakosság és a vállalkozások számára is” – tette hozzá Kelemen Kálmán, a DLA Piper Hungary Finanszírozási, Bankjogi és Projektfejlesztési csoportjának ügyvédjelöltje.
Az ITRE arra is rámutatott, hogy fontos a kapacitások fejlesztése Európa kevésbé sűrűn lakott részein is, ahol sokszor gyengébb a hálózati hozzáférés. Tágabb megközelítésben a rendelettervezet az EU digitális stratégiájába is beleillik.
Az évtized végére elérni kívánt célok között van a számítógépes képességek fejlesztése, a közszolgáltatások, a gazdaság és a vállalkozási kultúra digitalizációja is. A rendelet – elfogadása esetén – pozitív hatással lehet a technológiához való hozzáférésre is, például gyorsabb hozzáféréssel a felhőszolgáltatásokhoz vagy a mesterséges intelligencia (AI) platformokhoz.
