A főként üdítőitalairól ismert Coca-Cola néhány év alatt a hazai kávépiac meghatározó szereplőjévé is vált. Ebben nem kis része volt a fenntarthatóságra fokozottan figyelő Caffé Vergnano olasz prémium kávémárkának.

Fenntarthatósági kihívások

A Coca-Cola HBC Magyarország a hazai kávépiacon az itáliai márka bevezetésének is köszönhetően tavaly 57 százalékkal növelte az értékesített kávé mennyiségét, az értékesítésből származó bevétele pedig 50 százalékkal nőtt.

A vállalatcsoport éppen két éve vásárolt 30%-os részesedést a Casa del Caffè Vergnano-ban és 2022. januárjában az elsők között Magyarországon kezdte meg a márkához kapcsolódó prémium olasz kávétermékek forgalmazását.

Régi cég, új kihívások: globalizáció, fenntarthatóság, nők a kávéiparban

Egyebek mellett ez hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ahol ezúttal személyesen is jelen volt CarolinaVergnano. A Casa del Caffè Vergnano vezérigazgatója elmondta, hogy az 18882-ben alapított családi vállalkozás is számos, korábban nem ismert kihívással szembesül, legyen szó a globalizálódásról, a fenntarthatóságról, a társadalmi felelősségvállalásról, azon belül is a nők helyzetéről.

Utóbbi kapcsán megtudtuk tőle, hogy miközben a kávéültetvényeken főként nők dolgoznak, a vállalat igazgatóságának ő az egyetlen női tagja, aki 19 éve dolgozik a cégnél.

Dinamizmusának, a jövőbe vetett bizalmának köszönhetően a korábban csak az olasz piacon működő vállalkozás gyorsabb növekedésre váltott, és mára nemzetközi, azon belül is prémiumkategóriás márka lett.

A társaság az üzleti területein számos újítást alkalmaz, de a kávépörkölésnél épp az az innováció, hogy a minőség megőrzése érdekében őrzi a hagyományos módszert, a lassú pörkölést. Mint mondja, ez jobban kihozza az olasz kávéra jellemző aromákat, ízeket.

A fenntarthatóság hulladékkezelési része a céget az általa is forgalmazott kapszulás kávék kapcsán kiemelten érintené, ha nem figyelt volna a komposztálhatóságra. A márka ugyanis azon kevés cégek közé tartozik, amelynek a 100 százalékban lebomló kapszulái háztartási komposztálókba is elhelyezhetők.

„A fenntartható kapszulák kifejlesztésében és a nem újrahasznosítható csomagolási hulladékok csökkentésében látjuk a környezeti kihívást. Ezért hoztuk létre komposztálható kapszuláinkat, amelyeket a szerves hulladékgyűjtőbe lehet helyezni anélkül, hogy elválasztanánk őket a bennük maradt kávézacctól” – nyilatkozta korábban Carolina Vergnano.

A kávézacc hasznos második élete

Mi legyen a kávézaccal? Erre is van egyedi ötlete a cégnek. Arról már hallhattunk korábban, hogy a kozmetikában a narancsbőr ellen, a háztartásban pedig kiváló zsíroldó hatású lefolyótisztítóként hasznosíthatjuk ezt a hulladékot. A növénytermesztési újrahasznosítás azonban nem annyira széles körben ismert.

A cég honlapján található blog egyik cikke épp ezzel a témával foglalkozik. Hogyan termesszünk otthon gombát kávézaccban? A kávézaccról ugyanis kiderült, hogy kiváló táptalaj az ehető gombák számára. Ahogy a szerző fogalmaz: így juthatunk el „a kávéscsészétől a rizottóig”.

Az ötlet valójában egy kínai mikológusé(gombaszakértő), aki több mint húsz évvel ezelőtt tökéletesítette. A közelmúltban azonban megjelentek olyan induló vállalkozások, amelyek erre az ökológiai és gazdaságos termesztési módra helyezték a hangsúlyt.

Miért alkalmas a kávézacc a gombatermesztésre? Ha jól kezelik a magas hőmérséklet miatt steril tud maradni, megakadályozva a penészgombák és a baktériumok elszaporodását. Ezen kívül nagyon gazdag olyan tápanyagokban, amelyek hasznosak a gombák növekedéséhez. A foszfor, a nitrogén és a cellulóz savas pH-val kombinálva ideálisak a különböző gombafajták termesztésére.

Nőközpontú társadalmi fenntarthatóság: Women in Coffee

A Women in Coffee a Caffè Vergnano nőközpontú társadalmi fenntarthatósági kezdeményezése. Mondhatjuk úgy is, hogy a kávé „nőnemű”: a kávéültetvényeken foglalkoztatott munkaerő 70%-a nő, miközben a világ kávéfarmjainak mindössze az egynegyedét irányítják nők. Ezért indította útjára 2018-ban Carolina Vergnano a fent említett kezdeményezést.

A projekt azóta tovább fejlődött, ahogy fogalmaz, kibővítette a mandátumát, és a kultúrát és az oktatást is támogató kezdeményezések befogadó eszközévé vált, részben az emancipáció ösztönzése részben az értékteremtés céljából.

A legelső finanszírozott projekt egy pörkölőgép vásárlása volt, amely egy 20 nő által vezetett kisvállalkozás alapját képezte a Dominikai Köztársaságban.

Hondurasban egy új könyvtár építését támogatta a cég, ahol a nőket és családjaikat olyan új eszközökkel ruházzák fel, amelyek elősegítik szakmai fejlődésüket. Ennek érdekében a könyvtárba képzési akadémiát is terveznek.

Fenntarthatósági kihívások

Így áll most a hazai kávépiac

Az eseményen szó esett a hazai kávépiacon végbement változásokról is. Ennek kapcsán Békefi László, a Coca-Cola HBC magyarországi ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a cégük már a top 3 szereplő között van, mind a vendéglátóipari szegmensben, mind a prémium kávék kiskereskedelmi piacán.

A vállalat által forgalmazott prémium kávék, amelyek a teljes kisker piac 9 százalékát adják, jelenleg több mint 2400 kiskereskedelmi egységben és több, mint 2200 vendéglátóhelyen érhetőek el.

Ezen belül a Caffè Vergnano kávékat értékesítő vendéglátóhelyek száma meghaladja a 300-at, míg a kiskereskedelemben jelenleg 200 üzletben vásárolhatóak meg a márka kávékülönlegességei. A Vergnano márka kávézóiból jelenleg öt működik az országban, de hamarosan egy hatodik is nyílik.

Szintén idei cél a másik kávémárka, a Costa Coffee értékesítésének 8, és a Caffè Vergnano eladások 67 százalékos növelése. (Előbbinél, egy új franchise partnerrel folyó tárgyalások révén ismét megjelenhetnek a márkakávézók.)

A teljes magyar kávépiac csaknem 200 milliárd forint árbevételű, ezen belül a kiskereskedelmi kávépiacon a Nielsen adatai szerint az utóbbi egy évben összesen 17,8 ezer tonna szemes, őrölt, instant és kapszulás kávé fogyott, mintegy 86,3 milliárd forint értékben.

Ez azt jelenti, hogy éves szinten 18 százalékkal nőtt a piacon a kávéértékesítésből származó bevétel, miközben 10 százalékkal csökkent az értékesített kávé mennyisége. Az összes kávészegmens közül csak a kapszulás kávék eladása nőtt az elmúlt időszakban.

Ami a fogyasztási szokásokat illeti a magyar piacon, a Nielsen nyári adatai szerint a magyarok 54 százaléka legalább egy kávét iszik naponta, a vevők 66 százaléka ragaszkodik a kedvenc márkájához, és a legfontosabb szempontnak a kávé ízét, minőségét és az árát tekinti.

A legnagyobb mennyiségben továbbra is az őrölt kávét vásárolják a hazai piacon, de az eladott mennyiség 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbinál. A szemes kávé értékesített mennyisége is csökkent, de csak 3 százalékkal, míg a Nespresso kompatibilis kapszulás kávékból értékesített mennyiség 4 százalékkal nőtt.