Bonyolult és részleteiben még egyáltalán nem szabályozott Magyarországon a digitális vagyonelemek átörökítése, pedig már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok – hívja fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara(MOKK).
Megfelelő szabályozás híján a kriptovagyonhoz való hozzáférés kérdésessé válhat az örökösök számára. A közösségi médiafelületek techóriás gazdái pedig csak saját, egyedi szabályaik alapján engednek hozzáférést az elhunytak adataihoz.
Saját szabályokat alkalmaznak a techóriások
A világ vezető technológiai cégei néhány közös vonástól eltekintve eltérően szabályozzák, mi lesz egy digitális profil sorsa a felhasználó halála után. Ha a hozzátartozók a megfelelő dokumentumok, például a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával kérik, szinte mindegyik cég törli profilt, hozzáférést ugyanakkor nem ad. A felhasználók azonban életükben ettől eltérően is rendelkezhetnek.
A Facebookon például mindenki megadhat valakit „hagyatéki kapcsolattartónak”, aki halála után kezelheti a fiókot. Ez azonban nem jelent teljes körű jogot, csak néhány tevékenység engedélyezett. Ilyen lehet egy tájékoztató üzenet a gyászszertartással kapcsolatban, vagy a profilkép frissítése, de nem jelentkezhet be a profilba, és nem férhet hozzá személyes üzenetekhez sem.
A Google-nél ezzel szemben a felhasználó felhatalmazást adhat a szolgáltatónak, hogy ha bizonyos ideig nem lép be a fiókba, akkor kit értesítsenek, és milyen adatokat osszanak meg vele. Ennek a birtokában akár az összes levelét elolvashatják, és az ott tárolt dokumentumokat is letölthetik az erre feljogosított személyek.
Mi legyen a pénzt termelő oldalak felhasználói jogával?
Mivel a digitális javak, például kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek, illetve vagyoni értékük van, mindenkinek ajánlott jó előre elgondolkodni azon, hogy mi legyen a sorsuk, ha a jogosultjuk, illetve felhasználójuk meghal. Aki ezt elmulasztja, azt kockáztatja, hogy az örökösei soha nem férnek majd hozzá a digitális javaihoz.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a digitális vagyontárgyak a jelenlegi jogi szabályozás mellett nehezen megragadhatók. Ráadásul a digitális jelenségek rendkívül gyorsan is változnak, amivel a szabályozás és a bírói gyakorlat egyre nehezebben tart lépést – emeli ki Parti Tamás, az MOKK alelnöke.
Úgy véli, ezért sincs egyelőre egyértelmű és egységes válasz arra, hogy kit illetnek az elhunyt közösségi médiaprofil adatai vagy a felhőbe lementett fájljai. Kié lesz például egy felhőben tárolt írás, amely az évszázad regényét rejti, vagy egy olyan kísérleti eredmény, amely forradalmasítja a rákkutatást? – teszi fel a kérdést.
Az egyik legkritikusabb pont a kriptovagyon öröklése
A következő években egyre nagyobb szerep jut a kriptovalutáknak, amivel már ma is többen rendelkeznek, és az ezt tartalmazó digitális tárcájukhoz kódok segítségével férnek hozzá az interneten. A hagyományos bankszámlával ellentétben viszont a kriptopénzekről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után, vagy egyáltalán tudomást szereznek-e a digitális örökségről.
Ha a kriptotárca tulajdonosa szeretné, hogy az örökösei majd hozzájuthassanak ehhez a vagyonelemhez, akkor érdemes előre terveznie. Ennek egyik lehetséges módja a megfelelő végrendelkezés, ami azonban a kriptopénz esetében összetettebb, mint egy hagyományos vagyontárgynál.
Az örökhagyónak ugyanis fel kell készülnie arra, hogy a kriptojavak lényegében jogi szabályozás nélkül, és az állami struktúráktól függetlenül működnek, ezért a végrendeletében kell kialakítani azokat a szabályokat, amelyeket ezen vagyonelemek esetében alkalmazni szeretne.
Részletes tervezést igényelhet például, hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. Ha ugyanis a hagyaték átadása előtt bárki hozzáfér azokhoz, akkor bármikor kiürítheti a tárcát vagy megváltoztathatja a belépési adatokat.
