Aki nincs az interneten, vagy akinek a webes felülete nem rendelkezik a szükséges funkciókkal, az láthatatlan. A digitális felületeken való vállalkozói jelenlét ma már nem választás kérdése.

Az online jelenlét néhány év alatt kiemelt versenyképességi tényezővé vált a vállalkozásoknál. A BellResearch 2024-es kutatása szerint viszont a 10 fő alatti cégeknek még alig több mint egyharmada rendelkezik honlappal és a mikrovállalkozásokat, valamint a teljes kkv szektort együtt nézve sem éri el a 40%-ot.
A „szakik” zöme fontosnak tartja a saját weboldalt
A kutatás szerint a ’lakás- vagy kert felújítás, karbantartás’, illetve az ’autó-, gépjármű szereléssel’ foglalkozó kkv-k vállalkozások több, mint 40%-a használ weboldalt. Míg a kereskedelemben, valamint a ’jogi- vagy pénzügyi szolgáltatások terén’ a weboldalak jelenléte a vállalkozások működésében inkább az átlagos 40% alatti.

A cégek digitalizációjának előmozdításához viszont annak a megértése is fontos, hogy milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy a vállalkozások egy része nem él a weboldal lehetőségével.
Az említett négy vállalati szegmensben működő cégek közel harmada szerint a weboldal kialakítása és fenntartás drága, és nincs kapacitásuk azt működtetni. Szinte az összes iparágban minden második vállalkozás úgy gondolja, hogy „az ügyfeleik nem igénylik” – ez alól kivételt a ’szállás, utazás, szórakozás’ és az egészségügy jelent.
A többség interneten keres szakembert, vállalkozást
Ezzel ellentétes képet mutat be a Telekom megbízásából készült friss Ipsos kutatás eredménye. A Telekom korábbi, 2020-as kutatása óta eltelt fél évtized alatt gyökeresen átalakult, hogy hogyan keresünk szakembert, üzletet, kisvállalkozást.
Öt éve még döntően (61%-os aránnyal) a családtagok-barátok ajánlásai alapján döntöttünk, mára 89%-os említéssel az internet került az első helyre, rokonaink és az ismerőseink a második helyen említődnek, a harmadik hely pedig a közösségi médiáé.
A felmérés eredménye egyértelmű: a vállalkozások számára az online jelenlét immár nem választható opció, hanem stratégiai szükséglet.
A megkérdezettek kétharmada (Budapesten a háromnegyede) nem bízik meg olyan vállalkozásban, amelyről nem talál visszajelzést a neten, és a többség (56%) szereti, ha az ügylet – vásárlás, megrendelés, időpontfoglalás – teljes folyamatát online intézheti.
A válaszadók 44%-a azt is fontosnak tartja, hogy a kiszemelt vállalkozás, fent legyen valamelyik közösségi média oldalon.

Az online jelenléttel kapcsolatos vásárlói igények fontossági sorrendben: árak megjelenítése, óradíj, gyors válaszadás, értékelések feltüntetése, kedvezmények, akciók, nyitvatartás, a telefonszámon kívül más elérhetőség, illetve időpontfoglalás tartozik a legfontosabbak közé.
Főként a fiatal válaszadók emelték ki: fontos, hogy az adott honlap ott legyen az első keresési találatok között – ami a keresőoptimalizálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.
A Telekom kutatása tíz foglalkozási, tevékenységi kör szintjén külön is megvizsgálta és összehasonlította az elvárásokat. Ezekből az adatokból egy áttekinthető tudásbázist hozott létre a szolgáltató, ami a Telekom Hello Biznisz platformon érhető el.
A negatív kommentek a hitelességet erősítik
Online kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás, utazás, szakemberek – ezekre a témákra keresünk a legsűrűbben. Ügyvédeket, jogászokat elsősorban honlapokon keresünk, a sport, az oktatás és a vendéglátás esetében viszont inkább a közösségi média az alapértelmezett keresőcsatorna.
A sport-fitnesz szolgáltatásoknál a Tiktok is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A szépségápolási vagy a vendéglátási szolgáltatások ügyfeleit a legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet elérni.
A közösségi média felületeken a legtöbben termékre, szolgáltatásra vagy az adott vállalkozásokkal kapcsolatos véleményekre keresnek, ezért a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban az első számú elvárás a hitelesség, amibe a negatív kommentek felvállalása is beletartozik (85%).
A naprakész információközlés (84%) és a gyors válaszadás (82%) itt is alapkövetelmény, a közvetlen, barátságos stílus (77%) pedig még az értékelések feltüntetésénél (76%) is lényegesebb. A legkedveltebb formátum – az írott szöveget messze megelőzve – a kép és a videó.
A BellResearch 2024-ben készült kutatásával összevetve a mikro- és közepes vállalkozások mintegy 44%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez főként a Facebook-ot jelenti, de a vállalkozások mintegy 10%-a az Instagramon is jelen van.
A digitalizáció, az online térben való működés egy következő szintjét jelenti, ha a cégek értékesítettek az elmúlt 12 hónapban bármilyen terméket vagy szolgáltatást online felületen keresztül, vagy tervezik ezt a következő egy évben.

A tények azt mutatják, hogy a kkv-k kevesebb mint 10%-a értékesített online tavaly és nagyjából ugyanekkora részük ezt még csak idénre tervezi. Ez a két érték pedig együttesen sem éri el a 20%-ot.
A vendéglátás, a ’szállás, utazás, szórakozás’ messze kiemelkedően teljesít az online értékesítésben, a kereskedelem, az autó- és egyéb gépszerelés az átlagot hozza, míg a ’lakás-, kert felújítás’ vagy a ’jogi- és pénzügyi szolgáltatások’ kevésbé élnek a kibertérben való eladási lehetőségekkel, de ezen a területen a kutatási adatok alapján rövid időn belül szintlépés várható.
„Öt éve még elegendő volt egy statikus honlap, ma jól működő funkciók, mint az időpontfoglalás, értékelés, ügyfélszolgálat is az alapvető igények közé tartoznak” – hangsúlyozza Sipos Tamás, a Magyar Telekom kis- és középvállalkozások szegmensének vezetője.
A vállalkozások számára a Telekom a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program adta lehetőségekkel is segít a digitális előrelépésben.

