A hazai cégek többsége nemcsak vágyik, de számol is a technológiai fejlesztésekkel. A digitalizációt kulcsfontosságúnak tartják, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony. Az elmaradás sokféle okkal magyarázható, a tudásszint felmérésére elegendő egy gyorsteszt is?
Sokféle hazai és nemzetközi felmérés látott napvilágot a közelmúltban a magyarországi üzleti szektor digitalizáltságáról. A legutóbbi épp a gyártóipari kis- és középvállalkozások(kkv) jövőbeni technológiai fejlesztési terveit vizsgálta a Siemens Zrt. megbízásából.
Fejben már eldőlt, miért fontos a digitalizáció
A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat, főként a cégük versenyképességének a fenntartása szempontjából.
Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második vállalkozás szerint a jó minőség, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.
Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve többen vannak viszont azok, amelyek elmaradva érzik magukat a versenytársaikhoz képest.
Csupán a válaszadók 14 százaléka állította, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs automatizálva a gyártás.
Az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is szegényesebb képet mutat: a megkérdezettek több mint a kétharmada egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Ha mégis, elsősorban a gyártást automatizálja vagy az IoT-eszközöket, és ipari robotokat használ.
Nem így a félmilliárd forint feletti árbevételűek, ahol a vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, többségében az automatizáció és a robotizáció terén.
A nemzetközi megmérettetés is hasonló képet mutat
Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő DESI index szerint Magyarország teljesítménye felemás. Az infokommunikációs infrastruktúrák kiépítettségében és minőségében továbbra is jeleskedik.
A vállalkozások digitális készségei terén viszont még van mit javítani nem csupán a mesterséges intelligencia alkalmazása, de a hétköznapibb ICT-technológiák esetében is.
„Hiába adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális feltételei, a vállalatok – különösen a kkv-k – többsége még nem érzékelte, hogy mi annak a valódi tétje, ha lekési a digitális átállást.
A következő években az alapvető digitális készségeken túlmutató AI-, felhő- és BI (üzleti intelligencia) technológiák használati aránya adott ország versenyképességének legfontosabb mutatóivá lépnek elő. Éppen ezért a jelentés nem pusztán pillanatfelvétel, hanem vészjelzés: a magyar gazdaság versenyképessége került veszélybe” – kommentálta a 2024-es évről szóló uniós jelentés hazai vállalkozásokra vonatkozó eredményeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
Miben kell még segíteni a cégeket a digitális felzárkózásban?
Magyarországon most a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas szintű digitális intenzitással, szemben az EU 32,66%-os átlagával. Az alapvető digitális készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, ambiciózusabb célkitűzésekre és fokozott támogatásra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások felzárkózhassanak az uniós versenytársakhoz.
Ehhez az infrastrukturális alapok megvannak, az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége meghaladja a 69,2%-os uniós átlagot, és a 85,6%-os 5G-lefedettségi arány is jónak számít, igaz elmarad az EU-s átlagtól (94,3%).
A hazai kutatásban megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez is valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyik a fejlesztésekre, de erőforráshiány akadályozza ebben.
A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként.
A cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk tervezi ezeket a következő 3-5 évben.
A fejlesztésekkel kapcsolatban ugyanakkor igen gyors megtérülést várnak a gyártóipari szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést.
Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.
A technológiai fejlesztésektől nemcsak pénzügyi hatást várnak, hanem a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is az előnyök között említették.
A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont jóval alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.
Hiányjelenségek a belső erőforrásokban, a létszámban és a szabályozásban
A gyáripari felmérésben a technológiai fejlesztések legnagyobb akadálya a cégek több mint felénél a tőkehiány, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.
Ezzel szemben a tudás hiánya a vártnál kisebb, csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel.
Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.
Az uniós felmérés szerint viszont a legtöbb hazai vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások – még nem élvezik teljes mértékben a digitális technológiák előnyeit.
Ennek oka a digitális készségek hiánya, ami negatívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.
Ha csak az alapvető digitális készségeket vizsgáljuk, az elmúlt évben Magyarországon a kkv-k 57,4%-a rendelkezett ezekkel, amely arány jelentősen az uniós 72,91% alatt van, és meglehetősen távol áll a 2030-ra kitűzött 89 százalékos céltól.
E számok alapján továbbra is szükség van célzott intézkedésekre a digitalizációs szakadék áthidalására az alapvető digitális ismeretek terén, továbbra sem elegendő csupán az ezeken túlmutató komplex technológiák elterjesztésére fókuszálni.
Magyarország az uniós programban saját célként tűzte ki, hogy a 2030-ra a helyi vállalkozások 24 százaléka fog mesterséges intelligencia-alkalmazásokat használni. Ez az arány 2024-ben még csak 7,41%-on állt, igaz már a duplája volt a 2023-asnak.
Az alkalmazás egyik fő akadálya a mikro- és kisvállalkozások körében az ahhoz szükséges digitális készségek hiánya. Az IVSZ várakozásai szerint pozitív változást hozhat, hogy a kormány a közeljövőre ígérte, hogy frissíti a 2020-ban kidolgozott AI stratégiát.
Némi lendületet vett a digitális szakemberek képzése
A 2024-es jelentés szerint Magyarország nem érte el a kitűzött 4,9 százalékos célt az infokommunikációs szakemberek részarányában, a digitális szakemberek az összes munkavállalók 4,5 százalékát teszik ki, ami az 5 százalékos EU-átlag alatti.
Az éves növekedés arányában viszont az uniós átlag felett végzett hazánk, ami akár annak a jele is lehet, hogy a megkezdődött az elmozdulás a kívánt irányba. A közelmúltban bejelentett többféle szintű oktatási együttműködések ezt erősíthetik.
De honnan tudjuk, hogy tartunk a digitalizációban?
Van egy honlap, ahol minden hazai vállalkozás ingyenesen felmérheti cége digitális állapotát, fejlesztési javaslatokat kaphat, és akár pályázhat is célirányos támogatásokra. A KKV Digital szintfelmérőt eddig már több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozás (KKV) végezte el.
A cégek a felmérés során gyors diagnózist kaphatnak saját digitális állapotukról: 10-15 perc alatt átfogó, PDF-ben letölthető értékeléshez juthatnak. A kitöltés után személyre szabott javaslatokat kapnak, hogy milyen területeken érdemes fejleszteni.
A kapott igazolással a vállalkozások a célirányos kormányzati szervezet ígérete szerint egyszerűbben és gyorsabban startolhatnak a DIMOP Plusz (Digitális Innováció és Modernizáció Operatív Program) digitális pályázatain, ahol milliárdos források állnak rendelkezésre digitalizációra, automatizálásra és mesterséges intelligencia alapú megoldásokra.
