Az adatközpontok energiaellátása is alkalmazkodik az AI-korszak tempójához. A Schneider Electric új, előre gyártott tápegység-moduljai már nem egyszerűen nagyobb teljesítményt kínálnak, hanem arra készültek, hogy az AI-infrastruktúrák a korábbinál gyorsabban és nagyobb léptékben álljanak üzembe.
Egy éve még a Galaxy VXL szünetmentes tápegység volt a történet főszereplője. Most ugyanennek a technológiának már egy jóval nagyobb rendszer részeként van szerepe: a Schneider Electric új, szabványosított, előre gyártott energiaellátási modulokat mutatott be a hiperméretű, neocloud és kolokációs adatközpontok számára.
A változás jól mutatja, hogyan alakítja át az adatközponti infrastruktúra igényeit a mesterséges intelligencia. Az AI-rendszerek terjedésével nemcsak a számítási kapacitás iránt nő az igény, hanem az egyre nagyobb teljesítménysűrűség miatt az energiaellátást is gyorsabban kell kiépíteni. A Schneider szerint a hagyományos, egyedi igények alapján készülő előregyártott rendszereknél a teljes folyamat akár 12–14 hónapot is igénybe vehet. Az új, szabványosított megközelítéssel ezt akár hat hónapra rövidítenék.
A Galaxy VXL már egy nagyobb építőelem
Az új megoldás tehát nem a Galaxy VXL utódja, hanem annak felhasználási szintjét emeli magasabbra. A Schneider a 2024-ben bemutatott Galaxy VXL UPS-technológiát – amely egyetlen keretben akár 1,25 MW, négy párhuzamos egységgel pedig akár 5 MW teljesítményre képes – most egy komplett, előre gyártott energiaellátási rendszer egyik alapvető elemévé teszi.
Az új Power Module és Power Skid egységek 2, 2,25, illetve 2,5 MW-os konfigurációban érhetők el. A gyárilag összeállított és tesztelt rendszerben a Galaxy VXL mellett kapcsolóberendezések, hűtőrendszerek, lítium-ion akkumulátorok és áramelosztási megoldások is helyet kapnak. Több ilyen modul egymás mellé kapcsolásával pedig akár több tíz megawattos infrastruktúra is felépíthető.
A konstrukciót ráadásul már a legújabb AI-rendszerekhez igazították. A Schneider és az NVIDIA közös referencia-tervei alapján a megoldás az NVIDIA GB300 NVL72 platformjához kapcsolódó energia- és folyadékhűtés-vezérlést is támogatja. Így az energiaellátás és a nagy teljesítményű számítási infrastruktúra hűtése egyre inkább közös tervezési feladattá válik.
A gyorsaság lett az egyik legfontosabb paraméter
A mostani fejlesztésből ezért legalább annyira érdekes az idő, mint a megawattok száma.
Az AI-adatközpontoknál a kapacitásigény gyorsan változik, miközben az infrastruktúra kiépítése hagyományosan hosszú folyamat. A Schneider most a szabványosított referencia-tervekkel, az előregyártással és a gyári teszteléssel próbálja lerövidíteni ezt az időt. Az új rendszerek már Európában elérhetők.
A fejlesztés egyben azt is mutatja, hogy az adatközponti energiaellátás egyre kevésbé önálló „háttértechnológia”. A nagy teljesítményű GPU-k, az AI-képzési rendszerek és a folyamatosan változó munkaterhelések mellett az energia, a hűtés, az elosztás és az informatikai infrastruktúra egyre szorosabban összekapcsolódik.
Barcelonában készül az új generáció
A történetnek van egy kifejezetten érdekes európai helyszíne is: Barcelona. Az új energiaellátási modulokat és kereteket a Schneider Electric Sant Boi de Llobregatban található telephelyén tervezik, gyártják és tesztelik. A létesítményt a közelmúltban bővítették a moduláris adatközponti infrastruktúra iránti növekvő globális kereslet miatt, és 5000 négyzetméternyi, kifejezetten gyártási célú terület áll rendelkezésre.
A Schneider több mint 15 éve foglalkozik moduláris adatközpontokkal és előre gyártott energiaellátási infrastruktúrával, most pedig az energiaellátástól és hűtéstől a rackeken és szoftvereken át az integrált AI-referenciaarchitektúrákig bővíti az erre épülő portfólióját.
A Galaxy VXL története tehát egy év alatt újabb fejezethez érkezett: a kérdés már nem pusztán az, hogyan lehet egyre nagyobb teljesítményt biztosítani az adatközpontoknak, hanem az is, hogyan lehet ezt a teljes infrastruktúrát az AI-korszak tempójában felépíteni.
