Mesterséges intelligencia az üzleti világban, felhőbe költöző ERP, karbonlábnyom-követő főkönyv, csak néhány az SAP idei éves konferenciáján elhangzott bejelentésekből. A magyar piac tükrében ezekről kérdeztük a barcelonai helyszínen Pintér Szabolcsot, az SAP Hungary Kft. ügyvezetőjét.

Pintér Szabolcs SAP

Digitrendi: A Sapphire konferencián elhangzott innovációk, fejlesztések közül a közeljövőben mi lesz igazán fontos a magyar piacnak?

Pintér Szabolcs: Vegyük először cégünk zászlóshajó termékét, a vállalatirányítási rendszert(ERP), ennek kapcsán egy publikus felhőmegoldási ajánlatot, a Grow with SAP-t jelentettük be. Ez fontos és jó irány a magyar piac kis- és középvállalkozásai számára is, hiszen az e mögötti technológiát csomagként tudjuk nyújtani az ügyfeleknek. Ezáltal egy, a nagyvállalatokon túli piac nyílik meg nekünk, ez az a szegmens, amire most még jobban szeretnénk fókuszálni.

Ezzel a csomaggal a skálázhatóság és az ár a kkv szektor számára is elérhetővé válik, a projekteknek a mérete is lényegesen kisebb tud lenni. A privát S4/HANA-val szemben ezzel az ajánlattal úgynevezett iparági best practice-eket is kapnak az ügyfelek, kész megoldásként, tehát ugyanazok a jó gyakorlatok segítik majd a kisebb vállalatokat is, amelyek a világ iparági vezetőit is támogatják döntéseikben.

Ennél az ajánlatnál nem azt kérdezzük az ügyféltől, hogy mit szeretne, hanem mi szeretnénk azt, hogy a vevő az általunk kínált megoldást használja, és a folyamatait is igazítsa ehhez. Ez azért is jó, mert innentől kezdve egy projekt nem több száz napos, hanem lehet, hogy akár négy hét alatt megvalósul a telepítés és indulás. A megoldás nemcsak sokkal fenntarthatóbb, hanem jóval olcsóbb is. Ehhez ugyanakkor a tanácsadói szférában kell egyfajta igazodó szemléletváltás is.

A Signavio megoldásunk a folyamatelemzést is hozzá tudja adni, abban is benne vannak a legjobb gyakorlatok. Ezekben a megoldásokban négyötöd a szabványos rész, a fejlesztés pedig csupán 10-20 százalék.

D.: A két éve bejelentett globális gigahálózatot, a Business Networkot az ipari területre is ki akarja terjeszteni a cég. Nálunk, hogy áll a hálózat építése, és milyen esélyt lát a bejelentésben célzott irányú kibővítésre?

P.Sz.: A Business Networkot az Ariba megoldáson belül sok helyen elkezdték már használni. Ma még inkább lassúbb követők vagyunk, mint mondjuk a nyugati országok, de abban, hogy egy ilyen piacteret adjunk az ügyfeleknek, és egy platformra tereljük őket, itthon is látunk fantáziát és potenciális növekedési lehetőségeket.

Ami az ipari változatot illeti, erre jó példa volt a pandémia, aminek az ideje alatt a hardverüzlet az ellátási láncok összeomlása miatt egyszer csak lehalt. Egyik ügyfelünk viszont utánanézett az Ariba Networkön, hogy ki tudna neki szállítani párszáz darab laptopot, és volt ilyen cég. Tehát a külföldre szállító cégeknek akár exportot is jól lehet egy ilyen platformon keresztül vezényelni.

D.: A fenntarthatóságot szolgáló zöld főkönyvre vonatkozó bejelentés, mennyire időszerű már nálunk?

P.Sz.: A klímahelyzettel, a globális felmelegedéssel és az ehhez kapcsolódó témákkal, beleértve a szabályozói környezetet, nekünk is kell foglalkoznunk. Ebben viszont ma még inkább az a tapasztalatunk, hogy tisztelet a kivételnek, a magyar vállalatok egyelőre csak az alapszintű megfelelőséget keresik. A tudatossághoz kell még az evangelizáció, a holisztikus megközelítés térnyeréséhez pedig időre lesz szükség Magyarországon. Jó hír viszont, hogy vannak a témára nyitott vállalatok, amelyekkel már elkezdtünk beszélgetni.

D.: Ha már a fenntarthatóságnál tartunk, miközben egyfelől az SAP is tolja a felhőbe az ERP rendszert, a felhőbe kerülő adatok is valahol egy adatközpontban végződnek, amelynek igen tekintélyes az áramfogyasztása. Utóbbinak az előállítása pedig még a megújuló energiaforrásokból sem egyszerű, és ma még nem érhető el széles körben…

P.Sz.: Ezek a megoldások skálázhatóak, tehát alapesetben van egy kapacitás, ami megosztható. Az ügyfélnek ennek csak egy részére van szüksége, a kapacitásfelesleget pedig fel tudja használni a többi felhős ERP-t használó ügyfél is.

Ugyanakkor ha én, mint ügyfél Magyarországon csinálok egy adatközpontot, aminek a kapacitását nem, vagy nem folyamatosan tudom kihasználni, akkor feleslegesen tartom fent ezt a környezetet, a kísérő költségeivel együtt.

Ha innen nézzük,máris látjuk ezeknek a felhőközpontoknak az előnyét. Abban viszont nem hiszek, hogy földrajzilag csak néhány ilyen központ legyen, mondjuk egy Amszterdamban, egy meg az USA-ban. Nem ez a jövő.

D.: Akkor a költségterheket is jobban el lehet osztani.

P.Sz: Igen, és a kockázat is kisebb.

D.: Egyébként az ERP rendszerek felhőbe migrálása Magyarországon, az SAP ügyfelei körében most hogyan áll?

P.Sz.: Halad. A korábbi hagyományos ERP rendszereket felváltó S/4HANA-t már évekkel ezelőtt bejelentettük, a korai alverziók esetében 2025-ben, a magasabb alverzióknál 2027-ben megszűnik az SAP Business Suite 7 támogatása – tehát egyre kevesebb idő van az SAP S/4 HANA átállásra. Az érintett vállalkozásoknak nagyjából az egyharmada indult el – főként a nagyvállalati ügyfeleink járnak jó példával elől. Egyharmad még vár, és egyharmad, amelyeket még győzködnünk kell.

A felhőbe migrálás az S4/HANA-n belül egy további lehetőség, a fejlesztések már alapvetően ebbe az irányba mennek. Igyekszünk az ügyfeleket is meggyőzni arról, hogy ha már az S/4HANA-ra váltanak, akkor eleve a felhős verziót válasszák.

D.: A felhővel kapcsolatos előnyök ellenére mi az, ami esetleg mégis azt mondatná egy cégvezetővel, hogy maradjon inkább a telephelyi (on premise) változat mellett, vagyis van-e utóbbinak előnye a clouddal szemben?

P.Sz.: Nincs előnye, ilyet nem is javaslunk senkinek. Az on-prem használók a felhős rendszerben elérhető új technológiákat nem fogják tudni kiaknázni, ami a mai piacon jelentős versenyelőnytől fosztja meg őket.

D.: Mi a helyzet a nagyon kritikus fontosságú iparágakkal, vagy a háborús helyzettel?

P.Sz.: Szerintem van olyan iparág, ahol ez kritikus jelentőségű, ott viszont az a felhős koncepció, amit mi kínálunk az SAP-val, jelenleg még nem támogatott. A hadiparban már folynak is ilyen egyeztetések, fórumok, ahol azt nézzük például, hogy Európában hogyan lehetne egy speciális zárt környezetet létre hozni, egy uniószintű cloud megoldást, amiben ilyen jellegű zárt kutatások folynának. Vannak már ilyen ötletek, aztán hogy ezekből mi valósul meg, és mikor, az egy kérdés.

D.: A konferencián szóba került technológiai irányok közül fontos helyet kapott még a mesterséges intelligencia is(AI). Az ezzel összefüggő friss bejelentések kapcsán milyen üzleti lehetőségeket lát Magyarországon?

P.Sz.: Az AI-alapú funkciókat, vagy algoritmusokat igyekszünk minél nagyobb mértékben beintegrálni a mindennapi életbe. A legfejlettebb üzleti AI képességek már jelenleg is ott vannak, beágyazva az SAP-alkalmazásokba és platformajánlatainkba.

Az ügyfeleknek ezek segítenek az automatizációban, a repetatív feladatok átvállalásában; a gép és ember kapcsolata is sokkal élvezhetőbbé vált az AI-nak köszönhetően, megjelentek a chatbotok és digitális asszisztensek; de a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásában, értelmezésében, összefüggések felmutatásában és előrejelzések készítésében is az AI-ra támaszkodunk már most is.

A HR-szakma például egy olyan terület, ahol az AI-t már most is többféle módon használják, toborzásban például nagy segítség, de itt a technológia további térnyerése várható.

A BTP(Business Technology Platform) platformunkon keresztül algoritmusokat lehet fejleszteni, vagy annak alapján alkalmazásokat létrehozni. Én a mesterséges intelligencia használatában ezekben látom a közeljövő nagy lehetőségeit. Azt viszont nem gondolom, hogy holnaputántól már nem fogunk embereket alkalmazni ilyen jellegű feladatokra.

A kódot ugyanis lehet, hogy megírja az AI, de előtte valakinek meg kell fogalmazni, hogy mit akar. Lehet, hogy többet fogunk tervezni, vagy több lesz a specifikáció, és lehet, hogy utána nem kell majd kódolni, de a gondolkodást nem fogjuk kiváltani a következő tíz-húsz évben sem, legalábbis nem minden területen.

D.: A legfrissebb kutatások szerint a jelenlegi világgazdasági helyzet, a recesszió, infláció hatására az üzleti vállalkozások mintha már elkezdenének a felhőn is spórolni, de úgy általában kevesebbet költenek informatikára. A gazdasági helyzet Magyarországon, ha lehet még kiélezettebb, érzik-e már ezt a fajta negatív trendet a magyar SAP-nál?

P.Sz.: Nézzük részleteiben az ezt befolyásoló gazdasági faktorokat. Van egy akkora alapkamatunk, ami megnehezíti a hitelezést. Az üzlet növekedését pedig a hitel hiánya mindenféleképpen hátráltatja, bármilyen iparágban is vagyunk. Ezen kívül hiányoznak az uniós források.

Mindezek miatt azt látjuk, hogy azokat a projekteket, amelyek nem annyira fontosak, vagy esetleg várhatnak, nem pénz- vagy profitgenerálók, átmenetileg leállították. Tehát a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek van hatása a mi üzleti tevékenységünkre is, de mi nem panaszkodunk, megtaláljuk a helyünket.

A digitalizáció ilyen szempontból szerencsésebb „termék”, mert mindenki tudja, hogy kell, hogy menni kell előre, mert, aki nem ezt teszi, az lemarad.

 

SAP bejelentések

(Cikkünk megírásához az Alrite beszédleiratozó alkalmazást is használtuk.)