Az informatikai szakma felelőssége, hogy az átalakulást jól vezesse. A megfelelő fókuszáltság, a kompetenciák és a rendelkezésre álló kapacitás dönti majd el azt, hogy a járvány után kik és milyen módon tudnak sikeresek maradni – mondja Kaszás Zoltán. A T-Systems Magyarország vezérigazgatójával a válság utáni jövőkép mellett a meghiúsult 4iG ügyletről is beszélgettünk.
Hogyan hat a járványhelyzet a cégnél folyó munkára, a dolgozókra? Mindenki megtarthatja az állását? Ha igen, milyen feltételekkel?
Kaszás Zoltán: Szerencsére a munka nagy része távolról is elvégezhető a T-Systems-nél, ezért a kollégák 90-95 százaléka home office-ban dolgozik. Vannak feladatok, amikhez szükséges a személyes jelenlét is,a dolgozók ilyenkor megfelelő védőfelszerelést kapnak,amit másokhoz hasonlóan nekünk sem volt egyszerű beszerezni.
Az év elején döntöttünk egy leépítésről, amire a cég átalakítása miatt volt szükség. Hiszek abban, hogy a következő időszakban csak egy olyan cég lehet sikeres, amely képes gyorsan változni, képes a kompetenciákra fókuszálni, és amely képes önmagát is transzformálni mind technológiai, mind működési szempontból, hogy kellő alázattal és szakmaisággal tudja szolgálni ügyfeleit. Így most mi nem számolunk további létszámcsökkentéssel.
Sőt, lehetőségünk van arra, hogy megpróbáljunk könnyíteni az alkalmazottaink életén. Az eladósorba került céges autóink eladását felfüggesztettük, a járműveket szétosztottuk azok között, akiknek máskülönben a tömegközlekedést kellene igénybe venniük. Volt egy többszáz darabos laptop készletünk, amit már nem lehetett üzleti gépként értékesíteni, ezt szétosztottuk azok között a családok között, akiknél nem volt eszköz ahhoz, hogy a gyerek otthonról végezze az iskolát.
Az új helyzetben mennyire változik az ügyfelek szolgáltatás igénye? Van közte olyan, amit maga a járványhelyzet hozott felszínre?
K.Z.: Hadd kezdjem saját magunkkal, mert a helyzet most olyan, mint amit a repülőn utazva hallunk az utaskísérőktől: ha hirtelen leesik a kabinnyomás, akkor először mindenki magának tegye fel az oxigénmaszkot, utána segítsen másnak.
Komplett infokommunikációs szolgáltatási spektrumot nyújtó vállalatként önmagunk referenciájaként szupergyors transzformációt vittünk véghez: felskáláztuk a VPN csatornáinkat, bevezettünk számos digitális eszközt. Március 13-án, pénteken végrehajtottunk egy éles tesztet, és másnap bejelentettük, hogy szombattól mindenki otthon marad.
Értelemszerűen az ügyfeleinktől most elsősorban infrastruktúra-bővítésre, kiépítésre érkezik nagyon sok megrendelés. Elsődleges lett a cégek életében az esélyegyenlőséget erősítő konnektivitás, mert ha van kapcsolat, mindegy, hogy honnan intézed az ügyeidet. Ezzel rögtön megteremtődik az igény a biztonságra is: nemcsak a működésre vonatkozóan, hanem az adatbiztonságra és az információbiztonságra is.
A harmadik helyen pedig az együttműködést, kollaborációt kiszolgáló eszközök iránti igény áll. Itt nemcsak az ismert kommunikációs alkalmazásokra gondolok, hanem a felhő által lehetővé váló kollaboratív működésre. A digitális tartalmak létrehozása és megosztása rendkívül fontossá vált különösen az oktatásban és az egészségügyben.
Gondoljunk csak az EESZT néven ismert elektronikus egészségügyi szolgáltatási térre, aminek a kialakításában a T-Systems kulcsszerepet játszott. Milyen lenne az életünk, ha nem tudnánk egy felhő segítségével elérni, kiváltani a receptjeinket?
Az eddigi tapasztalatok alapján hányast adna a lassan már több mint egy hónapja távmunkában dolgozó magyarországi cégeknek?
K.Z.: Az együttműködési készség, a szándék, az akarat szintjén minden távmunkára váltó intézmény, cég csillagos ötöst érdemel. Olyan dolgokat sikerült rövid időn belül megoldaniuk, amikkel hónapokat eltöltöttek volna. Igaz nem mindenki ugyanarról a szintről indul, de azt látjuk, hogy mindenki igyekszik gyorsan alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Mi a helyzet a biztonsággal? Alighogy kitört a világjárvány sorra jöttek a hírek, hogy nemcsak a vírus, hanem a kiberbűnözők is megjelentek, mint fertőző tényezők…
K.Z.: Már a járványügyi helyzet előtt is nagyon komoly támadások értek komoly magyar cégeket, főként túlterheléses(DDos) és zsarolóvírus típusúak. Kibervédelmi központunk, a T-Systems CTRL a koronavírus krízis elindulásától számítva átlagban 25 százalékos növekedést tapasztalt a vírussal összefüggő vagy azt kihasználó kibertámadásokban.
Ezek közül megközelítőleg minden harmadik esetleterheléses támadás, ami megakadályozhatja, hogy az otthonról dolgozók elérjék a központi infrastruktúrát vagy elérhetetlenné teszi a kritikus információkat tartalmazó weboldalakat. Ügyfeleink figyelmét is felhívjuk arra, hogy az otthonról, dolgozók kiberbiztonsági szempontból sérülékenyek lehetnek, ezért fontos, hogy etekintetben is gondosan járjanak el.
A járványhelyzet hatásának egyik első nemzetközi felmérése azt mutatta ki, hogy az ennek nyomán kialakuló válság legnagyobb mértékben az IT-szolgáltatókat sújtja. Milyenek a saját tapasztalataik? Ha így van, mi a kiút?Hogyan képzeli el a járvány utáni újrakezdést?
K.Z.: Nem feltétlenül osztom ezt a vélekedést, bár kétségtelen, hogy komoly aggódás tapasztalható az iparágban. Mélyen hiszek ugyanakkor abban, hogy a digitalizációval kapcsolatos ellenérzéseket elsöpri a járvány. Amire nekünk nagyon oda kell figyelnünk, hogy a vállalatok a digitalizációt az új helyzetben eszközként és ne célként kezeljék. A digitalizáció ugyanis eszköz ahhoz, hogy gyorsan, hatékonyan meg tudjuk valósítani a céljainkat.
Az informatikai szakma felelőssége ebben van, hogy ezt a felgyorsult átalakulást úgy vezesse végig, hogy felismerje annak mélységeit, éljen a technológia adtalehetőségekkel, és hatékonyan tudja is ezeket használni. Ezért is fontos, hogy az IT-szakma összetartson, hogy az iparág megtalálja a szerepét a járvány alatt és a járvány utáni helyzetben is.
Ami a jövőt illeti, hiszek a mesterhármasban, abban, hogy a megfelelő fókuszáltság, a kompetenciák és a rendelkezésre álló kapacitás dönti majd el azt, hogy a járvány után kik és milyen módon tudnak sikeresek maradni.
Egy hazai felmérés nyomán az informatikai szakma érdekképviseleti szervezete az IVSZ a gazdaság digitális újraindítását sürgeti, minden lehetséges eszközzel. Mi minden kell ehhez?
K.Z.: Az IVSZ elnökségi tagjaként magam is osztom a benne foglaltakat. A digitális gazdaság nagyon sokrétű és komoly multiplikátor hatása van: nagyon gyorsan tud eredményt felmutatni, és sokkal nagyobb hozzáadott értéket produkálni. A digitális gazdaságnak a következő időszakban valódi húzóágazattá kell válnia, hiszen megvannak hozzá a megfelelő kompetenciák.
Már most a jövő technológiáira az 5G-re és a mesterséges intelligenciára fókuszálunk, és ezt példaértékű együttműködés övezi a kormányzati, az akadémiai és egyetemi, továbbá az üzleti élet szereplőit is beleértve.
Ezek ismeretében mégis igen meglepő volt, hogy az említett felmérésben megkérdezettek 90 százaléka látja úgy, hogy a járvány nyomán kibontakozó gazdasági válság a technológiai ágazatot is padlóra küldheti…
K.Z.: Bizonyos szempontból meglepő, bizonyos szempontból nem, mert azért ez mégiscsak egy szolgáltatóipar. Mi akkor vagyunk sikeresek, ha az ügyfeleink sikeresek. A digitalizációnak a multiplikátor hatása abból ered, hogy szinte minden iparágban ott van, de a visszahatást is mindenhol érzi. Ha az ügyfelemet érinti a válság, az rám is nagyon gyorsan visszahat.
Nemcsak a járvány szempontjából élhettek-élhetnek át nehéz időszakot . Decemberben végülis meghiúsult a T-Systems 4iG általi felvásárlása. Hogyan tudta kezelni Ön a helyzetet cégen belül? Mennyien mentek el azt megelőzően a vállalattól, érintett-e ez kulcspozíciókat?
K.Z.: Még a december 11-i bejelentés előtt adtam egy interjút, aminek a során megkérdezték tőlem, mi történik, ha mégsem lesz felvásárlás? Akkor is és most is csak azt válaszolhatom, hogy a cég elsőszámú operatív vezetőjeként, nekem nincs dolgom azzal, hogy a tulajdonosok miben egyeznek meg. Nekem azzal van dolgom, hogy egy megfelelő szakmaisággal, motiváltsággal és perspektívával rendelkező céget építsünk.
Ami pedig a humánpolitikai szempontokat illeti, bátran kijelenthetem, hogy e tekintetben nagyobb veszteséget sem az akvizíció előtt, sem annak meg nem történte után nem szenvedtünk el. Persze nem tagadom folytattunk nehéz beszélgetéseket, ezek azonban nem attól függtek, hogy van-e 4iGfúzió, vagy nincs, hanem szembenézve az elmúlt évek jó és kevésbé sikeres tapasztalataival. mit és hogyan kell változtatnunk a jövőben.
Akkor az állami megrendeléseknél a jövőben is marad az alvállalkozói, beszállítói szerep, vagy már meg tudnak élni ezek nélkül is?
K.Z.: Nyilvánvalóan ez most is így van, az állami megrendelések meghatározó részt jelentenek a bevételeinkben. A kapacitásainkkalés a meglévő tudásbázisunkkal ugyanakkor megbízható piaci szereplők vagyunk. Úgy érzékeljük, hogy ügyfeleink értékelik a tettrekészségünket, felkészültségünket a kritikus infrastruktúra fejlesztésében és üzemeltetésében, továbbá a rendkívüli helyzet szülte egyedi igények kielégítésében. Ha pedig az egész szakma jövőjére gondolunk, a felgyorsult digitalizációnak köszönhetően személy szerint úgy látom, hogy a járvány utánegész biztosan több feladat lesz, mint amennyi szorgos kéz.
