A nemzetközi vállalatok 85 százaléka hajlandó beruházni a cloud technológiába, de csak az ötödük képes hatékonyan is használni a technológiát. A hazai cégek között még sok a bizonytalan. Európából pedig nagyon hiányzik egy versenyképes felhőszolgáltató.
A gazdasági nehézségek sem nagyon tartják vissza a vállalkozásokat, hogy növeljék a befektetéseiket az újabb technológiákba, köztük is meghatározóak a felhős megoldások – derül ki a Unisys informatikai nagyvállalat friss nemzetközi kutatásából.
A felhő immunis a gazdasági problémákra
A kutatásból kiderül, hogy a felhőnek továbbra is fontos szerepet szánnak a cégek: 85%-uk vagy már most növeli a befektetéseket a technológiába, vagy a következő két évre tervezi ezt.
A vállatoknak nagyjából az egyharmada ugyanakkor még a tervezési szakaszban vagy a bevezetés legelején tart, és csak minden ötödik érte el a felhő használatának kellően magas szintjét.
Noha a felhőtechnológiák katalizátorként működnek az üzleti növekedésben, a megfelelő kiaknázásukhoz képzett szakemberekre van szükség. A megkérdezett vállalati IT-vezetők 42%-a fejezte ki aggodalmát a felhőátálláshoz szükséges ismeretek és készségek nem elégséges volta, vagy szinte teljes hiánya miatt.
De, mit gondolnak a felhő szerepéről és lehetőségeiről a témában érintett hazai nagyvállalatok és szolgáltatók?
Nemrégiben néhány képviselőjük részvételével egy budapesti szakmai rendezvényen érdekfeszítő kerekasztal beszélgetés zajlott, amelynek a fő témái éppen az előbb említettek voltak.
Magyarország is beleillik a trendbe, de az összkép igen heterogén
A hazai szolgáltatókat képviselő Gonda Gábor, a Magyar Telekom Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese, indításként arról beszélt, hogy a több mint egy évtizede elindult cloud technológia mára történelemmé vált, vannak, akik már az ezzel kapcsolatos tapasztalataikról is beszámolhatnak.
Szerinte a legfontosabb, hogy stratégia nélkül semmiképpen se vágjunk bele a felhőbe költözésbe. Kell, hogy legyen a vállalkozásnak egy koncepciója arra, hogy a cloud miben tudja a hosszú-, közép-hosszú távú üzleti céljait szolgálni.
„Inkább egy óvatos és kiegyensúlyozott lépegetés legyen, hogy mit hagyjon az adott cég a földön, mi menjen a felhőbe, és mi az, ami valahol a kettő között lebegjen” – tette hozzá.
Magyarországon viszonylag hosszú volt az érzékenyítési fázisa a felhőnek, először megjelent a technológiával kapcsolatos ódzkodás, majd a publikus felhővel szembeni fenntartások.
„Aztán kísérleti jelleggel próbáltunk valamit felhősíteni, utána a privát felhő került napirendre főként a nagyvállalatoknál” – ezt már Vinnai Balázs, az infokommunikációs szakma szövetségének( IVSZ) az elnöke mondta.
Hozzátette: részben a járvány hatására, de lassan elmúlik a nyilvános felhővel szembeni ellenállás, és ezzel párhuzamosan születnek meg a hosszú távú felhőstratégiák.
Úgy látja, nagyvállalati szinten ma a legnagyobb kérdés, hogy lehet ezzel pénzt spórolni. Nyilván aki az IT oldalon áll az bizonyítgatja, hogy a beruházás költsége ehhez képest jóval kevesebb.
A másik oldalon a rendszereket üzemeltetők viszont azt mondják, hogy azért ez nem bizonyított még. Függ a mennyiségtől is, nyilván nagyobb adatmennyiség mozgatása többe kerülhet a tervezettnél.
A cloud eszköz, vagy cél?
Ezt a kérdést feszegette a felhasználói oldalt képviselő Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Megjegyezte, hogy a pénzintézetnél határozottan eszközként tekintenek rá, ami arra jó, hogy csökkentse a szolgáltatásaik piacra viteli idejét.
„Normális helyzetekben fél-egy év is kell ahhoz, hogy magát a környezetet kialakítsuk, ehhez képest a felhő gombnyomásra itt van. Még a régi rendszereket is üzemeltető vállalatoknak is képesnek kell lenniük arra, hogy megtalálják az egyensúlyt a kettős működés között, a telephelyi(on-premise) és a felhő megoldás között.
Mi Ukrajnában tapasztaltuk meg, hogyan kell hirtelen átállni a felhőre. Ott nem nagyon volt választás. Három hét alatt kellett a rendszerünket áttenni a felhőbe, mert a másik megoldás nagyon drága lett volna” – hozott elő saját példát Csányi Péter.
Hozzátette: ahhoz, hogy a felhőben hatékonyan tudjunk üzemeltetni valamit, át kell írni az alkalmazásokat, át kell alakítani a rendszereket, és a kiadási oldalon már az elején meg kell fogni a költségeket, nem elég utólag mérni. Hiszen a cloudban ha „felkapcsoljuk a villanyt, és úgy hagyjuk”, akkor egyből fizetünk.
A felhő rugalmas agilitást tesz lehetővé
A globális szolgáltatói oldal nevében Rehus Péter, az IBM Magyarország ügyvezetője emlékeztetett rá, hogy az anyavállalat is rendszeresen készít felmérést a nagyvállalatok körében.
Ott a digitális transzformáció ma már nem kérdés, a Digital First stratégiát a vállalatvezetők 97 százaléka tűzte ki célul. A megvalósításának pedig abszolút a felhő az egyik komoly eszköze.
Nyilván iparágtól és cégtől is függ, hogy ki mennyire megy ki a felhőbe. A pénzintézeti szektor például eléggé szabályozott környezet, sok hagyományos rendszerrel, ott sokkal nehezebben mozdulnak ki a felhőbe.
„Ott is azt látjuk ugyanakkor, hogy az olyan jellegű feldolgozások 38 százaléka, mint az üzleti folyamatok beszerzés vagy a HR, az már a felhőben van, ugyanakkor az alapvető banki alkalmazásoknak mindössze 4 százaléka tart a felhőbe.
A felhő attól hatékony, hogy egyfajta rugalmas agilitást tesz lehetővé, nagyon gyorsan lehet hozzáférni erőforrásokhoz, de e mögött kell, hogy legyen megfelelő technológiai háttér” – emelte ki az ügyvezető.
Nagy hiba, hogy Európában nincs versenyképes cloud szolgáltató
Hozzátette: óriási probléma és nagyon nagy hiba, hogy Európában nem jött létre versenyképes cloud szolgáltató, amelyik hatékonyan tudna versenyezni az IBM-mel, a Microsofttal vagy az Amazonnal.
Elhangzott, hogy ráadásul egy ilyen geopolitikai helyzetben nem mindegy, hogy pontosan merre tartunk. Persze lehetne Kína felé is menni, ott viszont egy másik fajta kockázatot kell mérlegelni.
„Hosszú távon mindenképpen az a jó stratégia, hogyha adott cégnek van egy vészterve is arra az esetre, ha egy globális szállítóval gondok akadnának.
Ne érezze ebben az esetben úgy, hogy nincs tárgyalási pozíciója, hiszen a felhőből visszahozni az adatokat, irgalmatlan költség. Azt gondolom, hogy ez egy jogos félelem, erre kezdtünk el alternatívákat kidolgozni a Telekomnál” – hangsúlyozta Gonda Gábor.
Itthon is nagyon kevés a hozzáértő szakember
Vinnai Balázs szerint komoly probléma az is, hogy nagyon kevés a jó cloud szakember Magyarországon. Reméli, hogy a közeljövőben, akár közös IVSZ-es kezdeményezésekre sikerül ezt a képességet Magyarországon fejleszteni, mert nemcsak a nagyvállalatoknál, sőt a kis- és középvállalatoknál még inkább szükség lesz az ehhez értő szakemberekre.
„Vannak olyan vállalkozások, ahol magát a működést veszélyezteti, ha nincs szakember, aki a saját környezetet képes életben tartani vagy fejleszteni. Önmagában a legizgalmasabb talán a kultúraváltás kérdésköre lesz, mert a nagyvállalatoknál újra kell gondolni azt, hogy egy-egy témának vagy területnek valójában ki a gazdája, ki az üzleti, vagy terméktulajdonosa” – mutatott rá Gonda Gábor.
Csányi Péter kiemelte, a hatékonyság mellett a szabályozóknak való megfelelés is a klaszteresedés felé hajtja a felhő technológiát, ami a jövőben iparági cloudok létrejöttéhez vezethet.
„A felhőtrend ma már nem kérdés, sokkal inkább a hozzáadott érték. Főleg olyan iparágakban, mint a pénzintézeti szektor, amelyek rendkívül szabályozottak, ott ez nagyon fontos kérdés. A mi pénzintézeti felhőnk, architekturálisan úgy van felépítve, hogy a biztonság legyen előtérbe helyezve.
Több száz mérőpont van beépítve, ami kimondottan a pénzintézeti szektor szabályozásának és biztonsági elvárásainak megfelelő dolgokat méri, valós időben, és adott esetben, ha kell, automatikusan be tud avatkozni”– tette hozzá.
Megjegyezte még, hogy a cloud viszont akkor lesz igazán jó, ha már nem az üzemeltetésre kell koncentrálni, hanem az innovációra. Tehát a felhőnek azt az erényét tudjuk kihasználni, hogy az erőforrásaink új termékeket, új megoldásokat hozzanak létre az üzlet számára, és nem pedig arra, hogy ezeknek a folyamatosan változó szabályozási környezeteknek való megfeleltetésével, vagy az üzemeltetéssel kelljen foglalkozni.
Továbbra is jó üzlet a felhőszolgáltatás
A korábban említett hiányzó európai szereplőre utal a Gartner friss jelentése is, amely szerint a virágzó(IaaS) nyilvános felhőszolgáltatói piac tavaly 30 százalékkal nőtt, összértékben először haladta meg a 100 milliárd dollárt.
Az öt vezető szolgáltató fedi le a piac 80 százalékát, közülük három amerikai, kettő pedig kínai, lásd az alábbi táblázatot.
A világ nyilvános felhőszolgáltatási piaca (milliárd dollárban)
Az Amazon továbbra is vezeti a világ IaaS-piacát 48,1 milliárd dolláros bevétellel és 40%-os piaci részesedéssel.
A Microsoft követi a második helyen 21,5%-os részesedéssel. A redmondi cég „szoftver-első” stratégiája továbbra is támogatja az IaaS növekedését, mondván az ügyfeleknek több felhőkapacitásra van szükségük az automatizálás, a fejlett elemzési és a digitális munkahelyi képességek támogatásához.
Az Alibaba Group ismét a harmadik helyen áll 7,7%-os piaci részesedéssel, szerény 2,4%-os éves növekedéssel. Míg az Alibaba továbbra is vezeti az IaaS piacot Kínában, korlátozott terjeszkedési lehetősége a globális piacokon lelassította a növekedését, ami arra késztette a társaságot, hogy a cloud üzletágat külön cégbe szervezze.
A vezető ötösfogatban a legnagyobb növekedési ütemet, 41 százalékot a Google érte el, több mint 9 milliárd dolláros bevétellel. Ehhez a szuverén felhőre szánt befektetések megnövelése, valamint a kibővített értékesítési és marketingpartner programok is hozzájárultak az ügyfélkörének bővítéséhez és a bevételei megugrásához.
Az ötödik helyen áll a Huawei 4,4%-os piaci részesedéssel és 5,2 milliárd dolláros bevétellel. A cég 2020 óta összpontosított fokozottabban a felhőre, ennek nyomán tudta folyamatosan növeli IaaS-bevételét Kínában és a feltörekvő piacokon.
