Alig másfél év múlva az európai, köztük a nagyobb magyarországi cégeknél élesedik a beszámolási kötelezettség a vállalkozásuk fenntartható működéséről(ESG). A többieknek, vagyis a kkv-k zömének sincs már túl sok felkészülési ideje, 2028-tól már rájuk is vonatkozik a szabályozás. Hol tartunk most?
A klímaszorongástól a karbonsemlegességig
Talán az új EU-s szabályozásnak is köszönhető, hogy a fenntarthatóság kérdése egyre jobban foglalkoztatja a magyarországi cégeket is, ami lemérhető azon is, hogy a témához kapcsolódóan soha ennyi eseményt nem szerveztek még, mint az idén.
Ezeken a klímaszorongástól a karbonsemleges működésig, a meglévő jó gyakorlatok megismerésétől a transzformáció sürgetéséig mindenféle üzenettel találkozhattak az érintettek. Mit is jelent a vállalatokra nézve a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv) és a fenntarthatósági szemlélet? Hogyan segítheti a jelentés elkészítésének folyamata egy kkv megújulását?
A CSRD alapján 2025-től már azok a magyar vállalatok is kötelesek lesznek fenntarthatósági jelentést készíteni, amelyek a legalább 250 foglalkoztatott, 40 millió euró árbevétel, illetve 20 millió eurós mérlegfőösszeg hármas kritériumrendszerből legalább két feltételt teljesítenek.
Ezek a mutatók uniós szinten középvállalkozásnak felelnek meg, nálunk inkább már átcsúszik a nagyvállalati kategóriába.
A jelentési kötelezettség 2028-tól viszont kkv számára kötelező lesz, azok számára még előbb is, amelyek beszállítói az EU-ban működő, vagy oda exportáló nagyobb vállalatoknak.
A kkv-k karbonlábnyoma összességében nagyobb, mint a nagyvállalatoké
A kiterjesztésre azért van szükség, mert a kis- és közepes vállalkozások összességében nagyobb karbonlábnyommal rendelkeznek – a káros kibocsátás 70%-áért felelnek–, mint a nagyvállalatok. A kkv-k az összes hazai vállalat 90%-át fedik le, a foglalkoztatottak 60-70%-a dolgozik náluk, és a hozzáadott érték 50%-át termelik meg Magyarországon.
Ez az arány tükröződik a közel 15 éve működő Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége(MVÜK) tagjainak a sorában is, amely a napokban rendezett a témáról sajtótájékoztatót. Ezen arról számoltak be, hogyan tud a közösség segíteni a legkevésbé felkészült kkv-szektornak.
Elhangzott, hogy az MVÜK tagjai az átlagosnál optimistábban tekintenek a jövőbe, mert úgy érzik, a folyamatosan felmerülő nehézségeket és problémákat nem egyedül kell megoldaniuk.
„A mai világban megkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdésköre, hiszen a jelen gazdasági helyzet alapján a túlélés feltétele lesz a jövőben a fenntartható működés” – emelte ki Horváth János, az MVÜK vezérigazgatója.
Sorvezető az első fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez
Az MVÜK Zrt. a saját tapasztalatait is szeretné a közössége tagjaival megosztani. Az egyik legfontosabb tapasztalat, hogy nem is maga a jelentés, hanem a folyamat során születő beszélgetések, és tudásmegosztás az, ami a tagokat a fenntartható működés kialakításában támogatja.
Az első fenntarthatósági jelentés elkészítése teljesen új sorvezetőt ad egy cég működésének újragondolásához. Fertetics Mandy, az MVÜK fenntarthatósági vezetője, az Alternate ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a jelentés elkészülése nem merülhet ki az adatgyűjtésben és a PR tevékenységben, hanem inkább szervezetfejlesztési folyamatként érdemes rá gondolnunk.
A folyamat tükröt mutat a cégnek az erősségeivel, az elért eredményeivel, a hiányterületeivel és más kényesebb kérdéseivel kapcsolatban is. Jobban megérti hatásait és lehetőségeit végül oda vezethet, hogy hatékonyabban hozzá tud majd járulni a fenntartható fejlődéshez.
A fenntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú a jól működő közösségek szerepe, és a vállalatvezetőkkel való köteleződése. Bizakodó, előretekintő, egymást segítő, inspirálni tudó, empatikus vezetőkre van szükség a kihívásokkal teli gazdasági környezetben, akik társadalmi ügyek megoldásában is képesek másként gondolkodni.
„Egy egészségesen működő civil szektor és a nagyvonalúan adományozni képes emberek és cégek jelenléte, döntéshozók személyes felelősségvállalása elengedhetetlen egy jól prosperáló gazdaság és társadalom működtetéséhez” – utalt a civil szervezetek rendszeres támogatására Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője
Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója hangsúlyozta, hogy a minket körülvevő ökológiai rendszer kimerülése óriási veszély az emberiségre és a gazdaságra nézve is, hiszen ez utóbbi is erősen függ a természettől.
Már nem „pénzügyi” kihívásokról és potenciális előnyökről beszélhetünk a fenntartható vállalati működés kapcsán. Az életünk, a megszokott életmódunk múlik rajta, hogy a gazdasági szektor megfelelően át tud-e alakulni, karbonsemlegesen működni, zöld termékeket tud-e hatékonyan előállítani.
A felkészülés nemcsak itthon okoz fejtörést
Átfogó nemzetközi felmérésben, 22 ország 1400 cégvezetője bevonásával készített a karbonsemlegesség betarthatóságáról nemrégiben jelentést a Siemens egyik üzletága is. Ebben a társaság arra kereste a választ, hol tart a 2050-re kitűzött klímacélok megvalósítása, köztük a nettó zéró széndioxid-kibocsátás, vagyis a dekarbonizáció eléréséhez szükséges infrastrukturális átállás.
A tanulmány hangsúlyosan mutat rá, hogy már most sürgetőek lennének az intelligens fenntarthatósági fejlesztések. A gond az, hogy a cégvezetők körében viszont ma még egyáltalán nincs meg az összhang a legfontosabb lépésekkel és az azokhoz szükséges eszközökkel kapcsolatban sem. (További részletek a témáról itt olvashatók.)
18 millió munkavállaló átképzése is kellhet az európai zöld átálláshoz
Az Európai Unió 2050-ig el akarja érni a karbonsemlegességet, ami az új, zöld gazdaságra való átállás érdekében kritikus fontosságú. Oroszország ukrajnai háborúja némileg visszavetette a szén-dioxid-mentesítés terén elért eredményeket és az energiabiztonság kapott prioritást, de ez nem jelenti azt, hogy letettek volna a kitűzött cél eléréséről.
A héten Amszterdamban az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által támogatott Innoenergy The Business Booster (TBB) rendezvényén arra keresték a választ, hogyan gyorsíthatóak fel a tiszta energiákba, azon belül a megújuló energiaforrásokba, a hidrogénbe, az intelligens és fenntartható energiatárolási megoldásokba való befektetések.
Az idei eseményen kiemelt téma volt a munkaerő képzése is, mert jelenleg Európában egyáltalán nem áll rendelkezésre elegendő szakember, akiket a zöld iparban lehetne foglalkoztatni. A szervezet szerint következő években 18 millió munkavállalónak az át- és továbbképzését kell megoldani a kontinensen, akik közül 5 millióan már teljesen új területeken, feladatkörökben fognak dolgozni. Elsősorban a megújuló energiaforrások (1,54 millió), valamint az innovatív technológiákat alkalmazó mezőgazdaság (1,13 millió) és az építőipar (1,1 millió) fogja a legtöbb embert foglalkoztatni a zöld átállás során.
