A technológiai innovációkat hagyományosan és eleinte inkább a férfiak használják, mint a nők. Erre cáfol rá valamelyest a Boston Consulting Group (BCG) kutatása, amelyből kiderül, hogy a nők és a férfiak milyen arányban használják a generatív mesterséges intelligenciára (GenAI) épülő alkalmazásokat.
Egy korábbi felmérés szerint az új technológiákat használók között a nők aránya 40% alatti. Ha a GenAI elfogadása is hasonló tendenciát követ, fennáll annak a veszélye, hogy a technológiai szektorban, ahol jelenleg globálisan a középvezetők és felsővezetők kevesebb, mint 30 százaléka nő – még tovább nőhet a nemek közötti aránytalanság.
A BCG „Női vezetők egyengetik az utat a GenAI-ban” kutatása szerint azonban elmondható, hogy a nők a GenAI-ra épülő alkalmazások használatát legalább annyira, vagy még inkább elfogadják, mint a férfiak.
Nagy az eltérés a beosztási szintek, a munkaköri funkciók, és az életkor alapján
A felmérésből az derül ki, hogy a technológiai szektorban dolgozó nők 68 százaléka hetente többször is használ GenAI eszközöket a munkája során, szemben a férfiak 66 százalékával.
Sőt, a műszaki területeken (mérnöki, informatikai, ügyfélszolgálati, értékesítési és marketing) dolgozó női vezetők 14 százalékponttal meg is előzik férfi társaikat a GenAI használatában.
A vezető beosztásban dolgozó nők még inkább tudatában vannak a GenAI lehetséges pozitív hatásának a munkavégzésre – kivéve a fiatalabb nőket, ők kevésbé hisznek ebben.
A nem műszaki területen dolgozó női felsővezetők ugyanakkor 2 százalékponttal, az alacsonyabb beosztásban dolgozó nők pedig 5-12 százalékponttal maradnak el a hasonló munkát végző férfiaktól a GenAI használatában.
A helyzetet Pálinkás Mária a BCG partnere az önbizalom hiányával magyarázza az idősebb, nem műszaki területen dolgozó nők körében, akik bizonytalanok abban, hogy valóban képesek lesznek-e megbirkózni az új technológiával.
A műszaki beosztásban dolgozó fiatal nők esetében a lemaradás 7 százalékpontos, ami súlyosbíthatja a technológiai vállalatoknál amúgy is fennálló nemi egyenlőtlenséget.
„Ennek a lemaradásnak az lehet az oka, hogy a fiatal nők a fiatal férfiaknál kevésbé férnek hozzá azokhoz a céges networkökhöz és megbeszélésekhez, ahol a GenAI-stratégia kialakul, és kevésbé vannak bevonva a kezdeti GenAI programokba”– tette hozzá Pálinkás Mária.
Így csökkenthető a nemek közötti szakadék
Az idősebb nők, miután számos akadályt leküzdöttek már jelenlegi pozíciójuk eléréséhez, kifejlesztették a sikerhez elengedhetetlen kockázatvállalás képességét.
Ezzel szemben a technikai szerepeket betöltő fiatal nők kevésbé érzik magukat szabadnak a kísérletezésben, különösen a feltörekvő technológiák esetén, mert kevesebb a tapasztalatuk és tekintélyük.
A BCG szerint azok a vállalatok, amelyek készen állnak a GenAI használatára, ezt az új eszközt is bevethetik a nemek közötti szakadék csökkentésére. Ebben segíthet a vezetői érdekképviselet és a változáskezelés, a célzott továbbképzési programok, a célirányos tervezés, és a felelős AI-irányelvek, valamint a proaktív karriermenedzsment.
A „Női vezetők egyengetik az utat a GenAI-ban” című tanulmány Németországban, Indiában, Japánban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban több mint 6500 női és férfi alkalmazott körében végzett felmérés alapján készült. A résztvevők a technológiai iparágon belül négy beosztotti szinten dolgoztak és nyolcféle funkciót töltöttek be.
