A mesterséges intelligencia (AI) alkalmazások többsége még nem tudja értelmezni a magyar nyelvű utasításokat, vagy elemezni az információkat, ha van is ilyen, abban még sok a pontatlanság. Jó hír, hogy már elkészült a stratégia az AI-képzésekre. Mutatjuk azt is, hol költenek a legtöbbet AI-fejlesztésekre.
Már egyre szélesebb körben használják a hazai üzleti és lakossági felhasználók a mesterséges intelligenciát (AI), amely azonban ma még csak korlátozottan érti és „beszéli” a magyar nyelvet.
A profitorientált céges fejlesztéseknél szempont a megtérülés, ebben az esetben az, hogy az adott nyelvet mennyien beszélik, a magyar pedig nem sorolható a nagyok közé. Az is fontos, hogy az adott nyelven mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre.
A most elérhető mesterséges intelligencia alapú alkalmazások ezért futnak a nagy világnyelveken tökéletesen, míg a magyar kérdésekre, egyelőre sok pontatlan válasz érkezik.
Ha előrébb akarunk jutni magunknak kell elkészíteni a magyar nyelvi modellt, a lehető legnagyobb magyar nyelvű szöveges adatbázis felhasználásával, hogy az beépüljön a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokba. Minél több lesz a hiteles magyar nyelvű szövegrész, annál pontosabbak és választékosabbak az AI válaszai.
Magyarországon két projekt is van a magyar nyelvi modell kifejlesztésére
Az egyik a Nyelvtudományi Intézet munkatársai által kifejlesztett magyar ChatGPT. A mesterséges intelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftver beszélni még nem képes, de megtalálja a szövegekben lévő összefüggéseket, vagyis alkalmas médiatartalom elemzésre.
A Puli-GPT nevet viselő alkalmazás kidolgozásakor 41 milliárd szóból álló magyar és 62 milliárd szóból álló angol szövegállományt tápláltak be a kutatók. (Összehasonlításul az OpenAI Chat GPT 120-130 millió magyar és 180 milliárd angol szóból tanult).
A Puli hamarosan bővül majd csevegési funkcióval, de már most képes a megadott szavak alapján összefüggő szövegeket írni, vagy össze tudja foglalni egy cikk vagy egy könyv tartalmát.
A másik, amelyről annak bejelentésekor már írtunk, az állam és az OTP Bank közös finanszírozásában, hazai egyetemek bevonásával 2021 óta zajlik. Első lépésként elkészült az alap nyelvi modell, ami 1,5 milliárd paramétert használt, most zajlik a 30 milliárd paraméterre bővítés.
„A nyelvi modelleken alapuló alkalmazások már megjelentek a köznevelésben és a felsőoktatásban is. Ezek készségszintű, tudatos használata mind az egyén, mind a társadalom számára a jövőképesség, a siker feltétele. A jól működő magyar nyelvi modell jóléti kérdés is, mivel növeli az AI magyar haszonélvezőinek a körét” – emeli ki Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának a vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.
Kész az AI-készségek fejlesztését célzó európai stratégia
Jelenleg igen nagy még a hiány az AI-technológiákat készségszinten használó szakemberek száma, erre kíván megoldást adni az ARISA projekt. A Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége keretében elkészült stratégia, amelynek kialakításában magyar oldalról részt vett az IVSZ és a Műegyetem is, egyértelmű irányokat jelöl ki az AI-készségek elsajátításának felgyorsításával kapcsolatban.
Az AI az eddig ismert transzformáló hatása mellett nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt is jelent majd, ezért fontos, hogy a témához ne csak az IT szakemberek, fejlesztők értsenek, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az alapokat.
Jöhetnek az AI-stratégák, AI-etikusok, AI-minőségbiztosítók
Utóbbiakat nemcsak azért, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségekkel, hanem azzal is, hogyan kell etikusan eljárni ebben. A projekt keretében elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány szerint a következő években külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.
“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a AI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A mesterséges intelligencia használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze 3 százalékuk alkalmazza ezeket.
Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az AI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy a költségek” – mutat rá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.
A projekt egyik célja egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható mesterséges intelligencia készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő AI-technológiákkal és trendekkel.
A képzések várhatóan 2025-ben pilot formában már el is indulnak, de már idén is lehet egy-egy továbbképzés.
Ahol már sokat is költenek az AI-fejlesztésekre
Nemrégiben jelent meg egy elég részletes tanulmány az AIPRM cég jóvoltából, az AI globális piacáról, annak főbb szegmenseiről, toplistákkal, a következő évtized elejéig mutató előrejelzésekkel. Ez egyebek mellett megállapítja, hogy tavaly világszinten már közel 455 milliárd dolláros piacot jelentett a mesterséges intelligencia biznisz.
Ennek több mint a harmadát (36,84%) Észak-Amerika termelte ki, Európa részesedése megközelíti a 25 százalékot. A piac növekedési potenciálja a következő évekre évi 19 százalék lehet, ezáltal 2032-ben már a teljes AI piaci érték meghaladhatja a 2500 milliárd dollárt.
Tavaly a piacvezető USA-ban a legnépszerűbb AI-munka az adatmérnöki volt, 23,8 százalékos részesedéssel az összes AI-hoz kapcsolódó állásokat figyelembe véve. Az USA-ban a belépőszintű AI-állásokhoz kapcsolódó fizetések medián értéke évi 105 ezer dollár volt, viszonyításul a felsővezetői fizetések tavalyi mediánja 196 ezer dollárt ért el.
És végül itt a lista az AI-ba legtöbbet fektető országokról, ami nagy meglepetést önmagában nem okozhat, általában ezek szoktak megjelenni a technológiába legtöbbet beruházók között is. Kivételt képezhet Svédország, a skandináv állam volt a legaktívabb az utóbbi öt évben ezen a téren, 2019-hez képest 2310 százalékkal növelte célirányos beruházásait.
Az viszont figyelemre méltó, hogy a kutatás egy másik szempontja szerint a GDP-arányos AI-ráfordítások területén az élbolyban ott van Észtország is, amely az USA mögött a negyedik helyen áll. Az Egyesült Államok az elmúlt öt évben a GDP 1,29 százalékát fordította AI-jellegű projektekre, Észtországnál ez az adat 1,089 százalék.
