Energiahatékonyságra optimalizált önvezető jármű, a növénytermesztés széndioxid kibocsátását mérő IoT megoldás, 5G-hálózaton működő vadriasztó drón – ezek a fejlesztések születtek az elmúlt három évben az induláskor még Telenorként, ma már Yettelként ismert mobilszolgáltató és a győri Széchenyi István Egyetem kooperációjában.

Ígéretes k+f projektek

Az operátor éves üzleti partnertalálkozóján mutatták be először a győri felsőoktatási intézménnyel 2019. óta élő együttműködés eddigi, a járműiparhoz és a mezőgazdasághoz kapcsolódó – mobilhálózaton, és részben már 5G-n működő projektek kézzelfogható eredményeit.

Ennek kapcsán Dávid Zoltán, a Yettel stratégiai vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a szolgáltatót egyedi – mobile only – helyzete speciális megoldások bevezetésére is ösztönzi a lakossági és üzleti ügyfelek internettel, sebességgel hozzáféréssel és biztonsággal kapcsolatos igényeinek a kielégítésére. Ezt házon belül oldja meg az operátor.(Az eseményen elhangzott, hogy két hét múlva az utóbbit erősítendő Netpajzs néven új szolgáltatást vezet be a cég a kis- és középvállalati ügyfeleknek.)

Az ipari használati esetekhez viszont már kellenek a partnerek, amelyek között fontos szerepet szánnak az egyetemi együttműködéseknek. (Legutóbb az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodást a cég.)

Az együttműködés az egyetemek érdeke is, mert mint Drotár István, a győri egyetem távközlési tanszékének tanársegédje kifejtette, intézményük képes megfelelő k+f partnere lenni a cégeknek. Az ilyesfajta kapcsolatok motiválják a hallgatókat, mert valós piaci igényeken tudnak dolgozni, miközben hozzáférhetnek a legújabb technológiákhoz.

Önvezetés – extrákkal

Az egyetem gépészmérnöki, informatikai és villamosmérnöki karának hallgatóiból és kutatóiból álló csapata egy Nissan Leaf önvezető autót kapcsolt be a mobilhálózatba, amihez a Digitális Fejlesztési Központ okos közlekedési rendszert fejlesztett.

A járműmodell jól érzékeli a 2G, 4G és 5G hálózatok közti különbséget, a csapat fejlesztésének köszönhetően észleli a hálózaton kommunikáló okostáblát és okos útlezárást, valamint egy beláthatatlan gyalogátkelőn is hiba nélkül átjut.

A tesztautó azonos útviszonyok mellett, azonos útszakaszon mérve 36%-kal gyorsabban fékez le 5G mobilhálózaton, és 27%-kal gyorsabban 4G hálózaton, mint teszi azt 2G-n, ezzel több mint 3 métert megspórolva. Ezzel egyben azt demonstrálja, hogyan növelheti a közlekedésbiztonságot egy gyors és megbízható hálózati kommunikációval megtámogatott önvezető megoldás.

A hallgatókból álló SZEnergy csapat pedig 2019 óta fejleszti az ugyancsak önvezető képességekkel felruházott, energiahatékonyságra optimalizált járművét. Ezzel Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyén Hollandiában idén júniusban világcsúccsal, 284 km/kWh-ás energiamérleggel nyertek, júliusban pedig második helyen végeztek az önvezető autók franciaországi megmérettetésén. (A demo járműben a tolatás funkció a fejlesztés további szakaszára van tervezve.)

Ígéretes k+f projektek

Így is digitalizálódik a hazai agrárium

Magyarországon éves szinten többmilliárd forintnyi a mezőgazdasági vadkár, amihez hasznos eszköz lehet a vadriasztó drónok használata. A Digitális Fejlesztési Központ ötlete nyomán készült el az 5G hálózaton működő drón koncepciója, ennek lényege, hogy védett területen egy kamerarendszer érzékeli a termények biztonságát veszélyeztető vadak megjelenését.

A rendszer ezt követően aktiválja a közeli, zárt állomáson készenlétben álló drónt, ami GPS koordináták alapján a helyszínre repülve fény- és hangjelzéseket ad ki mindaddig, míg a területről ki nem űzi a betolakodót. A drón útja akár mobiltelefonon is követhető, ezen keresztül szükség esetén további beavatkozásra is sor kerülhet.

Az elmúlt 30 évben közel 17%-kal nőtt a mezőgazdaságból és élelmiszertermelésből származó üvegházhatású gázok globális kibocsátása. Magyarországon is egyre nagyobb kihívást jelent az intenzív állattenyésztési- és növénytermesztési rendszerek által kibocsájtott üvegházhatású gázok mennyiségének mérséklése, a csökkenés ütemének helyi, mikroszintű nyomon követése.

Erre talált megoldást az egyetem Agrár és Élelmiszeripari Kutatóközpontjából induló, majd később, a fejlesztők által alapított ENVI-AGRO Consulting Kft. által kifejlesztett IoT(dolgok internete) monitoring rendszer, amellyel valós időben figyelhető meg a szántóföldi CO2-kibocsátás.

Az ehhez szükséges szenzorrendszer képes a talaj szén-dioxid-kibocsátásának, nedvességtartalmának, a levegő- és a talaj hőmérsékletének, a légnyomásnak és a páratartalomnak valós idejű nyomon követésére, valamint a mért adatok automatikus továbbítására. A fejlesztés későbbi szakaszában a kimutatott CO2 hasznosítására is fókuszálnak majd – hangzott el a bemutatón.