Megszületett a legújabb, magyarok által fejlesztett labordiagnosztikai eljárás, amely a betegség bármely fázisában képes beazonosítania kullancsok által terjesztett Lyme-kór okozóját. Az eljárást a Lyme Diagnostics Kft. fejlesztette ki, amihez az Európai Bizottság 1,1 milliárd forintos támogatással járult hozzá.
A Lyme-kór évente kb. 10 ezer embert érint Magyarországon, és az országban minden második-harmadik kullancs fertőzött. „Ha a betegséget nem ismerik fel a kezdeti szakaszban, és hosszabb ideig kezeletlen marad, később szívizomgyulladás, szívritmuszavar, ideggyulladás, vagy akár bénulás is kialakulhat” – mondta el az eljárást ismertető eseményen Dr. Kolbenheyer Erik főorvos.
Mesterséges intelligencia segít a felderítésben
A betegség diagnosztizálására a magyar Lyme Diagnostics Kft. fejlesztése jelenthet megoldást, amely akár már a csípést követően néhány napon belül képes felismerni a kórokozót. Az új módszer a baktériumok kimutatásán alapul, nem pedig az immunválaszon, amely sok betegben későn vagy egyáltalán nem alakul ki. Ezt a módszert Dr. Bózsik Béla Pál főorvos, a Lyme Diagnostics Kft. tudományos igazgatója fejlesztette ki, sötétlátóteres mikroszkópia alapján, az Országos Közegészségügyi Intézetben.
A fejlesztés azért is hiánypótló, mert a Lyme-kór laboratóriumi diagnózisa ma még nem megoldott, a jelenleg használt módszerek a fertőzötteknek csupán a 30-50%-át ismerik fel. A Lyme-kórt a laboratóriumban direkt és indirekt vizsgálatokkal tudják tesztelni: az indirekt vizsgálatok a szervezet immunválaszát mutatják ki, a direkt vizsgálatok pedig magát a kórokozót, vagy annak egy részét.
„Egy átlagos betegségnél a hagyományos módszerek a tenyésztés vagy az ellenanyag-teszt, ezek viszont nem sikeresek a Lyme-kór esetében, tenyészteni ugyanis kis eséllyel, hónapok alatt lehet, az immunválasz pedig az esetek többségében nem mérhető, vagy ki sem alakul.”–magyarázta el Bózsik András Pál, a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője.
A cég fejlesztése a DualDur nem csak kimutatja a kórokozót, de statisztikai elemzésekkel és mesterséges intelligenciával megbecsüli annak a szervezetre gyakorolt hatását is, legyen az tünetes vagy tünetmentes .
A mesterséges intelligencia rendszer a különböző összefüggések betanítása alapján képes arra, hogy elkülönítse a tünetekkel még nem rendelkező, és a Lyme szakértők által már feltehetőleg kezelésre javasolt eseteket. A rendszer által közölt információmennyiség lényegesen meghaladja az eddigi analitikai eljárások információtartalmát.
A klinikai vizsgálat során további egyedi laboratóriumi teszteket sikerült kifejleszteni, illetve igazolni. Ezzel már négy, világszintű újdonság áll rendelkezésre az új közép-európai Lyme-laboratóriumban, számos szabványos kiegészítő vizsgálattal együtt, amelyeket a cég a laborpartnerei bevonásával nyújt.
A projekt során a Lyme Diagnostics Kft. elvégezte Európa legnagyobb Lyme-diagnosztikai klinikai kutatását hat közép-európai ország nyolc vizsgálóhelyén, 400 alany bevonásával. A DualDur a betegek 96%-át tudja azonosítani, így nagy biztonsággal lehet használni szűrővizsgálatként a klinikákon, a jelenlegi eljárásokat kiegészítve.
Az eljárás Magyarországon egyelőre magánúton és csak szakorvosi javaslatra, a legsúlyosabb esetekre érhető el, az alapteszt ára 39500 forint. Hosszú évekre van szükség ahhoz, hogy itthon bekerüljön a társadalombiztosítás által finanszírozott eljárások közé. A külföldi piacra lépés viszont már megtörtént – hangzott le a bejelentésen.
Közel 40 éves kutatás érett termékké
A Lyme Diagnostics Kft. Bózsik András Pál vezetése alatt 2012 óta fókuszál a Lyme-kór diagnosztikájában áttörést jelentő laboratóriumi technológiákra. A cég Dr. Bózsik Béla Pál főorvos 35 év alatt kifejlesztett és tökéletesített módszereire alapozva segíti a Lyme-kórban szenvedő betegeket és kezelőorvosaikat a diagnosztizálásban.
A Lyme-kór, amelynek okozója a Borrelia burgdorferi, egy több ezer éve jelenlévő,viszont csak alig 40 éve azonosított betegség, amely a lakosság 10 százalékát is érintheti. Mivel a betegség a fertőzés után akár évekig, évtizedekig lappanghat, és a diagnózis a tünetek jelentkezése után sem egyértelmű, a fertőzöttek egy részét nem tudják azonnal kezelni.
A direkt, nem tenyésztett (nem dúsított) kimutatási módszerek ugyanakkor megoldást jelenthetnének, ám mindeddig nem sikerült olyan mintavételi módszert találni, hogy a mintában a kórokozó a betegség bármely stádiumában kimutatható legyen.
Az innovációhoz szükség volt logikus gondolkozásra és a tudomány jelenlegi állását megkérdőjelezni képes hozzáállásra. Dr. Bózsik Béla Pál, a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet laborvezetőjeként azt gondolta, hogy a direkt vizsgálatok sikertelensége abban rejlik, hogy a más betegségeknél várt csíraszámokhoz képest alacsonyabb mennyiségben van jelen a kórokozó a testfolyadékokban.
Mivel a dúsításos/tenyésztéses kísérletek nem bizonyultak sikeresnek, kívánatosnak vélte nagyobb mennyiségű minta baktériumtartalmának koncentrálását, egyszerű kétlépéses centrifugálással. Így az ezerszeres koncentrációban már 4 évvel a kórokozó első publikációja után ki tudta mutatni ugyanazon Borrelia baktériumok jelenlétét, sőt, betegek korábbi, szövetbanki mintáinak vizsgálatáról mindmáig egyedülálló publikációt jelentetett meg.
Ezzel évtizedekkel korábban igazolta a 2010-es években modellszámításokkal és kvantitatív PCR vizsgálatokkal alátámasztott tényeket. Ez a felfedezés volt az alapja a DualDur rendszernek, amely még további technikai problémák megoldásával vált a rutindiagnosztikában alkalmazhatóvá.
