A szlovák fintech szektorban is felpezsdült az élet, nemrég megalakult a pénzügyi startupokat támogató FinTech Hub Slovakia, ahová magyar kezdő vállalkozásokat is várnak. Friss felmérés szerint a hazai startupok harmada orientálódik a külpiacok felé.

Három iparági vezető fogott össze a FinTech Hub Slovakia megalakításáért. A digitális banki megoldásokat szállító, Magyarországon is működő Vacuumlabs mellé csatlakozott a Mastercard és a szlovákiai fintech szövetség is.
A szlovákiai fintech bázis március végén indult. Alapítóit az olyan sikeres szabályozói sandbox-ok (az új pénzügyi technológiák védett, a szabályozó által felügyelt környezetben történő tesztelését szolgáló megoldások) inspirálták, amelyek már számos országban működnek.
A programhoz csatlakozók technológiai, jogi és mentorálási támogatásra használhatják majd a platformot. Hozzáférhetnek a központ technológiai partnerei által biztosított tesztelési környezethez, szakértői segítséget kapnak a gyorsabb piacra jutáshoz. Minden kiválasztott résztvevő kap egy mentort, aki felügyeli az előrehaladást. Amely cég igényt tart rá, irodai férőhelyet is kaphat a Pozsony belvárosában lévő központban.
A startupok harmada készül külföldi terjeszkedésre
A szlovákiai csak egy a külföldi lehetőségek közül, amelyekkel számolhatnak a magyar startupok. A hazai érvényesülési lehetőségek korlátozott volta miatt a legtöbb kezdő vállalkozásban, főként a technológiai profilúakban alapból megfogalmazódik a nyitás a külpiacok felé.
A hazai startup ökoszisztéma életerős, a külpiacok felé orientálódik és épít a nagyvállalati partnereivel való, kölcsönösen előnyös együttműködésekre – egyebek mellett ez derül ki a Startup Hungary felméréséből, amely a startupokat számos programmal támogató Microsoft megbízásából készült. Döntő többségük készül a külföldi terjeszkedésre, de még nem döntötte el, hol képzeli el jövőbeni üzleti működését.
A 232 startup bevonásával készült kutatás szerint a magyar startupok többségét nem érintette negatívan a koronavírus járvány és idén is növekedést várnak. A Medtech(egészségügyi technológia) piacon tevékenykedő cégek több mint kétharmada (69%) olyan optimista, hogy várakozásuk szerint a járványhelyzet egyenesen kedvezni fog nekik 2021-ben.
A magyar startupokat inkább a technológiai szektor érdekli
A felmérés a hazai startupokkal kapcsolatban megerősítette az egyik ismert feltételezést is, tényleg a magas hozzáadott értéket képviselő technológiai szektorban, leginkább az üzleti szoftverszolgáltatási(B2B-SaaS) piacon tevékenykednek – szemben régiós társaikkal, amelyek nagyobb arányban vannak jelen a konzumer típusú B2C piacon.
A magyarok a mesterséges intelligencia(AI), a Big Data, a Fintech, az Analytics/BI, IoT és a Medtech piaci szegmenseket célozták meg. Több mint 60 százalékuk építi az üzleti modelljét a technológiai innovációra, ugyancsak ilyen arányban fejlesztenek mobil vagy webes alkalmazásokat, és több mint a felük (57%) a szolgáltatásai, termékei előfizetéseiből szerzi a bevételeit.
A várakozásokkal ellentétben a magyar startupok vezetői inkább középkorúak: 80 százalékuk 30 év feletti, közel felük pedig már a negyvenes éveit tapossa. Többnyire jól képzett, világot látott férfiak, nők az esetek 29 százalékában szerepelnek társalapítóként a cégekben.
Az egyik legmeglepőbb megállapítása a felmérésnek az, hogy a vállalkozások 23 százaléka már most is működtet külföldi fiókirodákat, többnyire az USA-ban vagy Nagy-Britanniában, és további 29 százalék nyilatkozott úgy, hogy külföldi irodát nyit a következő 12 hónap során.
Külföldön kisebb a bürokrácia, könnyebb forrást bevonni
Ez azt is jelenti, hogy egy éven belül a hazai startupok fele helyezheti át akár a fő tevékenységét is külföldre. Az okok között a leggyakrabban az szerepel, hogy külföldön könnyebb forrást bevonni a fejlesztésekhez, egyszerűbb és átláthatóbb a szabályozás és kisebb a bürokrácia.
Ezzel vág egybe, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (80%) a globális piacot célozta meg, habár több mint a harmaduk (37%) továbbra is a helyi piacon tevékenykedik, és további 17 százalék szerzi az árbevételének kevesebb, mint az egy negyedét külföldi piacokról.
Sokan még nem érzik elég érettnek a terméküket a nemzetközi megmérettetésre, vagy csak előbb a helyi piacon szeretnék tesztelni azt. A nemzetközi tapasztalat viszont inkább azt mutatja, hogy előnyösebb már a kezdeteknél külföldön is megkezdeni az üzletépítést. A legsikeresebb 24 startup, a felmérés “bajnokai”, amelyek 80 ezer euró fölötti havi árbevétellel rendelkeznek, ennek háromnegyedét külföldi ügyfelekkel üzletelve keresik meg.
A legnagyobb kihívás, amivel a hazai startupok szembenéznek, épp az ügyfélszerzéssel kapcsolatos: 39 százalékuk mondta azt, hogy az értékesítés és a marketing területén való jártasság a legnagyobb hiányosságuk.
Itthon nehezebben találnak közös hangot az állami és a magán befektetők
A legsikeresebb magyar startupok jellemzően magánbefektetőktől szereztek tőkét az elindulásához. Amíg ugyanis a megkérdezettek 80 százaléka vette igénybe állami vagy uniós kockázatitőke-befektetők támogatását, annak a 12 százaléknak, amely kizárólag magántőkéből építkezett a 70 százaléka a bajnokok közül került ki.
Érdekes megállapítása a tanulmánynak az is, hogy rendkívül csekély, mindössze 7 százalék azok aránya, amelyek egyaránt támaszkodnak állami és magán befektetőre. Ez azt sugallja, hogy a magán és az állami oldal nem tud, vagy nem akar együttműködni egymással a startupok támogatásában Magyarországon. A válaszokból az is kitűnik, hogy Magyarországon több a kockázati tőkebefektető, mint az angyalbefektető (33% vs. 27%).
Sok startup, a válaszadók 44 százaléka működik együtt profiljába vágó nagyvállalattal. Az esetek felében ez a nagyvállalat egyben a startup stratégiai partnere is, és sokan (30%) fejlesztenek valamilyen innovatív terméket vagy szolgáltatást közösen.
Az elmúlt néhány évben egyre nagyobb számban jelentek meg nagyvállalatok a startupok partnerei, befektetői között. A vállalkozások elégedettek ezekkel az együttműködésekkel: 50 százalékuk ítélte ezeket jónak, 27 százalékuk pedig nagyon jónak.