Pedig hol van még a koronavírus hatása. A forintárfolyam, a recessziós kilátások, a bérnövekedés és a külföldi webáruházak fokozódó versenye legalább annyira aggasztja az online kiskereskedelem hazai szereplőit. Erre utal az ágazat kereskedői hangulat-indexének, az OKI-nak a mélyrepülése is.
Ha a forint árfolyama tovább romlik a dollárral és az euróval szemben, az ebből fakadó áremelkedés – főként a nagy értékű műszaki cikkek esetében – akár negatív hatást is gyakorolhat az online rendelések gyakoriságára.
A globális gazdasági bizonytalanság hatással lehet a lakosság fogyasztási kedvére is. Bár a koronavírus e-kereskedelemre gyakorolt hatása a vásárlók oldalán ma még nem annyira látszik, az ellátási láncban viszont már kimutathatóak a fennakadások a rendelések kiszolgálásában.
A munkaerőhiányt kompenzáló bérnövekedés üteme idén várhatóan lassulni fog. Az ezzel együtt emelkedésnek induló hitelkamatok pedig összességében akár vissza is vethetik a lakossági költéseket.
A hazai kereskedőknek egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a külföldi webáruházak, ahol az év elején már több mint 2 millió magyarországi vásárló fordult meg, és tavaly már meghaladta a 17 milliót az oda feladott rendelések száma.
Pozitív várakozás övezi ugyanakkor az idén várható nagy nemzetközi sporteseményeket(labdarúgó EB, Tokiói Olimpia) – feltéve, ha a vírus terjedése végül meg nem torpedózza a megtartásukat. Az ilyen jellegű rendezvények általában felpörgetik a szórakoztató elektronikai cikkek vásárlását.
Összességében, míg 2019 utolsó negyedévét kimagaslóan jónak értékelték a kereskedők, addig a saját jövőbeli kilátásaikat, és a magyar gazdaság várható helyzetét igen negatívan látják – állapítja meg a GKI Digital és az árukereső.hu közös kutatása. Az ezen alapuló OKI index tavaly januárban még 24,3 volt, idén januárra viszont a 2015 óta a legalacsonyabb szintre, 16,4-re esett.
Tavaly további 16 százalékkal nőtt az online kisker piac
Az említett kutatás megállapítja, hogy a hazai online kiskereskedelem összértéke tavaly elérte a bruttó 625 milliárd forintos éves forgalmat, ami hozta a korábbi évek növekedési ütemét. Jelenleg az online értékesítésből jön a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom 6,3 százaléka.
A hazai felnőtt lakosság 55 százaléka, vagyis nagyjából 3,3 millióan vásárolnak termékeket online módon. Miközben az átlagos vásárlói kosár értéke, ami 2019-ben 14,4 ezer forint körül volt, szinte csak az inflációt követte, addig az online rendelésszám 10 százalékkal 13,2 vásárlás/fő szintre emelkedett. Mi magyarok egyébként átlagban évente közel 190 ezer forintot hagyunk az online kereskedők kasszájában.
Miközben a külföldi, azon belül is főleg a kínai webáruházakban mintegy 17 millió rendelés érkezett Magyarországról, a hazai vásárlók 2019-ben itthon több mint 43 millió rendelést adtak le. Míg 10 éve még igazi sláger volt a kuponos értékesítés, az ehhez korábban fűzött kereskedői várakozások nem igazolódnak, az üzleti modell évről-évre veszít a jelentőségéből.
Ami a termékcsoportokat illeti, értékben továbbra is vezetnek a műszaki cikkek, amelyek a háztartási kis és nagy berendezések és a szórakoztató elektronikai termékek mellett tartalmazzák a mobiltelefonokat és a táblagépeket, de nem tartalmazzák a klasszikus számítástechnikai termékeket és az alkatrészeiket. (Ez külön kategória a kutatásban) A műszaki cikkek adják a teljes online piac közel a negyedét, második helyen áll a játékok és a kultúra kategóriája 12,1 százalékkal, dobogós még a számítástechnika 10 százalékkal, alig marad le tőle(9,8%) a napi cikkek online értékesítése.
Kit tartanak az e-kereskedők a legjobb futárcégnek?
Az átvételi megoldások közül tavaly a leggyakrabban a házhoz szállítást választottuk, ez adta az online tranzakciók 52 százalékát. A népszerűség oka, hogy a szolgáltatás sokat fejlődött: már jellemzően nem kell egész nap a futárt várni, a logisztikai szolgáltatók 1-3 órás időintervallumokat is megadnak, sőt a vevők direktben is egyeztethetnek a futárral.
Ezzel szemben a logisztikai szolgáltatók által üzemeltetett csomagpontok részesedése tovább csökken, a két évvel ezelőtti 19-ről 16 százalékra. Bár országszerte mintegy 5000 kiskereskedelmi egységben érhető el legalább egyféle csomagpont, a hálózatok mérete érdemben nem tud bővülni.
A futárcégek többsége a házhoz szállítás mellett a csomagponti és csomagautomata szolgáltatását is folyamatosan fejleszti. A logisztikai szolgáltatók közül 2019-ben az online kereskedők a GLS-t és a Foxpostot értékelték a legjobbnak. A GLS a házhoz szállításban őrzi vezető helyét, mígy a Foxpost a legjobb átadópont „üzemeltető”.
A csomagautomaták száma egy év alatt megduplázódott, 2020 elején már több mint 200 ilyen üzemel az országban. Az önkiszolgáló csomagátadás egyszerűbbé tette a magánszemélyek közötti csomagküldést is.
Erősödik a multichannel, jön az omnichannel modell
A hazai online kereskedői világban is egyre erőteljesebben érezteti hatását az a globális trend, hogy a meghatározó kereskedők összekötik online áruházukat az általuk üzemeltetett bolthálózattal. A kereskedő szempontjából a fenntartható növekedéshez előbb vagy utóbb elengedhetetlen a vásárlóval való személyes találkozás lehetőségének a megteremtése, ami a két fél közötti bizalom és a kereskedői márka erősítéséhez is nagyban hozzájárul.
„Az online és hagyományos csatorna ötvözésének legnyilvánvalóbb példája a „click and collect” néven futó vásárlási mód, ami tulajdonképpen az üzletek és a központi webshop integrált kezelését jelenti: így a fogyasztók online rendeléseiket az általuk megjelölt üzletben vehetik át” – emelte ki a kutatást bemutató tájékoztatón Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.
Hozzátette: az online és az offline csatornák átjárhatóságát célzó fejlesztések oly mértékben felgyorsultak, hogy a tisztán online áruházként induló kereskedők is hagyományos üzletek, átadópontok, bemutatótermek létesítésébe kezdtek, ami előbb-utóbb elvezet a teljesen integrált omnichannel modellhez.
