A szakminiszter szerint az állami szerepvállalás elengedhetetlen. E nélkül lassabb és kevesebb 5G fejlesztés mehet végbe. Lehetséges üzleti modellként akár az állam is megépítheti a hazai 5G hálózati infrastruktúrát, az operátorok pedig majd szolgáltatás alapon versenyeznek.
Felgyorsulnak az események az 5G mobiltechnológia magyarországi bevezetése kapcsán. Két hete a szolgáltatók legutóbbi tesztsorozatáról írtunk, tegnap kijött a frekvenciaértékesítés tervezete. Ma pedig a szakminiszter az 5G Koalíció konferenciáján arról beszélt, hogy július közepén már tárgyalni akarja a kormány az 5G-vel kapcsolatos stratégiát.
Mégis kaphatnak külön frekvenciát az egyetemek és az ipari szereplők
A legújabb generációs mobiltechnológia bevezetésére két éve hozták létre a cégek, intézmények és az egyetemek az 5G Koalíciót, kezdetben 46 taggal, ma ezek száma 73-ra bővült. A cél, hogy az ország az 5G fejlesztések egyik európai központja legyen.
Ennek kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadásában kifejtette, hogy az egyik rövid távú cél a versengésben megelőzni a szomszédos Ausztriát, ahol már bejelentették, hogy az év végéig legalább 10 városban kiépül az 5G hálózat. Nálunk legyen legalább eggyel több helyen – emelte ki a miniszter.
A frekvenciatender kapcsán elhangzott tőle, hogy hasonlóan a németországi folyamatokhoz nálunk is tartalékolnak majd külön sávot az egyetemeknek és az ipari szereplőknek. Németországban komoly vita tárgya volt, kapjanak-e 5G frekvenciát a vertikális ágazatok. A „Siemens band”-ként ismert kezdeményezéssel az ottani erős ipar azt üzente az államnak, hogy a frekvencia fejében ők majd megépítik maguknak a hálózatot is.
Erről néhány hete a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) háttérbeszélgetésén még, mint nem valós hazai igényről beszéltek a szakértők. Most pedig a miniszter már arról is tájékoztatta a konferencia hallgatóságát, hogy a minisztérium nemrégiben kezdett erről tárgyalni az érintettekkel. Elmondta, az ipari hálózatokra szánt frekvenciákat egy későbbi időszakban hirdetik majd meg. Az egyetemi és ipari célokra együttvéve a 2300 MHz-es és a 26 GHz-es tartomány válik elérhetővé.
Állami ösztönzők az 5G fejlesztések elősegítésére
Arról is beszélt a miniszter, mit akar tenni az állam az 5G kiépülésének az elősegítésére. Palkovics László nagyon fontosnak tartja az állami szerepvállalást, e nélkül szerinte várhatóan lassabban és kevesebb 5G fejlesztés mehet végbe, ezáltal Magyarország lemaradhat az 5G bevezetésében. Koordinációval és infrastruktúra megosztással viszont gyorsítható a folyamat. (Eddig az infrastruktúra megosztást nem igazán támogatta az állam, lásd a Magyar Telekom és a Telenor ellen a 4G hálózat részbeni megosztása kapcsán ez ügyben jó ideje folyó versenyhivatali eljárást.)
A szóba jöhető állami eszközök között említette a szakminiszter az ösztönző frekvenciagazdálkodást, a szabályozási könnyítéseket, az adózási környezetet, célirányos engedményeket. Fontosnak tartja az infrastruktúra építés támogatását, könnyítését, a kereslet generálását, a piaci alapon nem rentábilis területek lefedése állami részfinanszírozással, valamint az 5G és az optikai hálózatok tervezésének és kiépítésének a konvergenciáját.
Melyik üzleti modell lesz a nyerő?
Az 5G kiépítésére három lehetséges üzleti modellt vázolt fel Palkovics László: a piaci alapon megvalósuló infrastruktúraépítést, az állami építkezést, illetve a kiegészítő állami építkezés modelljét. A tisztán piaci alapúnál előny, hogy az nem kerül sokba az államnak, hátránya, hogy a kritikus infrastruktúra kizárólag piaci tulajdonban lesz. Így nem érvényesíthetők az állami érdekek. A kisebb állami kontroll révén kizárólag a szolgáltatóktól függ az 5G hálózatok terjedése – mondja a miniszter.
A tisztán állami modellnél a teljes passzív hálózati infrastruktúra állami tulajdonban marad, ami a szolgáltatókat kizárja az infrastruktúra alapú versenyből, csak a szolgáltatás szintjén konkurálhatnak egymással.
Az egységes állami hálózat kiépítése nemzetgazdasági szinten és beruházási alapon a miniszter szerint gyorsabb lehet, mint a csak szolgáltatói beruházásoknál. (Palkovics László mintegy 600- 650 milliárd forintra taksálja a komplett hazai 5G hálózat bekerülési költségét.)
Az állami hálózat hátránya a miniszter szerint, hogy nagyon drága a kiépítés, és nehezen kivitelezhető pénzügyi és jogi szempontból is. A piaci szereplők is ellenérdekeltek, megakadályozhatják a projekt sikerét.
Itt azért felvethető az a kérdés is, hogy ha az államé lenne az infrastruktúra, akkor mi értelme van a frekvenciaárverésnek? Miért fizetnének kétszeresen is a használati jogért a szolgáltatók? Ráadásul az 5G technológia nem az eddigi módon igényli az önálló hálózati infrastruktúrát, hanem szervesen ráépül a szolgáltatók már meglévő 4G, 4G+ hálózatára.
Kompromisszumos megoldást jelenthet a vegyes változat, vagyis a kiegészítő állami építkezés modellje. Ennek az állam szempontjából előnye, hogy számára kevesebbe kerül, hátránya, hogy az állam kevésbé értékes területeken jut infrastruktúrához. A miniszter szerint itt is gondot okozhat az együttműködés a piaci szereplőkkel, az eltérő érdekek miatt.
Még nincs döntés a kérdésben, sok egyéb mellett erről is tárgyalnak majd az 5G Koalícióval. A fejlesztések koordinálására pedig hamarosan kormánybiztost neveznek ki. A miniszter beruházás ösztönző jogszabályi környezet biztosítását is ígéri.
Indul az 5G frekvenciák árverése
Hétfőn tette nyilvánossá a honlapján a (NMHH) azt a dokumentációtervezetet, amely az 5G hazai bevezetésére alkalmas frekvenciák – idén őszre ütemezett – árverésének a részleteit tartalmazza.
Mint korábban megírtuk, a hatóság az idei körben a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban tervez értékesítést. A most közzétett dokumentációt véleményezhetik a piaci szereplők, az ezzel kapcsolatos észrevételeket, véleményeket július 8-ig juttathatják el az NMHH-hoz.
Az értékesítés formája árverés lesz. Bárki, aki megfelel a részvételi feltételeknek licitálhat. A nyertesek tizenöt évre kapják meg a használati jogosultságot, ami egyszeri alkalommal további öt évre meghosszabbítható.
A felkínált több mint 400 MHz-nyi frekvenciakészlet elemeit a hírközlési hatóság iparági konzultációkkal, a várható piaci érdeklődés alapján határozta meg. (A 700 MHz-es frekvenciasávot jelenleg televíziós műsorszórásra használják, így mobilcélú szolgáltatást ebben a sávban csak a műsorszórás átalakítása után, 2020 szeptemberétől lehet nyújtani.)
Az árverésen a 700 MHz-es frekvenciasávban kétszer 25 MHz-nyi, a 2100 MHz-es frekvenciasávban kétszer 15 MHz-nyi, a 2600 MHz-es frekvenciasávban 15 MHz-nyi, a 3600 MHz-es frekvenciasávban pedig 310 MHz-nyi egységet értékesítenek.
A tervezetről, az eljárás részleteiről, illetve a felkínált frekvenciakészlet jellemzőiről a piaci szereplők személyesen is kérdezhetnek a július 3-i szakmai konzultáción. Maga az árverési eljárás a tervezet véglegesítése után, várhatóan júliusban indul, eredményt várhatóan ősz végén hirdetnek majd.
