Több mint egy hete ismét lázban égnek a hazai mobilszolgáltatók. Sorra mutatják be, mire lesznek képesek az újgenerációs 5G technológián. Van már 5G bázisállomás Győrben, Zalaegerszegen, Budapesten, de azt is demonstrálták a szakmai közönségnek, hogyan néz ki a jövő az 5G-n működő önvezető autókkal.
Már tavaly is tesztelte a technológiát a Magyar Telekom és a Vodafone, de akkor még meglehetősen messze álltunk az éles indulástól. Akkor még csak azt lehetett hallani, hogy jó lenne Magyarországnak az európai élbolyba kerülni a kereskedelmi szintű 5G indulással kapcsolatban.
Minden szolgáltató a maga „leg”-jét igyekszik demonstrálni
Volt egy homályos ígéret arra is, hogy idén minél hamarabb sort kerít az állam a technológiához szükséges frekvenciák értékesítésére. A lebonyolítással megbízott Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH), mint korábban megírtuk végül nyárra időzítette a tendereztetést. Az eredményhirdetés pedig őszre várható.
A felfokozott várakozást viszont már jól mutatják az elmúlt napokban végrehajtott tesztek, ahol mindegyik szolgáltató igyekezett bemutatni a maga „legjét”. (A mostani tesztek az 5G-re szabványosított 3,6-3,7GHz-es sávban folynak, és az úgynevezett NSA (Non-standalone) szabvány szerint működnek. Az NSA működés azt jelenti, hogy a kommunikációhoz tartozó jelzésforgalom 4G-n, míg az adatforgalom az új 5G hálózaton keresztül bonyolódik.)
A tesztek sorát a Telenor nyitotta meg Győrben, ahol Magyarországon először bonyolított le videóhívást 5G-s okostelefonon. Elhangzott, hogy a Széchenyi István Egyetemen és Győr belvárosában kiépített rendszert az egyetem mérnökhallgatói számára is rendelkezésre bocsátják.
Néhány nappal később Zalaegerszeget lepték el a távközlési és járműipari szakemberek, ahol átadták a 45 milliárd forintos beruházással épülő járműipari 5G-s tesztpálya első szakaszát. A kialakításában résztvevők először mutattak be manővereket 5G hálózaton kommunikáló önvezető járművekkel, valós körülményeket szimuláló környezetben.
A teszthálózatot, amely jelenleg a 3,5 GHz-es frekvenciasávban üzemel, az Ericsson, a Telekom és a T-Systems mérnökei közösen állították fel.. Ennek ideiglenes használatához, hasonlóan a Telenor tesztjéhez, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kölcsönzött frekvenciát és adott engedélyt.
A Telekom Zalaegerszeg belvárosában viszont már január végén elindította az első szabványos 5G tesztállomását, ennek eddigi tapasztalatairól is a héten számoltak be. Elmondták, hogy a hálózat stabilan működik, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig egyre nagyobb csúcssebességek érhetők el rajta. Mint ismert, az 5G technológiánál a bázisállomások elméleti maximális letöltési sebessége meghaladhatja az 1 Gbit/s-ot, az ipari felhasználás szempontjából kulcsfontosságú késleltetés pedig 10 milliszekundum alá is csökkenhet.
Formálódnak az üzleti megoldások is
Megfelelően működnek együtt a különböző gyártóktól származó berendezések. Zalaegerszeg mellett már Kecskeméten is teszteli az 5G technológiát a Telekom. Megkezdődött ugyanakkor az üzleti megoldások fejlesztése is: egy autóipari beszállító telephelyén vezeték nélküli, később 5G-képessé tehetőhálózatot épít ki a cég a leányvállalatával ,a T-Systems Magyarországgal közösen. A Campus Network elnevezésű megoldás vezeték nélküli kapcsolódást tesz lehetővé a gyár területén a különböző eszközök és berendezések között.
A Vodafone is a zalai megyeszékhelyen indította el az első bázisállomását, ami abban „leg”, hogy ez az ország első valódi 5G-bázisállomása. Az aktív mobilszolgáltatók közül ugyanis egyedüliként a Vodafone rendelkezik 5G képes frekvenciakészlettel a 3,5 GHz-es tartományban. A szolgáltató még a 2016-os korábbi tenderen vásárolt belőle 60 MHz-nyi mennyiséget. A frekvenciasáv a jellegéből adódóan szigetszerű hálózatok kiépítésére alkalmas. A 4G-nél megszokott lefedettséget a soron következő tender legértékesebb – 700 MHz-es – frekvenciájával lehet megteremteni.
A zalai bemutató után néhány nappal a Vodafone a cég fővárosi székháza tetején is (lásd a fotón) felállított egy másik élő 5G bázisállomást, ami így egyben Budapest első valós 5G-s bázisállomása. A technológia képességeit az operátor két 5G-s készülék közötti videóhívással, illletve 5G kapcsolaton keresztül távvezérelt autóval demonstrálta.
A járműben található kamera valós időben, HD minőségben közvetítette a pálya melletti távoli vezetőüléshez azt a képet, amely az autóból volt látható. Ezzel párhuzamosan az 5G kapcsolat közvetítette a jármű felé irányuló parancsokat is. Az önvezető autózás 5G-s élményét a hétvégére a a debreceni járműipari találkozóra is elvitte e a szolgáltató.
Jöhet az újabb frekvenciatender
További izgalmas hetek-hónapok várnak a mobilszolgáltatókra, mire kiderül, ki mennyit és főleg mennyiért szerezhet az eladásra kínált frekvenciákból. Míg a hazai GSM-rendszer elindításához 1993-ban még csupán 32 MHz-nyi spektrumot hasznosítottak, idén már több mint 400 MHz-nyit használhatnak fel.
Mobil célra ebben az évben 4 frekvenciatartományban hirdetnek összesen hat blokkot értékesítésre. Közülük is várhatóan az egyik legkeresettebb és a legértékesebb a földfelszíni tévés műsorszórásból 2021-től felszabaduló 700 MHz-es sáv.
A nyári ajánlatban a 700 MHz-es tartományban 2x25MHz-nyi, a 2,1 GHz-es tartományban 2×15 MHz-nyi, a 2,6 GHz-es tartományban 15 MHz-nyi, míg a 3,4-3,8GHz-nyi tartományban összesen 310 MHz-nyi blokkot bocsát a pályázók rendelkezésére – várhatóan árverezés formájában – az állam.
Azoknak, akik a megszerzett frekvenciát 5G-célra kívánják hasznosítani, a hatóság kedvezményes éves frekvenciahasználati díjat állapít meg. Frekvenciákat egyelőre csak és kizárólag a mobilszolgáltatóknak kíván értékesíteni az állam, vagyis nem számol a dolgok internete kapcsán esetlegesen felmerülő ipari felhasználókra.
A szolgáltatók mindegyike idei éles 5G kezdést valószínűsít
Mindezek ismeretében arra lehet számítani, hogy még az idén elindulhat a kereskedelmi 5G Magyarországon is. Ezt ígérte mindegyik szolgáltató. Tették ezt annak ellenére, hogy a dolgok rendes menetébe a napokban jelentősen bekavart az amerikai-kínai kereskedelmi háború legutóbbi fordulata. Donald Trump, az USA elnöke a ZTE mellett a távközlési ipar ma már meghatározó globális szereplőjét a kínai Huawei-t is tiltólistára tette.
Hogyan érinti majd mindez a cég részvételét a hazai 5G hálózatok kiépítésében? Ismert, hogy a Vodafone a hálózatát, beleértve a maghálózatot is teljes egészében Huawei technológiára építette. Kérdés, hogyan rendeződik a helyzet, mire a Vodafone Magyarország dönt 5G hálózati beszállítójáról. A nemzetközi embargós helyzet napról-napra változik, most éppen úgy áll a dolog, hogy ha Kína hajlandó az USA-nak kedvezőbb kereskedelmi megállapodás megkötésére, Trump enyhítene a Huawei elleni szankciókon.
Az embargó kihathat a Huawei magyarországi gyártására is
A Huawei magyarországi szakértőitől megtudtuk, hogy a hálózati technológiájuk 20-30 százalékban amerikai, 20-22 százalék kínai, a többi más nemzetközi beszállítókra épít.
Az amerikai embargó kedvezőtlenül érintheti a Huawei kiterjedt magyarországi tevékenységét is. A Huawei Europe Supply Center(ESC) ugyanis több mint 40 országot – beleértve a teljes Európát – Magyarországról látja el a cég termékeivel, köztük az 5Gtechnológia hálózati egységeit is nálunk állítja elő.
A hálózatát az ugyancsak „feketelistás” kínai gyártóra, a ZTE-re építő Telenor is meg akarja pályáztatni 5G szállítóját. Európában az említett távol-keleti gyártók mellett az Ericsson és a Nokia hálózati technológiája jöhet szóba.
A Magyar Telekomnál általában kétkörös a beszállító kiválasztása, ami az 5G-vel kapcsolatban még jelenleg is folyik. Először anyavállalati (Deutsche Telekom) szinten döntenek az ajánlott szállítókról, aztán helyi szinten dőlhet el, hogy a leányvállalatok, így a Telekom is végül ezek közül melyiket választja. A zalai belvárosban lévő bázisállomást a Huawei, a járműipari tesztpályán lévőt az Ericsson, de a cégnél már tesztelik a Nokia 5G hálózatát is.
Az embargó átrendezheti az okostelefon piacot is
A sikeres kereskedelmi 5G rajthoz nem árt az sem, ha vannak már készülékek is. Ezúttal az iparág szereplői nem követték el azt a hibát, amit korábban a 4G-nél, hogy a hálózatok indulásáig még nem volt kereskedelmi forgalmazásra alkalmas 4G-s okostelefon.
Az 5G-nél néhány hete még a világelső Samsungé mellett a másik legkeresettebbnek a piaci második Huawei 5G készüléke ígérkezett. Utóbbival kapcsolatban nem tudni mennyire bizonytalanítja el a vevőket, beleértve a forgalmazásban nagy szerepet játszó szolgáltatókat a kialakult embargós helyzet, amit a Google lépése csak tovább nehezített. (A keresőóriás népszerű szoftvereit a kínai gyártó a jövőbeni készülékeiben már nem használhatja, legalábbis a jelen állapot szerint.)
Persze vannak még mások is a porondon, például most jöhetne el az idő az újbóli megerősödésre az LG-nek. A koreai gyártó 5G-s készüléke jelenleg az első európai hálózatban, a svájci Swisscomnál bizonyít. Jöhet ugyanakkor ég a többi globális szintű, nem tiltólistás kínai okostelefongyártó, köztük a Xiaomi, amely néhány hónapja mutatta be készülékét. Az 5G-s iPhone-ra viszont hírek szerint még egy évet várni kell.
