Rendhagyó tanulmányt tett közzé a friss technológiai trendekről az ABI Research. A nemzetközi tanácsadó cég szakértői ennek keretében csokorba gyűjtötték azokat a várakozásokat és konkrét innovációkat is, amelyek eljövetelét még ne várja senki 2020-ban, az új évtized első évében.
Legújabb fehér könyvében (54 Technology Trends to Watch in 2020), a cég szakértői a biztosra vehető innovációk és technológiaváltások mellett számos olyan trendet is felsorolnak, ami úgymond már benne van a levegőben, de 2020-as eljövetele még korai várakozás. Azt is megtudhatjuk, miért gondolják ezt.
Már 2019. év sem egy nyugalmas, egyszerű évként vonul be a technológia történelmébe, 2020 pedig legalább annyi kihívással lesz teli. Azt gondolnánk, hogy ha van elég olyan dolog, ami várható, miért is foglalkozzunk azzal, ami még nem.
A válasz egyszerű, tudni azt, hogy mi nem történik a technológiában a következő évben, fontos a végfelhasználóknak, a gyártóknak és a kereskedőknek egyaránt, hogy ennek megfelelően valósítsák meg a beruházásaikat, és összpontosítsák a stratégiáikat – emelik ki a szakértők.
Jön az 5G, de még nem lesznek 5G alapú viselhető eszközök
Miközben az 5G-s okostelefonok már fontos szereplői lesznek a készülékpiacnak 2020-ban, a technológián alapuló okosórák, fitnesz karkötők és egyéb viselhető eszközökre még jó néhány évig feleslegesen várunk. Ezekhez az eszközökhöz ugyanis specikális 5G lapkakészletekre és a komponensek újrakonfigurálására van szükség, hogy beleférjenek a telefonoknál jóval kisebb eszközökbe.
Ebben még nem történt előrelépés a gyártóknál. Ráadásul a jelenleg uralkodó 4G hálózati technológia még kiszolgálja a felhasználói igényeket. A cég szakértői legkorábban 2024-re teszik az első 5G-s hordható kütyük piaci megjelenését.
Ha már mobiltechnológia, fontos trend a SIM(Subscriber Identity Module) kártyák technológiájának az alakulása. Egy éve még nagyjából arról szólt a fáma, hogy egy-két év és csőstül jönnek a beépített, vagyis eSIM-mel ellátott telefonok és egyéb hordható eszközök, és háttérbe szorítják a kivehető kártyás készülékeket.
A helyzet mára annyiban módosult, hogy a hagyományos SIM kártyák iránti kereslet valóban jelentősen csökken, de nem elsősorban az eSIM-ek tömeges megjelenése miatt. Sokkal inkább maguk az egyre drágább okostelefonok tolják ki a teljes eSIM-re váltást, mivel a felhasználók is kitolják a készülékcsere eddig megszokott másfél-két éves időintervallumát még hosszabb időtávra.
Egyelőre maguk a mobilszolgáltatók sem sietnek az eSIM technológia befogadásával. A magyar szolgáltatók közül egyedül a Magyar Telekom hálózata eSIM kompatibilis. A gyártók közül peditg az Apple és a Google jelezte támogatja az eSIM terjedését, a Samsung pedig már 2020-ban piacra dobja az első csak eSIM-en alapuló okostelefonját.
A kvantum számítástechnika még messze van a késztől
Annak ellenére, hogy a Google már kvantumfölényről beszél, a technológiai iparág még igen messze van a kvantumszámítástechnika „demokratizálódásától” – vélik a szakértők. Az ebben utazó gyártók, mint például az IBM és a D-Wave, továbbfejlesztik a meglévő kvantumszámítási rendszereiket, de a fejlesztői közösség továbbra is kislétszámú, és az ezen rendszerek által nyújtott előnyök továbbra is csak bizonyos – katonai, országos szintű laboratóriumi, vagy űrügynökségi – „ágazatokra” korlátozódnak.
Mint más születőben lévő feldolgozó technológiák, például a fotonikus és neuromorf lapkakészlet,a kvantumszámítási rendszerek a jelenlegi formájukban továbbra is nagyon szigorú működési környezetet, sok karbantartást és egyedi beállítást követelnek, mindent egybevéve határozottan nem állnak készen a nagyarányú kereskedelmi telepítésekre.
Egyelőre nem konszolidálódik az IoT- platformok piaca
Évek óta jósolják már, hogy az IoT-platformok beszállítói piaca végre kezd stabilizálódni, ami még nem igazolódott be. Jelenleg is több mint 100 vállalat kínál eszköz-felhő alapú IoT platformszolgáltatásokat, és ha bármelyiket épp felvásárolják, rögtön nő a helyébe egy másik.
A felhőszolgáltatók mindenesetre sorra indítják el IoT-platform szolgáltatásaikat, elég csak az Microsoft Azure IoT Hubra és az Amazon AWS IoT Hubra gondolni. Érdekes módon ezek a nehézsúlyú piaci szereplők valószínűleg több IoT-platform szállítót is kihoztak a garázsukból a partnerprogramjaikba, mert az nyilvánvaló, hogy a felhőszolgáltatók fontos csatornái a nagyvállalati IoT elfogadásának.
Amúgy számos oka van annak, hogy az IoT-platform szállítói piac 2020-ban is eléggé vibráló marad. A keresleti oldalon megmarad az IoT-hálózatok és applikációk sokfélesége, szerteágazó mivolta. Az IoT-platform szolgáltatások eszközöket kínálnak a hálózatba kötött eszközök növekvő flottájának a menedzseléséhez.
Másodszor az IoT-platform szállítók lényegében szoftverszállítók, amelyeknek nincs szüksége nagyértékű infrastrukturális beruházásokra,nincs szükségük hatalmas ügyfélbázisra ahhoz, hogy építsék a saját üzletüket. A vevők számára a szolgáltatásuk így is nagy értéket képvisel, racionális költségek mellett.
A szállítói oldalon az IoT-platform szolgáltatói hálózatokat olyan cégek biztosítják, amelyek az egyéb tevékenységüket akarják megtámogatni a platformszolgáltatásokkal. Ílyenek például a távközlési cégek, vagy a felhőszolgáltatók, utóbbiak számára a tárolási és a számítási szolgáltatások velejárója az IoT-platform biznisz. A félvezetőgyártóknak pedig elsősorban az ehhez kapcsolódó hardvereladások fontosak.
Az edge nem szorítja ki a cloudot, és 2020 még nem a 8K-s tévék éve
A perem (edge), vagyis a tárolt adatok közelében végzett számítás technológiájának a felgyorsult növekedése létrehozta az iparág egyik legnagyobb téveszméjét, vagyis azt, hogy az edge végső soron kannibalizálni fogja a felhő technológiát – emelik ki az elemző cég szakértői. Hozzáteszik: ezzel szemben sokkal inkább azzal számolhatunk, hogy ezek a technológiák kiegészítik, mintsem felfalják egymást.
Az év elején még igen nagy figyelmet keltettek a nagy gyártók, amikor sorra jelentették be 8K felbontású tévékészülékeiket, amelyek kapcsán számos kérdés fogalmazódott meg az iparágban.
A jövő januári szórakoztató elektronikai vásáron(CES), Las Vegasban kétségtelenül újabb hulláma várható a 8K-s hardverbejelentéseknek, sőt még némi árcsökkenés is bekövetkezhet az idei induláshoz képest, de a kérdések továbbra is ott maradnak a levegőben. Egy dolog a készülék, de hol van hozzá a megfelelő tartalom?
Vajon a 2020-as Tokiói Olimpiai Játékok, amelyeket végig 8K-ban rögzítik és sugározzák, vajon tényleg megadják a kezdő lökést a nagyobb arányu eladásoknak? Milyen egyéb tartalmak várhatóak az év során?
Nagyjából nem túl sok más tartalomra lehet számítani, márpedig enélkül a nagyobb felbontás előnyét nem élvezhetik a potenciális vásárlók, a technológia elfogadottsága továbbra is szerény marad. Ráadásul az árak is, amelyek jelenleg 2200 és 60 ezer dollár között mozognak meglehetősen magasak az átlagvevők számára.
Mindeközben a 4K-s felbontású tévékészülékek már elfogadható áron érhetőek el a legtöbb piacon. Itt ráadásul még bőven van lehetőség a további növekedésre, jelenleg a világ háztartásainak alig az egyharmada van ilyen készülékkel felszerelve. A szakértők kevesebb mint egymillióra teszik jövőre a világszerte eladott 8K készülékek számát.
