Elsősorban a lakosság és a hazai vállalkozások digitális felkészültsége marad el jócskán a kívánatos szinttől, de javunkra szól, hogy jól teljesítünk az internetes hálózati infrastruktúrában – derül ki az uniós tagállamok digitális fejlődését összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index(DESI) idei mutatóiból.
Az egy évvel korábbi mutatókhoz képest – Szlovákiát megelőzve – egy helyet ugyan javultunk az e-közigazgatási szolgáltatások növekvő igénybevételének köszönhetően, de a 22. hely továbbra is nagyon súlyos lemaradást jelent az uniós átlagoktól szinte valamennyi szegmensben.
Ezekben vagyunk az átlagnál jobbak
A mutatók alapján előbb nézzük miben állunk jobban az uniós átlagnál. Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférésben (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%).
A digitális közszolgáltatások igénybevételében is jelentős előrelépés történt, amit a pandémia kényszerített ki. A járványidőszakban a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál.
A digitális közszolgáltatások kínálata ugyanakkor a nyújtott szolgáltatások körében és minőségében továbbra sem éri el az uniós átlagot, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.
Jól teljesítenek még a hazai vállalkozások az elektronikus kereskedésben, a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.
Tekintélyes a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában
Hatalmas a lemaradásunk továbbra is a vállalkozások digitalizációjában, a digitális technológiák integrációja szegmensben Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel.
A hazai társaságok többsége nem használja ki a digitális technológiák által kínált lehetőségeket. A jelentés idei számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális megoldásokat használó kkv-k aránya, ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. Mindeközben az évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az Európai Unió.
A hazai vállalkozások a DESI-mutatók alapján elmaradnak az úgynevezett elektronikus információmegosztás használatában, közte a saját online jelenlétet, a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel.
Egyelőre elég komoly a lemaradása a cégeinknek a közösségimédia-használatban (13%, EU 29%), az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a adat- (7%, EU 14%), vagy a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), illetve a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).
“Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást. Ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell ezeket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni” –emeli ki a jelentés kapcsán Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke, aki idén májusban ugyancsak drámainak ítélte meg a hazai digitalizáció helyzetét.
Hiányoznak a digitális készségek és az informatikusok
A lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke kategóriájában Magyarország egy helyet visszacsúszva ma már csak a 23. helyen áll.
A 16 és 74 év közötti magyar lakosságnak csupán a 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, hasonlóan az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.
Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások alig 3,1 százaléka folytatott infokommunikációval kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az informatikai szakemberek aránya is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)
Az IVSZ legutóbb ez év júniusában tett javaslatot a kormányzati döntéshozók elé a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális – és különösen az informatikai – munkaerőhiány mérséklése érdekében.
Egy korábbi hazai felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és a távmunkával kapcsolatos viselkedésre vonatkozó kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.
