Felhő alapú könyvvizsgálat, adózási mobil applikáció, a blockchain hatásvizsgálata, prediktív elemzések készítése és megosztása az ügyfelekkel. Ez csak néhány példa a könyvvizsgálat és adótanácsadás feladatait megváltoztató digitalizáció hatásaiból.
Hogyan alakítják át a legújabbkori technológiai fejlesztések az ezen a piacon működő cégek életét? Erről nyerhettünk betekintést a közelmúltban a KPMG Magyarország háttérbeszélgetésén, amelynek apropója a társaságnál nemrégiben lezajlott vezetőváltás volt.
Szabványosítás, automatizálás, szoftverrobotok
Robert Stöllinger a leköszönő és Rózsai Rezső a cég új vezérigazgatója beszámolt a szeptember végén zárult üzleti év eredményeiről. A KPMG Magyarország a tavalyinál 3,3 milliárd forinttal nagyobb, összesen 26,2 milliárd forint árbevétellel zárta az évét, amelynek nagyobb része 14,5 milliárd forint már az exportból származott.
A növekedés és az export zöme elsősorban a globális piacra dolgozó szolgáltató központnak, a KPMG Global Services Hungary-nak tulajdonítható. Az „outsourcing” és a szolgáltató központok fejlesztéseit támogató tevékenység az üzleti tanácsadási részlegen belül is nagy odafigyelést kap.
Ebben a szektorban manapság a legnagyobb kihívások, amelyben az ügyfelek a tanácsadói támogatást igénylik: a működési folyamatok szabványosítása, az ismétlődő, alacsonyabb szintű feladatok automatizálása, szoftverrobotokkal való kiváltása.
A technológiai megújulásokat a szabályozói változások is ösztönzik. „Az egyre összetettebb helyi és EU-s jogszabályok jelentős mennyiségű feladatot rónak a magyar vállalatokra, és azon belül is elsősorban a pénzügyi intézményekre. Az elmúlt évben a PSD2, a MIFID II, az azonnali fizetések rendszere és az IFRS17 meghonosítása volt kiemelt témakör az auditorok és a tanácsadók számára ”- emelte ki Robert Stöllinger.
A szakértői munka egyre specializáltabb tudást igényel
Az új vezér Rózsai Rezső a fontos feladatok között a rugalmasság és a kezdeményező készség mellett az egyre specializáltabb tudással rendelkező szakértők együttműködésének erősítését jelölte meg. Felhívta a figyelmet, hogy a vezető üzleti kockázatok közül az első kettőre, vagyis a klímaváltozásra és a geopolitikai kockázatokra a vállalatoknak nincs közvetlen ráhatásuk. Sőt, a harmadik leggyakrabban említett kockázatot, a technológiai változásokat is gyakran külső hatásként szenvedik el.
Így marad a bizonytalanság minél biztosabb menedzselése. „A vállalatok számára a jövő- és válságállóság legfontosabb előfeltétele, ha a bizonytalanságot képesek hatékonyan irányítani, kézben tartani – ebben igényelnek ma segítséget a cégvezetők”. Ezt már Beer Gábor, a KPMG tanácsadó részlegének új vezetője hangsúlyozta.
Hozzátette: a cégek ma már „tolmácsként” is tekintenek a tanácsadókra, amelyek ily módon kettős híd szerepet töltenek be a szabályozók, hatóságok, technológiai szállítók illetve a piaci szereplők között.
Az egyik ilyen funkció a cégek eligazítása az újonnan jövő hatósági információs igények útvesztőjében. Ehhez egyszerre van szükség a szabályozások mély ismeretére és a folyamatok átszervezésének képességére is, de az sem ritka, hogy a szabályozó felé kell közvetíteni és képviselni a piaci szereplők visszajelzéseit.
A másik híd funkciót a technológiai megoldásszállítók és a piac közötti összhang megteremtése jelenti. A fejlett digitális megoldások hiába tűnnek ígéretesnek, ha azokat nehéz a hagyományos üzletmenetbe illeszteni. Ahhoz, hogy egy-egy ilyen újítás működőképes legyen, sokat kell kutatni, magyarázni, közvetíteni.
Van mit kezdeni a felhalmozott adatokkal is
A könyvvizsgálat is alapjaiban változik meg. Ebben nagyon nagy segítséget jelent a digitalizáció. A legkevésbé kedvelt rutinszerű munkákat automatizálni lehet, be lehet vetni a robotokat. A rendelkezésre álló adathalmazból pedig további termékeket lehet csinálni.
„A KPMG alaptevékenységét jelentő könyvvizsgálatban is forradalmi változások zajlottak le. A szúrópróbaszerű mintavétel helyett például tudunk akár valós időben, digitálisan, milliónyi adatot egyidejűleg elemezni. Az utólagos ellenőrzésen túl pedig már a jövőre vonatkozó következtetéseket, riasztásokat is képesek vagyunk adni ügyfeleinknek. Így az ügyféloldalon elkövetett bármilyen hiba nem csak kimutatható, de akár elkerülhetővé vagy gyorsan korrigálhatóvá is válik” – mutatott rá Rózsai Rezső, aki a cég audit részlegét is irányítja. Hozzátette a felhő ezt a területet is elérte, ma már felhő alapra helyeződik a könyvvizsgálat is.
Gyökeresen megváltozott az adótanácsadói tevékenység is. Az adóhatóság már valós időben és digitálisan kéri be az anyagokat az adózóktól. A begyűjtött adatok alapján a hatóság kockázatszűrési módszerekkel tud reagálni az adózók hibáira.
Az adózás területén még további paradigmaváltások előtt állunk. A nemzetközi adózás alapjait a 60-as, 70-es években alkották meg – a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket ekkor kezdték megkötni az országok. A vállalatok szintet léptek, de az adózási keretrendszer nem követte ezt a fejlődést.
Példaként a mai globális technológiai és online média cégek –Google, Facebook– határokon átnyúló üzleti modelljét hozták fel, amelyek ma már a hirdetési piac jelentős részét adják. A közeljövő kihívása, hogy ezeket a változásokat a nemzetközi adószabályozásban is sikerül-e utolérni.
Szóba került a blokklánc technológia is, mint a következő évek egyik meghatározó, üzletileg releváns lehetősége. Ehhez azonban szükség lenne már a szabályozására is. A hazai feltételek hamarosan megjelenhetnek, kíváncsi a szakma, hogyan viszonyul a témához az MNB.
