Mától lépett érvénybe az új uniós Elektronikus Hírközlési Kódex(EECC), amely több fontos ponton is jelentős változásokat hoz mind a szolgáltatók, mind a szakhatóság(NMHH) működésébe.

Uniós hírközlési kódex

Bővül a szabályozás hatálya alá tartozó szolgáltatások köre, ide sorolhatók már az e-mail-szolgáltatások és az M2M – machine-to-machine, gépek közötti – szolgáltatások, de megváltozik a szolgáltatási kategóriák elnevezése is igazodva a technológiai változásokhoz. Emiatt például a korábbi telefon- és mobil rádiótelefon szolgáltatások fogalmát felváltja a számfüggő személyközi hírközlési szolgáltatások kifejezés.

Az új kódex átalakítja a belföldi, vagy más néven nemzeti roaming eddig megszokott hazai szabályozását is, amiről nemrégiben itt írtunk részletesen. Nagy visszhangot keltett a digitális rádiózással összefüggő szabályozási elem is, amely előírja, hogy 2020.december 21-től az EU-ban minden új autórádiónak képesnek kell lennie a digitális földi rádiószolgáltatások fogadására.

Magyarországon mindezt meglehetősen sajátos helyzetben kellett bevezetni, úgy, hogy maga a szolgáltatás közben meg is szűnt. Szeptember elején írtunk róla, hogy a digitális rádiózásra 2008-ban az Antenna Hungáriával kötött szerződés 2020. szeptember 5-én jár(t) le, és egyelőre nem lesz folytatás. A szakhatóság szerint ugyanis az elmúlt 12 év visszajelzései alapján sem a piaci sem a hallgatói oldalról nem mutatkozott valós igény a digitális rádiózásra, ezért a hatóság most nem írt ki új pályázatot a frekvenciára..

Mit felügyel 2021-ben a szakhatóság?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már az új kódexhez igazította 2021-re vonatkozó felügyeleti tervét. Ebben azt kíséri majd figyelemmel, hogy a szolgáltatók felkészültek-e az új szabályokra és alkalmazzák-e azokat a gyakorlatban, többek között az előfizetői szerződésre vonatkozó, jelentősen módosult, alapvető szabályokat.

A hírközlési szolgáltatóknak csak készülékvásárláskor, az előfizetők kérése alapján lehet kétéves határozott idejű előfizetői szerződést kötniük, egyéb esetekben a határozott idő maximum egy év lehet. Az NMHH jövőre is ellenőrizni fogja ennek betartását, mind a szolgáltatók általános szerződési feltételeiben (ÁSZF), mind a követett gyakorlatban.

A hírközlési hatóság jövőre kiemelten ellenőrzi a szolgáltatók hibakezelését, ez ügyben évről évre sok panasz érkezik a hatósághoz. A mobiltelefonos, mobilinternetes és a televíziós szolgáltatásoknál a szolgáltatók a határidőn túli hibaelhárításkor kötelesek kötbért fizetni, amit az NMHH szerint sokszor nem tartanak be.

Engedély nélküli postai szolgáltatók, zavart okozó rádiós és villamos berendezések

A postai szolgáltatások piacán az NMHH többek között ellenőrzi a szolgáltatóknál a felhasználói panaszok kezelését és az egyetemes postai szolgáltatásokat ellátó Magyar Posta Zrt.-nél a minőségi követelmények teljesülését, amihez próbaküldeményekkel végzett méréseket is felhasznál.

Az NMHH feladata, hogy felderítse a hatóság engedélye vagy bejelentés nélkül postai szolgáltatást nyújtó cégeket. Azt is ellenőrzik, hogy a különböző postai közvetítők – amelyek például egy-egy cég küldeményeit összegyűjtik és feladják, vagy a postáról kiszállítják a nekik érkezett küldeményeket – végeznek-e olyan tevékenységet, amely már postai szolgáltatásnak minősül – ez ugyanis bejelentéshez vagy engedélyhez kötött.

A hatóság jövőre is ellenőrzi, hogy a gyártók és a forgalmazók betartják-e az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó előírásokat fogja a rádióberendezéseknél és az olyan elektromos berendezéseknél, mint a mosógépek, vagy a mikrohullámú sütők.

A piacon csak olyan elektromos berendezések lehetnek forgalomban, amelyek üzemeltetésükkel nem zavarják a különféle vezeték nélküli hálózatok és rendszerek működését.