Noha a többség tisztában van a nem jogtiszta szoftverek használatának a veszélyeivel, de a hazai felhasználók közel egyharmada továbbra is a nem megbízható forrásból származó programokat részesíti előnyben – derül ki a Microsoft Magyarország megrendelésére készült felmérésből.
A kalózszoftverek használatával nem csak egyéni felhasználóként, de vállalati szinten is komoly veszélyeknek tehetjük ki magunkat. A nem megfelelő biztonság miatt könnyen rosszindulatú vírusok, zsarolóprogramok áldozatává válhatunk, elveszhetnek fontos és hasznos adatok, vagy éppen mások számára is hozzáférhetővé válhatnak bizalmas dokumentumok. Az ilyen esetek nem csak anyagi kárt okozhatnak, de a cég megítélését is súlyosan ronthatják.
Ennek ellenére sokan nyitottak az „alternatív”, nem jogtiszta megoldásokra, feltételezve, hogy ezáltal komoly költséget takaríthatnak meg. A felmérés szerint a válaszadók 60%-a már közvetlenül a gyártótól vásárolja meg a szükséges programokat, de ott van az a közel 30%, amely különböző internetes forrásokból, például torrent oldalakról szerzi be a szükséges szoftvereket.
A válaszadók kétharmada tartja költséghatékonynak a kalózváltozatok beszerzését annak ellenére is, hogy sokan tisztában vannak a kockázatokkal: 65 százalékuk egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a nem eredeti szoftverek működésképtelenné tehetik a számítógépet.
Ugyanakkor 84 százalékuk meg van győződve arról is, hogy a kalózprogramok éppúgy tudnak viselkedni, mint az eredeti szoftverek. Sőt a válaszadók fele szerint a nem jogtiszta programok a gyártói frissítéseket is képesek fogadni.
A gyártók biztonsági frissítéseit egyébként a felhasználók 91 százaléka tartja fontosnak, mi több kétharmaduk hasonlóan vélekedik a szoftvergyártók technikai segítségnyújtásáról is. Nagyjából ugyanennyien gondolják ugyanakkor azt is, hogy a jogtiszta szoftverekkel biztosítható a számítógép megbízható működése.
Hogy mekkora kockázatot vállalnak azok, akik nem jogtiszta programokat használnak, mutatják a számok: az IDC felmérése szerint a rosszindulatú szoftverek – vírusok, zsarolóprogramok – által sérülékennyé vált, vagy feltört számítógépek, illetve az adatvesztések helyreállítása éves szinten globálisan 4 milliárd dollárba kerül a vállalatoknak.
Ez egy munkaállomásra vetítve átlagosan 663 dollárt jelent, vagyis ennyi többletköltséggel kell számolni egy kalózprogramot futtató számítógép élettartama során, ami jóval magasabb összeg, mint a jogtiszta szoftverek beszerzési ára.
