Negyven évvel ezelőtt ismerhette meg a világ az első IBM fejlesztésű személyi számítógépet, amely aztán igen nagy hatást gyakorolt az emberek és a vállalkozások életére. Az amerikai PC hozzánk csak négy évvel később jutott el, de a magyar klónja már a bemutató utáni évben elkészült.
Két évvel ezelőtt ünnepelhettük az egyik ismert számítástechnikai programnyelv 60. évfordulóját. A nagyon megbízhatónak tartott COBOL(COmmon Business Oriented Language ) első változata 1959-ben indult útjára. A programnyelvet azóta is használják a magán- és az állami szférában is üzleti, pénzügyi és adminisztratív rendszerekben.
Most pedig elérkeztünk egy másik neves évfordulóhoz is. Minden idők legnagyobb hatású személyi számítógépét, az első IBM PC-t 1981. augusztus 12-én mutatták be. Az eredetileg 5150-es modellnek nevezett géppel lépett be a professzionális, nagy rendszerek gyártásában már korábban is jól ismert IBM a személyi számítógépek mostaninál jóval szűkebb piacára.
A legendás számítógépet egy 12 főből álló csapat tervezte meg, a csoport munkájában egy női informatikus, Patty McHugh is fontos szerepet játszott. Az 1565 dollárba kerülő első változat mindössze 16 kilobájt RAM memóriával rendelkezett, a bővítés 640 kilobájtig volt lehetséges. (Manapság egyetlen okostelefonnal készült fotó is több helyet foglal.)
A legtöbb, akkor már piacon lévő személyi számítógéppel ellentétben a gép előnye a teljesen moduláris felépítése volt. Az IBM PC képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni, ami akkoriban hatalmas újításnak számított.
Az első IBM PC-t egy Chaplin-alteregóval reklámozta a cég, ezzel is utalva rá, hogy a konfigurációt még egy „csetlő-botló átlagember” is össze tudja rakni. Az IBM PC-i két másik céggel szoros együttműködésben készültek: az Intel szállította a mikroprocesszort, a Microsoft pedig az operációs rendszert. Ők hárman évtizedekre meghatározták az üzleti, irodai számítógépek fejlődési irányát.
Egy év sem kellett a magyar klónhoz
Az eredeti IBM PC évekig csak szórványosan jutott el a magyar piacra. Bár az amerikai cég jelen volt már képviseleti irodával Magyarországon is, az IBM PC csak 1985. áprilisától volt megrendelhető, konvertibilis valutáért, az Egyesült Államok szállítási engedélyt adó hatóságainak jóváhagyásával.
Addigra viszont elkészült az első magyar PC is, mindez a vasfüggöny mögött. A Proper-16 márkanéven árult másolat 1982-ben jelent meg Európa első IBM PC/XT-klónjaként. Ezt a személyi számítógépet Németh Pál irányításával, Faix Gábor főkonstruktőr munkája révén a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) fejlesztette ki Budapesten.
A klóngépet Esztergomban, a Labor Műszeripari Műveknél gyártották, a PC-üzletágért felelős leányvállalat, a Sci-L első vezetője pedig Kovács Győző, a Neumann Társaság akkori főtitkára volt. Az ő visszaemlékezéséből kiderül, hogy a Proper-16 mintájául szolgáló, eredeti PC beszerzése 1981-82-ben még az igen kockázatosnak minősült, az akkor érvényben volt amerikai kereskedelmi embargó miatt. A mintául szolgáló példányt egy Dél-Amerikában fellépő magyar cigányprímás vásárolta meg – és adta el az intézetnek a Bizományi Vállalat közvetítésével.
Az eredeti IBM PC-nél mintegy másfélszer nagyobb, Proper-16 számítógép konfigurációinak ára kiépítéstől függően félmillió és másfélmillió forint között mozgott még 1985-ben is. A gépet a vállalatok havi 40 ezer forintért bérelhették. A Proper-16 egyik jó állapotban fennmaradt példánya a mai napig is megtekinthető a Neumann Társaság szegedi Informatikatörténeti Tárlatában.
