A gépek közötti kommunikációban(M2M) nagy a potenciál hazai mobilpiacon, és nemcsak a velük járó adatforgalom emelkedése miatt. A SIM-kártyák közül egyedül a gépek közti kapcsolatot közvetítő M2M-kártyák száma növekszik, amihez a szolgáltatók 2026-tól már csak a kijelölt számmezőket használhatják. Hol tartanak az átállásban?
A 2019 és 2023 közötti időszakban az M2M alapú SIM-kártyák száma évente átlagosan 16 százalékkal bővült. A fajlagos adatforgalmuk ugyan ma még jóval alacsonyabb a nem M2M-szegmensek forgalmához képest, de ugyancsak növekszik – derül ki a hírközlési hatóság (NMHH) legutóbbi mobilpiaci jelentéséből.
Netet vagy SMS-t forgalmazó M2M SIM-kártyák száma és fajlagos forgalma
Az M2M, vagy más néven az IoT-kommunikációhoz soroljuk a pénztárgépek, távfelügyeleti rendszerek, nyomkövetők, mérőeszközök mobilnet, vagy SMS-alapú adatforgalmát, amit M2M-forgalomnak nevezünk.
Átrendeződött az M2M-ben érdekelt szolgáltatók rangsora
A felmérés szerint 2023 második negyedévében 2,4 millió aktív M2M SIM-kártya előfizetés volt Magyarországon. Ebből 1,5 millió forgalmazott ténylegesen valamennyi adatot. Az M2M-előfizetések szinte kivétel nélkül nem lakossági havidíjas ügyfelek.
Az M2M szegmens az adatforgalmazásban is jelentősen eltér a többitől. A hangszolgáltatást is kínáló üzleti mobil előfizetéseknél a csak adatra előfizetett kártyák aránya csupán 16 százalék.
Az M2M-szegmensben viszont az aktív kártyák 29 százaléka nem forgalmazott mobilinternet adatot, mivel ezeknek a SIM-kártyáknak egy része, főként a riasztókba telepítettek, csak akkor aktiválódnak, ha „helyzet van”.
Amúgy nálunk M2M SIM-kártyával havonta átlagosan 1,5 SMS-t küldtek, és 0,24 GB adatot forgalmaztak. Az SMS-ek fajlagos adatforgalma már inkább csökkenőben, miközben a teljes adatforgalom átlagosan évi 21 százalékkal növekszik.
Míg a mobilpiac többi szegmensében alig változik, addig az M2M-piacon a SIM-kártyák száma alapján számított piacrészesedések a vizsgált négy év alatti jelentősen átrendeződtek.
A szolgáltatók részesedése a hazai piacon az M2M SIM-kártyák alapján
A Vodafone 2019 második felében még piacvezetőnek számított a 420 ezer M2M SIM-kártyával, az azóta bekövetkezett évi 3 százalékos átlagos növekedési ütem viszont teret engedett a versenytársaknak.
Ugyanezen idő alatt a Telekomnál a növekedés üteme 16 százalékos, a Yettelnél pedig 21 százalékos volt. Így a múlt év közepére a Telekom utolérte a Vodafone ügyfélszámát, a Yettel pedig 38 százalékos aránnyal mellett piacvezető lett.
Két év múlva már csak a dedikált M2M-es számok használhatók
Az internetre kapcsolódó gépek, vagy készülékek zöme ma még az egyre gyorsabban fogyó klasszikus mobil hívószámokat kapja, miközben már több mint tíz éve létezik a számukra kijelölt M2M számmező. Az átállásról kérdeztük a szakhatóságot és az érintett távközlési szolgáltatókat.
A jelenlegi 9 számjegyű rendszerben 50 millió mobilszám van, benne a szolgáltatókhoz köthető 20-as, 30-as, 50-es, 70-es számmező, valamint az eredetileg a virtuális szolgáltatóknak kijelölt 31-es szám.
Legutóbb 2010-ben volt napirenden Magyarországon a mobil hívószámok kérdése. Akkoriban kezdtek el fogyatkozni a mobilszámok, akkor írták elő a jogszabályban kötelező érvénnyel a mobil számok hívásánál a 06-os tárcsázási előtétet és a mobil előhívószámot.
Amiről viszont keveset lehet hallani, az a 2013. óta létező, dedikáltan M2M célra használható 71-es előhívószámú számmező. Itt a használatba vehető szám nem 9, hanem 14 számjegyből áll.
Időközben mind az uniós, mind a hazai szabályozás megváltozott. Magyarországon 2020.végén újultak meg az azonosítógazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírások.
A szakhatóság a piaci szereplőkkel egyeztetve racionalizálta az előírásokat, bevezették az „egy számmező – egy számhasználó” elvet is. A változtatásokról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az NMHH az M2M számok és a mobilszámok közötti átállás ütemezésére pár éves átmeneti időszakot jelölt ki. A gépek közötti szolgáltatás klasszikus mobilszámon csak a 2021. december 31. napjáig kiadott kijelölések esetében nyújtható. Két év múlva, vagyis 2026. január 1-jétől a gépek közötti szolgáltatásra kizárólag az M2M számmező számai használhatók.
Fel kell készülni a 2G-hálózatok lekapcsolására is
Mostani megkeresésünkre a szakhatóság a fentiekhez annyit tett hozzá, hogy a kijelölt számmezők tényleges használatával kapcsolatban az NMHH nem vezet nyilvántartást, de vizsgálja az M2M alapú szolgáltatásnyújtás és az M2M-számtartomány kapcsolatát, ami különösen fontos lehet majd a 2G-hálózatok esetleges jövőbeni lekapcsolásánál. (Az M2M kártyák egy része ma még jól el van a 2G-hálózaton is.)
A Magyar Telekomtól kapott válaszból kiderül, hogy a szolgáltató számos díjcsomagja már ezt a számmezőt rendeli hozzá az ügyfelekhez, az elmúlt időszakban duplájára emelkedett a Telekomhoz rendelt 71-es számmezők állománya.
Úgy vélik ugyanakkor, hogy a kisebb vállalkozások digitalizációját hatékonyabban segíthetné, ha a jelenleginél alacsonyabb számú 71-es számmező is elérhető lenne adott vállalkozások számára.
A Yettelnél is felkészültek az átállásra, ami véleményük szerint azért is előnyös, mert a 71-es kezdetű számok éves használati díja számonként mindössze 3 forint, szemben a klasszikus mobilszámok esetében fizetendő évi 66 forintos díjjal.
A 71-es szám hossza viszont az SHS (71) számot követően 10 számjegy, szemben a mobilszámok SHS utáni (20-30-50-70) 7 számjegyével. Ez jelentős különbség, hiszen főként a korábbi berendezések nincsenek felkészülve ilyen hosszúságú számok analizálására.
Ennek a feladatnak az ellátására vagy jelentős beruházás, vagy szintén jelentős fejlesztés végrehajtása szükséges, ami miatt a használati díjból származó gazdasági előny eltörpül a fejlesztés költsége mellett. A Yettel készül az átállásra, jelenleg a fejlesztés megvalósításán dolgozik – áll a lapunknak elküldött válaszban.
A Vodafone-nál is napirenden van az átállásra való felkészülés, de ennél többet egyelőre nem kívánt kommunikálni a szolgáltató.
Meg kell azt is jegyezni, hogy a szolgáltatónak nincs minden esetben tudomása arról, hogy a nála vásárolt előfizetést valójában mire használja a felhasználó, azaz előfordulhat, hogy a mobilinternetre vett előfizetést az előfizető valójában gépek közötti kommunikációra alkalmazza majd (például fűtés, kertkapu vezérlése, lakásriasztó stb). Erre a szolgáltatónak nincs ráhatása, amit figyelembe kell majd vennie a hatóságnak.
