A magyar tulajdonban lévő gyártó és beszállítói vállalkozások elsősorban az államtól várják az ösztönzést és a fejlesztésekhez szükséges anyagi forrásokat. Csak kevesen dolgoznak proaktívan valamiféle digitális stratégia kialakításán.
A versenynek évtizedek óta erőteljesen kitett autóipar az ipari digitalizáció(Ipar 4.0) egyik éllovasának számít világszerte. Az összeszerelő üzemekben a robotok miatt már alig látni élő munkaerőt, az alkatrészellátást is automata targoncákkal oldják meg. A gyártás utáni üzleti folyamatok zöme is már nagyfokú digitalizáltságot mutat legyen szó a vállalatirányítási rendszerekről(ERP), logisztikai, vagy pénzügyi megoldásokról.
Aki kimarad, lemaradhat
Mindezek ismeretében –nem – meglepő eredményre jutott egy hazai felmérés, amely azt mutatta ki, hogy a magyar tulajdonú autóipari gyártók és beszállítók még mindig többed rangú kérdésként kezelik a digitalizációt.
Nem meglepő, mert az utóbbi években hasonló témában, de más ágazatban készített hasonló felmérések is nagyjából ilyen eredményre jutottak. Meglepő, viszont a tekintetben, hogy ezeknek a cégeknek egy része már beszállítója, vagy szeretne az lenni, a Magyarországon is gyártató autóipari moguloknak, gondoljunk csak az Audira, a Mercedesre, az Opelre, vagy a Suzukira.
A nemzetközi nagyvállalatok révén vált a járműgyártás a hazai ipar meghatározó ágazatává, amely a magyar export 20 százalékát képviseli és közel 170 ezer embernek ad munkát. A szektor kibocsátása 2017-ben meghaladta a 8 ezer milliárd forintot. A növekedés töretlen, az előrejelzések szerint az idén 10 százalék körüli lesz.
„A hazai szereplők számára rendkívül fontos, hogy ne maradjanak le a külföldi versenytársaktól. A nagy beszállítói láncok egyre inkább digitalizáltak, amit az újonnan belépőknek éppúgy figyelembe kell venniük, mint azoknak, akik a már megszerzett pozícióikat szeretnék megtartani vagy javítani”- húzta alá Giber Dávid, az SAP Hungary Kft. szektorvezetője.
Az élenjárók sokféle korszerű IT-megoldást alkalmaznak
Az idén nyáron készült a kutatás – az autopro és az SAP Hungary megbízásából -, összességében nem fest rossz képet a Magyarországon működő autóipari vállalkozásokról. A cégek túlnyomó többsége, mintegy 70 százaléka ugyanis már rendelkezik digitális jövőképpel, vagy már dolgozik rajta, ez utóbbi még további 12 százalékot ad a témához proaktívan és pozitívan hozzáállók arányához.
A megkérdezett társaságok többsége használ valamilyen vállalatirányítási rendszert, amellyel alapvetően elégedett. A legelterjedtebbek a szabvány megoldások, olyanok, amelyek összekapcsolhatók más, többnyire termelési, logisztikai, pénzügyi vagy kontrolling alrendszerrel.
Az alapvetően pozitív összképet ugyanakkor árnyalja, hogy azok között a vállalkozások között, amelyek sem a digitális jövőképet, sem a vállalatirányítási rendszereket nem tartják fontosnak felülreprezentáltak a hazai tulajdonú vállalkozások.
A kutatás kimutatta, hogy a vállalatok által használt digitális eszközök közül a legelterjedtebb az e-számlázás, amit a megkérdezettek fele alkalmaz. Léteznek már digitális termékek és szolgáltatások, és elterjedt az elektronikus értékesítés is.
A legmodernebb informatikai megoldásokat alkalmazók főként a robotizáció, a prediktív karbantartás, a dolgok internete (IoT) és az M2M (gépek közötti) kommunikáció nyújtotta előnyöket tartják fontosnak és már használják is a mindennapokban. A fejlett szenzortechnológia leginkább a termelésben és a logisztikában van jelen, de a minőségbiztosításban is előfordul.
Az öt legfontosabb motiváló tényező
A technológiai újdonságokról, lehetőségekről a vállalatok szakemberei a legnagyobb arányban személyes kapcsolatokon keresztül, illetve rendezvényeken vagy interneten tájékozódnak, de meghatározó az anyavállalattól és a saját kollégáktól érkező információ is.
Vállalati oldalon a digitalizáció irányába ható fejlesztéseket motiváló öt legfontosabb tényező az árbevétel növelése, a működési hatékonyság növelése, a munkaerőhiány enyhítése, fontos, hogy legyenek új termékek és szolgáltatások , illetve szempont, hogy ebben a folyamatban hol tartanak a versenytársak.
A munkavállalók a digitalizációval összefüggő fejlesztésektől elsősorban szakmai fejlődést, valamint az adminisztratív jellegű munkák visszaszorulását remélik.
A vállalatok többsége elsősorban belső forrásokból várja cége digitális fejlettségének az erősödését, és csak másodsorban külső szolgáltatótól. A válaszadók harmada digitalizációs terveinek a megvalósításához az államtól remél támogatást, pályázatok, képzések, programok formájában.
