Két tétel kivételével alapvetően erős időszakot zárhatott 2019-ben a Magyar Telekom. A rendszerintegrációs üzletág és a készpénztermelési képesség maradt el a várakozásoktól – hangzott el a cég üzleti évét záró háttérbeszélgetésen.
Az eseményen utoljára találkozhattak az újságírók a február végén saját kérésére távozó gazdasági vezérigazgató-helyettessel. Szabó János az évet értékelve először a hálózatfejlesztési lépéseket elemezte.
Az elhúzódó 5G tender lassan összeér egy másik frekvenciamegújítással
Elmondta, hogy a vezetékes hálózatban az utóbbi évek trendje folytatódik, cél a hagyományos vezetékes technológiák leváltása, ami kétféle módon történik. Egyfelől a régi rézalapú és az újonnan épülő hálózatok optikát kapnak, míg a kábelhálózatokat a DOCSIS 3.1, duplex technológiára cserélik le, ami, mint Szabó János fogalmazott egyenértékű az optikával. Az eddigi fejlesztések nyomán már 1,9 millió vezetékes elérési pont került a gigabites sebességi kategóriába.
A mobilhálózatban viszont egyelőre várják az 5G-tender folytatását, hogy a korábbi tesztek után kereskedelmi szinten is megindulhasson az újgenerációs szolgáltatás. Az elhúzódó 5G-tender miatt össze is csúsznak a frekvenciatenderek, a 2022-ben lejáró frekvenciák megújítására ugyanis már egy évvel korábban kell sort keríteni.
A mobil üzletág bevételében már az adat az úr, az adatforgalom 90 százaléka a 4G hálózaton fut. A vezérhelyettes megjegyezte, hogy az üzleti szegmensben tavaly sokkal erősebb árverseny bontakozott ki, emiatt a kis- és középvállalati szegmensben volt is egy kis visszaesés.
A rendszerintegrációs piacon is egyre nagyobb a verseny
A múlt év egyik nagy kihívását a rendszerintegráció jelentette. Az ott bekövetkezett megtorpanás egyik oka, hogy általánosságban csökkentek a megrendelések. Nem tett jót a piacnak a közszférán belül bekövetkezett átalakulás, vagyis a Nemzeti Digitális Kormányzati Ügynökség tavaly áprilisi megalakulásának a piacra gyakorolt hatása. A szervezetnek közel fél év kellett a helyzet áttekintésére, ezalatt az idő alatt a piac lényegében befagyott. A tervezett programok azonban Szabó János szerint a későbbiekben megvalósulhatnak.
A rendszerintegrációs piacon a T-Systems-t korábban felvásárolni szándékozott, majd az ügylettől visszalépett 4iG mellett egyre több versenytárs jelenik meg. A vezérhelyettes azonban úgy látja, hogy a leányvállalat a történtek ellenére meg tudta őrizni eddigi erősségét, vagyis a „teljesítési oldal”-t.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre elmondta, hogy a több mint fél évig lebegtetett ügylet során figyeltek arra, hogy a cég alkalmazottai ne akarjanak elmenni. A szakmai szintű lemorzsolódás nagyjából megegyezett a csoportszintű egyszámjegyű elvándorlással.
Elismerte ugyanakkor, hogy fennakadást azért okozott a helyzet, de a jövőbeni cél, hogy egyben tartsák a csapatot, motiválják az embereket a közös újrakezdésre. Az eladás részeként leválasztott kkv-üzletág most már marad a lakossági szegmens része, mivel az a cégméret inkább klasszikus távközlési szolgáltatásokat igényel. A T-Systems bevételeinek 94 százaléka pedig amúgyis nagyvállalati eredetű, ami a jövőben mintegy 8-9 ezer ilyen kategóriájú ügyfelet jelent.
Körültekintő jogi procedúrát is igényel a 3G hálózatok lekapcsolása
Szó esett a 3G hálózatok lekapcsolásáról. Szabó János ismételten kifejtette, hogy a 3G zsákutcának bizonyult, mégis körültekintően kell végrehajtani a lekapcsolást, hogy az ügyfelek igényei ne sérüljenek. Jelenleg a szolgáltató ügyfeleinek 20-30 %-a használ 3G-képes eszközöket. Ezt a technológiát használja a pénztárgépek egy része is.
Az eddigi tervek szerint 2022-re időzített lekapcsoláshoz valamiféle fejlesztésre és szolgáltatói koordinációra is szükség lesz, amire már meg is indultak az előkészületek a hírközlési hatóság(NMHH) közreműködésével. Szakértők szerint a téma azonban meglehetősen kényes, hiszen az 5G-tenderből épp versenyjogi kifogásokkal kizárt, kései piacra lépése miatt 3G frekvenciával viszont nem rendelkező Digi vethetne fel hasonló érveket a versenytársakkal és a szabályozó hatósággal szemben.
Szabó János kérdésünkre elmondta, hogy ha időszerű lesz a lekapcsolás, ésszerűnek tartana egy országos készülékcsere programot. Hozzátette, a cég a maga részéről a technológiaváltást azzal is igyekszik ösztönözni, hogy a 3G-képes készülékek vásárlásához már vagy két éve nem ad támogatást.
Mit mutatnak a konkrét számok?
Az összbevétel 2019 egészét tekintve 2018-hoz képest 1,5%-kal, 666,7 milliárdra nőtt. A szolgáltatási bevételek és a készülékértékesítési bevételek növekedése ellensúlyozta rendszerintegrációs és IT bevételek csökkenését.
A mobil bevételek 354,4 milliárd forintot értek el 2019 folyamán, mivel az árnyomás hatását mind Magyarországon, mind a macedón leányvállalatnál ellensúlyozták a bővülő ügyfélbázis és a szerződéses ügyfelek arányának növekedése miatti pozitív hatások.
A vezetékes bevételek tavaly 2,8%-kal 212,7 milliárd forintra nőttek. E növekedés hátterében a TV- és a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatási bevételek emelkedése áll.
A rendszerintegrációs és IT bevételek 2019-ben éves összehasonlításban, 6,9%-kal 99,6 milliárd forintra estek vissza, az alacsonyabb magyarországi projekt volumenek hatására. A csökkenés mögött főleg a közszféra felé irányuló hardver és szoftver értékesítés -köztük egy jelentősebb PC szállítási projekt – hiánya állt. Ezt nem tudta teljes mértékben ellensúlyozni az Észak-Macedóniában tapasztalt növekedés, ahol a közszférának szállított projektek iránti igény ismételt bővülése, különösen az egyedi igényekre szabott megoldási projektek javították a szegmens bevételeinek a szintjét.
Ami az eredménymutatókat illeti az EBITDA tavaly 14,6%-kal 220,6 milliárd forintra nőtt, az IFRS 16 bevezetésének hatása nélkül pedig 4,4%-kal javult.
Az adózott eredmény 2019 egészében, éves összehasonlításban 4,2%-kal 44,5 milliárd forintra csökkent az IFRS 16 bevezetésének kedvezőtlen hatása miatt, melyhez hozzáadódtak a magasabb értékcsökkenési és amortizációs költségek, együttesen ellensúlyozva a működési eredmények alapvető javulását.
Csökkent a szabad cash flow, ami mögött a 2100 MHz-es frekvenciaengedély hosszabbítás díja, az ingatlanértékesítésből származó bevételek alacsonyabb volumene és a működő tőke kedvezőtlen változásai állnak.
