Mintegy 9 ezer kilométeres optikai hálózat, 4G/LTE 450-es mobilhálózat, okosmérők, okos elektromos hálózatok, eleddig ezek a technológiák jellemezték az MVM NET Zrt. fejlesztési terveit, szolgáltatásait. A cégnél újabban már az 5G-korszakra is készülnek – tudtuk meg a vállalat stratégiai és üzletfejlesztési igazgatójától.
Jövőre lesz tíz éve annak, hogy az MVM Csoport önálló távközlési leányvállalatba szervezte ezirányú tevékenységeit, megalakult az MVM NET. Az évi több mint húszmilliárd forint árbevételű közel 270 főt foglalkoztató cég egyik kulcsszereplője lett az állami infokommunikációs rendszernek, továbbépítője és üzemeltetője az országos távközlési gerinchálózatnak(NTG). A társaság eddigi és jövőbeni fejlesztéseiről Sere Péterrel beszélgettünk.
Digitrendi: Hiába a lassan évtizedes történelem, eddig meglehetősen visszafogottan kommunikált a cég arról, hogy milyen szerepet is tölt be a távközlési iparban, valamint az állami infokommunikációs rendszerben. Hogyan jellemezné a vállalat eddigi tevékenységét?
Sere Péter.: Az MVM NET 2012-ben alakult, feladata, hogy az energetika és a kormányzat kritikus távközlési igényeit kiszolgálja. Ez a két terület megköveteli, hogy nagybiztonságú, robusztus távközlési infrastruktúra álljon mögötte. Emellé jön harmadik szegmensként, hogy a hazai távközlési cégeket is kiszolgáljuk, amolyan „szolgáltatók szolgáltatójaként”.
Nekünk nincsenek klasszikus tömegpiaci igényeket kielégítő szolgáltatásaink. A kormányzati oldalt alapvetően, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ),illetve a készenléti szerveket kiszolgáló Pro-M Zrt. testesíti meg. Hálózathasználati szerződés keretében biztosítjuk számukra az alapinfrastruktúrát.
D.: Magyarul a gerinchálózatot?
S.P.: Igen, de azért ez már régóta nemcsak az, hanem egy gerinc- és felhordó hálózat, sőt bizonyos helyszíneken vannak településen belüli hálózatszakaszaink is. Jelenleg az MVM NET által működtetett hálózat hossza meghaladja a 9 ezer kilométert, ami az indulás óta lényegében megháromszorozódott, és ami az országban a második, harmadik helyre tesz minket, nemcsak a hálózat hossza, hanem a képességei szempontjából is.
Célunk továbbá, hogy alapinfrastruktúránk hozzájáruljon ennek a területnek a konszolidációjához is. Nem érdemes ugyanis sok párhuzamos hálózatot fenntartani, főleg az állami távközlési ökoszisztéma szintjén. Ezért a gigabites alapinfrastruktúra konszolidátoraként is definiáljuk magunkat.
D.: Az MVM NET mégis valahol a legnagyobb hazai energetikai cég szakirányú leányvállalata, milyen feladatokat lát el az ágazati területen?
S.P.: Nyilván az energetika, azon belül is az anyacég és annak leányvállalatai a klasszikus nagy ügyfelek a számunkra. Az MVM NET hálózata elsősorban azért jött létre, hogy a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. átviteli rendszerirányítói tevékenységét kiszolgálja. A MAVIR-nak is nagybiztonságú hálózatra van szüksége. A hálózatunk több ezer kilométeren teljes átfedésben van a rendszerirányító távvezeték-hálózatával. Mindez oly módon, hogy a nagyfeszültségű távvezetékek tetején lévő villámhárító kábelbe már előre integrálták az optikai szálakat.
D.: Az MVM NET pár éve elnyerte a korábbi mobil korszakból maradt 450 MHz-es frekvenciát, amire újgenerációs LTE 450 technológiát épített ki. Hogy halad a mobilhálózat hasznosítása?
S.P.: Jó ideje felismertük, hogy az energetika és a kormányzat kritikus távközlési igényeit nemcsak vezetékes, optikai hálózattal lehet kielégíteni, hanem vannak kis sávszélességet igénylő, magas rendelkezésre állást biztosító vezeték nélküli infrastruktúrát igénylő felhasználói esetek is. Ezért építettük meg a450 MHz-es frekvencián alapuló LTE hálózatunkat.
Felhasználója első helyen az energetika, feladata az adott ágazat digitalizációs igényeinek – okosmérők, okos elektromos hálózatok– kiszolgálása. Második helyen a kormányzati elvárások kielégítése szerepel, a fennmaradó hálózati kapacitásokat pedig a társszolgáltatóknak adjuk el. Leegyszerűsítve az MVM NET itt is egy alapinfrastruktúra-szolgáltató.
D.: Említette az okosmérőket, az évekkel ezelőtt megjelent technológia iránt eleinte itthon is felfokozott volt a várakozás, azóta viszont elmaradt a látványos fellendülés. Mi ennek az oka?
S.P.: Való igaz, hogy ez a technológia itthon még nem igazán váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az eszközök terjedése jóval lassabb, mint Európában máshol. Az okosmérők beillesztése a magyar energetikai környezetbe szabályozási alapon csak bizonyos fogyasztás feletti körnél kötelező, máshol csak megtérülés alapon kerülhet szóba a telepítése.
Az okosmérés terjedését két dolog segíthetné igazán. Az egyik a szabályozási kényszer, ha pedig ilyen nincs, akkor piaci alapon lehetne ösztönözni. Utóbbiban nem annyira pozitívak a várakozások, hiszen az okosmérőknek jelentős a beruházási költsége, fizetni kell az átviteltechnikai szolgáltatásért, sőt az adatkezelés is megoldandó területet jelent.
Az energiaszolgáltatók számára ugyanakkor megtakarítást jelenthet a hagyományos leolvasás megszűnése, illetve a jobb és bővebb adatok alapján többletszolgáltatásokat indíthatnak, ennek ellenére mégsem tűnik számukra egyértelműen pozitívnak a végeredmény. Az energiaszolgáltatók még nem látják, hol térülnek meg számukra a szükséges fejlesztések, azt viszont tudják, hogy mindezt nem igazán lehet a fogyasztókra hárítani.
Itt jöhetne képbe a kormányzat, amely például az államilag szabályozott tarifában ismertetné el a költségeket. Másik lehetőség pedig az esetleges uniós források felhasználása lehetne.
D.: Ha nem az okosmérés, akkor mi hozhat valódi áttörést a hálózat használatában?
S.P.: Ennél talán még fontosabbnak ígérkezik a rugalmas rendszerirányítás, vagyis az okos hálózat, a smartgrid technológiája, amely végső soron erősítheti az okosmérők pozícióját, illetve az energetikai ipar digitalizációját is.
Az elmúlt időszakban hatalmas tempóban szaporodnak a napelem rendszerek, e téren a legnagyobb kihívást a háztartási méretű berendezések gyors terjedése jelenti. Eddig már 2000 megawatt kapacitás épült ki, és ugyanennyi rendszerbe lépése várható. Mindezek miatt az energiaelosztó vállalatok számára óriási szakmai kihívást jelent, hogy miként lehet egyensúlyban tartani a pillanatnyi energiakeresletet és a -kínálatot.
Az már világosan látszik, hogy az energetikai hálózat több pontján kell szenzorokat telepíteni, és ezekkel folyamatosan mérni mennyi a feszültség, mi történik az adott hálózati helyen, illetve be is kell tudni avatkozni, ha szükséges. Az energiatermelőt, -tárolót és -fogyasztót egyaránt szabályozni kell. Erre már vannak Magyarországon is kísérleti projektek.
Egy-egy transzformátor környezetében akár több ezer, tízezer szenzor telepítésére is szükség van, ezeken pedig hatalmas adatmennyiség fut keresztül. Ahhoz, hogy a mérés folyamatos lehessen, és el lehessen kerülni az esetleges leállásokat, szükség van egy dedikált távközlési hálózatra. Ilyen az LTE 450, amelyen más tömeges felhasználás nem zajlik, így képes biztosítani, hogy az adatcsomagok minden pillanatban a megfelelő helyre jussanak el.
Vannak már éles projektek is, mind a cégcsoport, mind a kormányzati szervek sok területen használják az LTE 450 hálózatot. A jelenlegi igények azonban még messze nem használják ki a hálózat teljes kapacitását.
A hazai energetikai stratégiai célok is mintegy egymillió okosmérő bekapcsolásával számolnak, igaz csak 2030-ra, de azt gondolom, hogy ez jóval hamarabb bekövetkezik majd. Készülnek emellett a tervek a smartgrid konstrukció élesítésére is.
Az LTE 450-es hálózaton már tesztelik az MVM Csoport számára a technológiai URH rendszert is, amely hamarosan élesedik. Ezt a csoportkommunikációs szolgáltatást, terepen végzett munkákhoz használjuk majd, de vizsgáljuk majd külső használatának lehetőségeit is.
D.: Beszéljünk az 5G korszakról, ebben milyen szerepet szán magának a cég? A tervezett szolgáltatásokhoz honnan lesz hozzá frekvencia? Utóbbival kapcsolatban egyelőre az év végén várható újabb tender a 26 GHz-es sávban, ez érdekes lehet a fejlesztés szempontjából?
S.P.: Ami a legfontosabb, hogy az MVM NET nem tervez klasszikus 5G mobilszolgáltatóvá válni, nem akarunk további frekvenciákat szerezni. A meglévő 4G-s LTE 450-es hálózatunk az energetika és a kormányzat kommunikációs igényei számára még belátható időtávon megfelelő és biztonságos technológia marad.
Amit azonban az 5G kapcsán fontosnak látunk, az teljesen egybevág az alapstratégiánkkal, azzal, hogy az MVM NET továbbra is alapinfrastruktúra-szolgáltató kíván maradni, ami esetünkben az optikai hálózatot jelenti.
Az 5G „mögé”az MVM NET egy alapinfrastruktúrát képes nyújtani. Hogy mi módon? Az 5G-infrastruktúrák földrajzi terjedését ma még mindenki úgy várja a piacon, hogy eleinte a 4G-s bázisállomások, makróállomásokat„okosítják fel” 5G-re. Itt is lehetnek azonban olyan bázisállomások, amelyek nincsenek optikával bekötve, itt lehet szerepe például az alapinfrastruktúrának.
Ennél is izgalmasabb azonban számunkra, amit a szakma 2024-2025-re vár: az 5G-használat felfutásával, egyre fontosabbá válik a városi, sűrűn lakott területeken, hogy a mobilszolgáltatók sűrítsék a cellákat, ehhez pedig úgynevezett kiscellás környezetre van szükség.
A kiscellák jelentik majd azt az infrastruktúrát, amikor például kandeláberen, utcabútoron, csatornafedélben helyeznek el egy-egy antennát. Mindehhez szintén szükség lesz optikai átviteltechnikára, illetve a potenciális jó helyszínekre is. Ebben egyedülálló szerep juthat az energetikai és a távközlési hálózatot egyaránt magában foglaló MVM Csoportnak, tekintve a holding infrastruktúra-vagyonát.
A csoport az optikai átviteltechnika mellett ugyanis rendelkezik azokkal a közvilágítási eszközökkel, kisfeszültségű alapinfrastruktúrával is, ami ideális megoldás lehet a kiscellás környezet kiépítése során. Az 5G-ben a potenciális vevőink így maguk a mobilszolgáltatók lehetnek.
D.:Miközben már az 5G-ben gondolkodnak, van még adóssága a cégnek az évekkel ezelőtt meghirdetett állami pályázat, a Szupergyors Internetprogram első szakaszának(SZIP 1) a teljesítésében. A többi pályázó már teljesítette a vállalását, hogy áll most ez a projekt?
S.P.: A kivitelezés megkezdődött a tervezési fázis a végéhez ér, a cég igyekszik a szerződésben vállalt határidőket betartani. A történethez hozzátartozik, hogy a vállalás során volt egy kis megingás a projekt körül, közben volt menedzsmentváltás is, ami után újra kellett számolni, végiggondolni a feladatokat. Végül az a döntés született, hogy teljes mellszélességgel a projekt mögé állunk, hogy teljesüljenek a gigabites Magyarországgal kapcsolatos célok.
Az sem segítette a gyorsabb előrehaladást, hogy közben a távközlési ipar egésze küzdött bizonyos erőforrások hiányával, nagyon sok tervezői és építői kapacitás volt egyszerre lekötve máshol.
D.: Néhány éve volt olyan terv is, hogy az MVM NET beszáll az adatközponti szolgáltatásba is, ennek kapcsán nagyszabású elképzelés volt arra, hogy kiépüljön egy ilyen bázis Gödön? Mi lett ennek a projektnek a sorsa?
S.P.: Ahogy már említettem, az MVM NET életében volt egy stratégiai újragondolás. Jó pár éve a cégnek még olyan aspirációja volt, hogy egy szélesebb spektrumú üzleti távközlési szolgáltatásokra is fókuszáló cég legyen.
Akkor adta magát, hogy egy B2B ügyfélnek már nemcsak tisztán távközlési szolgáltatásra lehet szüksége, hanem vannak egyéb informatikai igényei is, lásd adattárolás. Ezért egy alap adatközponti képesség jól passzolt volna ebbe.
A 2018-19-es újratervezés után a menedzsment a tisztán alapinfrastruktúra profil mellett tette le a voksát, így az adatközponti elképzelésekből kiszálltunk. Hozzáteszem, ezek az elképzelések a kivitelezés befejezéséig nem jutottak el. Azért a továbbiakban is vizsgáljuk a profilbővítési lehetőségeket.
