Egyre nyitottabbak a vállalkozások és a műszaki egyetemek az együttműködésre, az oktatási intézmények különböző szintjén meglévő tudás hasznosítására. Az ELTE és a Műegyetem friss példái is ezt a trendet támasztják alá.

Sokáig élt a sztereotípia a hazai egyetemeken folyó képzésekkel kapcsolatban, hogy túlságosan elméletiek. Az ott szerzett tudás csak jelentős, gyakorlatorientált továbbképzéssel hasznosítható a való világban.

Ma már nem ez a helyzet, sorra jelennek meg az innovációra, és az üzleti célú fejlesztésre is nyitott felsőoktatási intézmények, a különféle ipar és felsőoktatás projektek révén. Legutóbb az ELTE innovációra és a vállalkozói kultúra fejlesztésére szóló InnoChange projektje nyerte el az Európai Innovációs és Technológiai Intézet(EIT) 400 ezer eurós támogatását.

A közelmúltban pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen(BME)zárták le a hazai stratégiai iparágakat lefedő innovációs modell a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ(FIEK) első projektjét, és indították útjára a másodikat.

Erősödhetnek a régiós innovációs ökoszisztémák is

A napokban érkezett a hír, hogy az Eötvös Loránd Egyetem(ELTE) Informatikai Karának vezetésével és az EIT támogatásával új projekt indulhat az innováció és vállalkozói kultúra fejlesztésére. Az „InnoChange:változások előmozdítása és kapacitásépítés; úton az innovatív és vállalkozó egyetemek felé”projekt célja, hogy bővítse a felsőoktatási intézmények vállalkozói és innovációs kapacitását,erősítse ilyen irányú hajlandóságukat.

További cél a közép- és kelet-európai innovációs ökoszisztémák megerősítése,hogy az abban résztvevők jobban bekapcsolódhassanak az európai körforgásba. A partnerek különböző és egymást kiegészítő szakértelme szilárd alapot teremt majd a tudásháromszög alapú innovációs oktatás megvalósításához – olvasható az egyetem által kiadott közleményben.

Az InnoChange konzorciumot a koordináló intézmény, az ELTE Informatikai Kara hozta életre, amely az EIT Digital tagja és az EIT Digital Budapesti Csomópontjának alapító felsőoktatási intézménye. A kar az uniós innovációs program – az EIT Digital képzéseiben már több mint száz mester és doktori hallgató számára tette lehetővé a részvételt.

A 2021.decemberéig tartó nyertes pilot projekt az EIT felsőoktatási kezdeményezésének 400 ezer eurós támogatását nyerte el, amit további másfél évvel lehet meghosszabbítani, a teljes időszakra adható támogatás értéke 1,2 millió euró.

Inkubáció az egyetemről induló innovációk támogatására

A partner felsőoktatási intézmények számára az InnoChange konzorcium dolgozza ki a vállalkozástan tananyagát az ehhez kapcsolódó tanárképzést, valamint egy új innovációs modell segítségével összegyűjti és egyfajta inkubátor módjára támogatja a hallgatóktól, oktatóktól és a kutatói tevékenységekből származó innovációt.

Ezenkívül támogatást nyújt az arra érdemes korai stádiumú innovációs projekteknek, gyakorlati, átfogó és sokoldalú ipari partnerségi hálózatot épít ki. A kölcsönös tanulás révén támogatási struktúrákat alakít ki a felsőoktatási intézmények vállalkozói közösségei számára.

Az InnoChange decemberig az eddig felsoroltak mellett kialakít egy innovációs szolgáltatási keretrendszert is. Oktatást biztosít 130 hallgató, 12 oktató és 12 nem oktatói státuszban lévő egyetemi dolgozó számára, továbbá mentorál 12 hallgatót, 4 oktatót és 4 nem oktatói státuszban lévő munkatársat. Mindezeken felül a konzorcium két induló startup támogatását is vállalja.

Az InnoChange konzorcium ELTE-n kívüli tagjai:

  • Babeș-Bolyai Egyetem (Románia)
  • Heriott-Watt Egyetem (Egyesült Királyság)
  • PavolJozefŠafárik Egyetem (Kassa, Szlovákia)
  • PajszijHilendarszki Egyetem (Plovdiv, Bulgária)
  • StartupWise Guys Accelerátor (Észtország)
  • GE Healthcare Hungary (társult stratégiai partner)
  • Campden BRI Hungary (társult stratégiai partner)

BME – bizonyított a FIEK modell

Négyéves innovációs projekt zárult nemrégiben a Műegyetemen a felsőoktatás és az ipar együttműködésével. Ennek eredménye nyolc új technológiai fejlesztés, három új termék, két új szolgáltatás, öt új prototípus és tizenöt, a projekthez kötődő szabadalom.

Hazai stratégiai iparágakat lefedő innovációs modell született a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem(BME) Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ(FIEK) nemrég zárult első projektje keretében.

Ebbe több kar is be tudott kapcsolódni, így a villamosmérnöki és informatikai kar(VIK), a vegyész- és biomérnöki (VBK), valamint a gépészmérnöki kar (GPK) vett részt benne, a fókusztémák a gyógyszergyártás, az energetika, és az ezeket kiszolgáló infokom technológiák voltak.

Az első projekt, amelynek a támogatója Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Hivatal(NKFIH)volt, nemrégiben zárult le. Ennek alapvetően három célja volt, az első, hogy olyan – az ipari partnerek igényeire reagáló – kutatási programok valósuljanak meg, amelyek eredményei hónapokon belül hasznosulni tudnak. A projektben ennek megfelelően nem alapkutatás, hanem ipari kutatás és kísérleti fejlesztés zajlott.

Cél volt továbbá a megfelelő kutatási infrastruktúra létrehozatala, így jött létre az öt FIEK labor, amiből három az energetikai területhez, egy az infokommunikációhoz, egy pedig a gyógyszergyártáshoz kapcsolódik.

A laborok hosszabb távon is fenntarthatóak, mert más cégek, más típusú fejlesztések méréseire is alkalmasak. Ide sorolhatók egyebek mellett például az elektromos autók fejlesztésével foglalkozó beszállítók is. A laborok lényegében pénzt termelnek, ily módon hozzájárulnak a fenntartásukhoz is.

Indulhat az újabb hároméves program

Időközben már el is kezdődött is a második FIEK-projekt „Kompetencia Központ” néven, négy cég részvételével. A háromévesre tervezett program fókusza a biztonságosság (safety engineering). Ebben is több kar vesz részt: a ZÁÉV partnere az építőmérnöki kar, a MOL-é a vegyész és gépészmérnöki kar. A thyssenkrupp szoftverbiztonsági témával kapcsolódik a Villamosmérnöki és Informatikai Karhoz, a Bosch pedig az elektromobilitás révén a közlekedés és járműmérnöki karral áll kapcsolatban.

További lehetőségek is megnyílnak a FIEK program előtt. Ide sorolhatók a nemzeti labor programok, amelyekből három tartozik a BME-hez: a kvantuminformatika, az autonóm rendszerek és a mesterséges intelligencia.

Indulnak emellett a European Digital InnovationHub(EDIH) programok is, amelyek egyfelől a vállalkozásokat (különösen a kkv-kat és a startupokat), másfelől az állami szektor intézményeit támogatják a digitális transzformációban.

Ezen túlmenően létrejön a BME tudományos kutatási központja a Science Park is, amiből országszerte kilenc épül ki. A BME molinóján hívószóként a digitalizáció, az ipar 4.0, az 5G és a mesterséges intelligencia szerepel.

A közös munka többet adott, mint azt a projektek indulásakor gondolták – derült ki az egyetem nagyvállalati partnereinek – Siemens Zrt., a Rolls-Royce Hungary Kft., a Nokia Solutions and Networks Kft., a Magyar Villamos Művek Zrt. és a Richter Gedeon Nyrt. vezetőinek – beszámolóiból.

A kezdeti kutatás-fejlesztési kérdések megoldásán túlmutató, hosszú távú, értékteremtő partnerségek épültek ki a szereplők között. A vállalatok nem csak beleadtak a partnerségbe, de sokat profitáltak is belőlük, az együttműködésből a piacon értékesíthető, kézzel fogható termékek, illetve szolgáltatások születtek.