Mást gondolnak a mesterséges intelligencia (AI) veszélyeiről a törvényhozók és mást a témában érintett vállalatok – derül ki egy friss kutatásból. A cégeknek jobban oda kell figyelniük a jogi oldal elvárásaira, különben lelassulhat a technológiára épülő új megoldások, így az önvezető autók fejlesztése is.
Tizenkét területen vizsgálta a különféle AI-alkalmazások – önvezető autók, arcfelismerő rendszerek, és a hangalapú virtuális asszisztensek – etikai szempontjait az EY legfrissebb tanulmánya. A több mint 280 multinacionális vállalat és 71 szakpolitikus megkérdezésével készült felmérés szerint a jogalkotók aggódnak amiatt, hogyan lehet összeegyeztetni a mesterséges intelligencia felhasználását a magánélet és a személyes adatok védelmével és az egyenlő bánásmód elvével.
A cégeknek fontosabb a profit(?)
A vállalati szektor viszont megelégszik azzal, hogy a már meglévő jogszabályok, például a GDPR elvárásainak feleltesse meg a technológiát, és kevesebb figyelmet fordít a fejlesztések jövőbeni következményeit érintő kérdésekre.
„Az alapelvek megítélésében tapasztalható eltérések szakadékot képeznek a technológiai óriások és a jogszabályok alkotói között”– hívja fel a mostani kutatás kapcsán a figyelmet Zala Mihály, az EY technológiai tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
Hozzáteszi: a jelenlegi helyzetben akár az a forgatókönyv is megvalósulhat, hogy hiába készül el a gyártó a biztonságosan közlekedő önvezető autóval, nem engedheti azt az utakra, hiszen nem felel meg a majdani adatvédelmi vagy információbiztonsági előírásoknak.
A kutatás szerint a törvényhozók többsége közel kétharmada nem bízik abban, hogy a vállalkozások képesek lennének hatékonyan önszabályozni a mesterséges intelligencia vezérelte megoldások fejlesztését. Emellett csupán az egyötödük tudja elképzelni, hogy a cégek abban az esetben is etikusan működő AI-fejlesztéseket folytassanak, ha a közerkölcs figyelembevétele negatívan befolyásolja várt profitjukat.
Hasonló kérdéseket feszegetett az önvezető autózás kapcsán a közelmúltban egy másik nagy tanácsadó cég felmérése is. A KPMG egyebek mellett azt vizsgálta, hogy az autonóm autózásra felkészült 30 országban hogyan szabályozzák az önvezető autók tesztelését, forgalomban való megjelenését, mennyire hatékonyak az új jogszabályok kialakításában és bevezetésében.
Az élen járó országok: Szingapúr, az Egyesült Királyság és Hollandia, a sereghajtók: India, Mexikó és Brazília. Magyarország e téren még a 25. helyen áll, de pozitívnak ítélték meg a szakértők, hogy nálunk külön kormányzati ügynökség foglalkozik az önvezető ágazati fejlesztésekkel, míg más országokban ezeket a kompetenciákat általában delegálják különböző szervezeteknek.
Fő a biztonság
Pedig a fejlődés nem állhat meg. A mesterséges intelligencia elterjedésével a jövőben egyre jobban összekapcsolódnak egymással az emberek és a közlekedési eszközök. Néhány éven belül pedig az AI-rendszerek és az 5G hálózatokon kommunikáló IoT-eszközök az autók szerves részét képezik majd – mutat rá a flottakezelés meghatározó cégének számító LeasePlan.
Az utóbbi években sem csökkent a közúti halálesetek száma, a balesetek több mint 90 százaléka a vezető hibájából történik, például a rossz helyzetfelismerés, a veszélyre való helytelen reagálás vagy a közlekedési szabályok megsértése miatt.
A probléma megoldása érdekében az új uniós jogszabályok 2022-től kötelezővé teszik a fejlett vezetéstámogató rendszerek (Advanced Driver-Assistance Systems, ADAS) használatát. Ezek a fejlesztések már többnyire valamilyen AI-megoldást alkalmaznak, nyomon követve, elemezve és felismerve a potenciálisan kockázatos vezetési magatartásokat.
Az AI-alapú érzékelők az emberi agynál gyorsabban el tudják dönteni, hogy milyen típusú biztonsági beavatkozásra van szükség ilyen esetekben. Ha a rendszer olyan rizikós helyzeteket azonosít, mint az álmosság, a figyelemhiány vagy a sávelhagyás, akkor valós időben, riasztással figyelmezteti a járművezetőt a veszélyekre.
Számít a kényelem is
Az AI-alapú vezetéstámogató szolgáltatások és digitális személyi asszisztensek komfortosabb vezetési élményt is nyújtanak az autóhasználók számára. Ilyenek a navigációs rendszerek, amelyek valós idejű időjárási és forgalmi adatokkal segítik a sofőröket. Az intelligens sebességtámogató rendszer pedig azt jelzi, mikor érdemes gyorsítani, illetve fékezni, hogy gazdaságosabb legyen az üzemanyag-felhasználás.
Az AI-technológia automatikusan állítja be az üléseket és a tükröket, amint a sofőr a kormány mögé ül. Az AI-alapú okostelefon-alkalmazások pedig azt is lehetővé teszik, hogy a vezető távolról, előre beállítsa az autó utasterének hőmérsékletét.
Prediktív diagnosztika
A harmadik terület az autózásban, ahol az AI technológiai előrelépésthoz, az a prediktív karbantartással megteremtett kiszámíthatóság. A hagyományos diagnosztikai rendszerek csak akkor jelzik az autók műszaki problémáit, ha azok már bekövetkeztek,ezzel szemben a mesterséges intelligencia lehetővé teszi a jármű fizikai állapotával kapcsolatos információk összegyűjtését, elemzését és összehasonlítását a korábbi adatokkal, így a meghibásodások idő előtt beazonosíthatók.
De mi legyen az okosautók által gyűjtött adatokkal?
A LeasePlan kutatása is kitér az adatbiztonságra. A jövő okos autói ugyanis egyre több adatot gyűjtenek saját műszaki állapotukról és a sofőrök vezetési szokásairól. Ezek az adatok egyszerre szolgálhatják a vezetők személyes igényeit, a fejlettebb, környezettudatosabb járművek gyártását, a karbantartási problémák előre jelezhetőségét, a hatékonyabb forgalomirányítást, és jelenthetnek kontrollvesztést a személyes adatok felett.
A jelentés szerint a járművezetők több mint a fele aggódik amiatt, hogy ki és milyen adatokat gyűjt az autója fedélzeti számítógépéből, és azt mire használják fel a piaci. Többségük csak anonimitásukat megőrizve lenne hajlandó megosztani ezeket az adatokat, ha az a jobb vezetési élményt szolgálja.
