Újabb jeles évfordulóhoz érkezett a mobiltelefon technológia Magyarországon. Tavaly ünnepelhettük a digitális technológia, a GSM első negyedszázadát, ma pedig éppen 30 éve annak, hogy elindulhatott az első –analóg 450 MHz-es – mobilhálózat.
A legelső bázisállomásokat és kapcsolóközpontot az 1988-ban felépített, ma is Budapest harmadik legmagasabb építményének számító, 154 méter magas, Száva utcai távközlési adótoronyban helyezte üzembe a Matáv (a Magyar Telekom jogelődje) és a US West International által vegyesvállalatként működtetett Westel Rádiótelefon (később Westel 0660) Kft. Az első generációs(1G) 450 MHz-es, rendszer egészen 2003-ig működött.
A digitális technológia a versenyt is elhozta a piacra
Időközben megérkezett a GSM digitális technológia, nagyobb készülékválasztékkal és több funkcionalitással a 2G formájában, majd 11 évvel később jött a mobil szélessávot kínáló 3G. A 2G korszak már elhozta a versenyt is, hiszen a GSM-piac egyszerre két szereplővel a Westel 900 Mobil Zrt.-vel és a Telenor jogelődjének számító Pannon GSM-mel indult.
A 3G korszakra pedig egy harmadik szereplővel is bővülhetett az operátori kínálat, a Vodafone jogelődje, a VRAM Zrt. 1999-ben lépett a hazai piacra. A negyedik szolgáltatót, a Digit viszont már a 4G/LTE korszak hozta meg.
Mára a mobilhasználatnak már csak egy része maga a hanghívás, hiszen az időközben okostelefonná érett készülékek az országban szinte mindenhol elérhető 4G/LTE hálózaton alkalmasak a videótelefonálástól a videóstreamingen át a távmunkáig rengeteg feladatra.
Tavaly ősztől pedig már épül a hazai 5G hálózat is, amely egyelőre szigetszerű fejlesztésben folyik, mindenekelőtt Budapesten, a Balaton környékén, egyes megyeszékhelyeken, beleértve az 5G technológia autonóm járművek tesztelésére alkalmas zalaegerszegi területet is.
Az 5G-hálózatépítésben a négy szereplő közül egyelőre hárman indultak el, elsőként a Vodafone, majd a Digi, mindketten egy korábban elnyert frekvencia jóvoltából, végül pedig az idén tavasszal kihirdetett 5G-tenderen szerzett frekvenciával a Magyar Telekom. A Telenor is teszteli már a technológiát.
A mobil technológiák fejlődéstörténete
Ami a különféle technológiák fejlődéstörténetét illeti, a Telekom blogján Taszner István, a Magyar Telekom vezeték nélküli üzletágának vezetője, aki a 30 évből közel húszat töltött el a vállalatnál, vezet minket végig az operátor szemszögéből.
A digitális korszakban már elérhető volt a GPRS mobilhálózat, a WAP rendszerű adatmegjelenítési technológia, és a mobilkészülékek, valamint előfizetések terén óriási fejlődés volt tapasztalható; az addigi években sorra érte el a szolgáltató az egy, kettő, majd hárommilliós ügyfélbázist.
A fejlesztések között persze voltak olyanok, amelyek utólag inkább amolyan puhatolózásként értelmezhetőek, ilyen volt például a világon először a Westel szolgáltatásaként elinduló MMS és a WAP.
Előbbi a közvetlenül, hívószámokra elküldött multimédiás üzeneteket takarta, utóbbi pedig egy olyan, erőteljesen adatmennyiség-kímélő mobilos internet-protokoll volt, amely az akkori sávszélesség, valamint a pár karaktersoros mobilkijelzők korlátai mellett igyekezett valamiféle webes információátvitelt megvalósítani.
Ezeket természetesen csak a kíváncsi, tech-fókuszú ügyfélkör használta ki, ám Taszner István szerint ezek is fontos lépcsőfokok voltak a későbbi fejlesztések megkönnyítésére.
“Amikor a vállalathoz kerültem, épp a GPRS bevezetését ünnepeltük, és nem sokkal ezután érkezett a 2G-t kibővítő Edge technológia. Emellett ekkoriban kezdtük bevezetni azokat az első megoldásokat, amelyek nagyobb belső terek, például középületek, bevásárlóközpontok lefedettségét tudták megvalósítani” – emlékezik vissza a szakember.
Taszner István szerint több területen is speciálisnak számított Magyarország a mobiltechnológia terén. Egyrészt élen jártunk több fontos szolgáltatás bevezetésében, így a GSM szolgáltatás, vagy az MMS világszinten kifejezetten korán jutott el az országba.
A mobiltechnológia magát a kommunikációt hozta el
A másik oldalon pedig hatalmas „felhajtóerőt” jelentett az, hogy a mobil nem csak a kommunikáció új formáját hozta el a legtöbbeknek, hanem magát a kommunikációt. A mobilok megjelenése előtt éveket kellett várni egy vezetékes telefonra.
Éppen ezért az első időszakban nagy volt az igény az amúgy nem túl olcsó és kisebbfajta börönddel felérő méretű, inkább hordozható, mint mobil készülékekre is, ráadásul az analóg hálózaton még a fogadott hívásokért is fizetni kellett. (Aztán már az analóg technológián is megjelentek az első valóban „mobil” készülékek – lásd fotónkon –, amiknek a töltőjét azonban érdemes volt magunkkal vinni, mert az akkumulátor ritkán bírta ki a nap végéig – a szerk.)
Az elmúlt évtizedekben sok lépcsőfoknyit ugrott a technológia: a nyomógombos készülékek helyett általánossá váltak a széleskörűen használható okostelefonok. Mellettük megjelentek a tabletek, és a mobilkommunikációban is felsorakozott a hang mellé egy sor másfajta szolgáltatás: a szöveges chattől a videókonferenciáig.
Jelenleg párhuzamosan halad a 4G korszerűsítése és az 5G bevezetése, de Taszner István szerint ez utóbbi már nem csak annyiban észlelhető az ügyfelek számára, hogy még gyorsabban tölthetnek le adatokat mobilon vagy minden eddiginél nagyobb felbontású streamelt videókat nézegethetnek útközben.
Az 5G már a gépek kommunikációjáról is szól
Az 5G első igazán nagy áttörése az ipari alkalmazások terén jelentkezhet nemsokára, ahol a folyamat-automatizálásban, mezőgazdasági tevékenységek irányításában hozhat óriási hatékonyság-növekedést a villámgyors és gyorsan reagáló hálózat. Az idei év történései kapcsán is egyre többet esik szó az egészségügyi rendszerek vagy épp a távoktatás rendszereinek kommunikációs és adatéhségéről, amelyet szintén tökéletesen kiszolgál az 5G – emeli ki a szakember.
Egy új “felhasználótípus” is érkezik egyre nagyobb számban a mobilhálózatokra, amely minden eddiginél erősebb kommunikációs igényeket támaszt: az interneten kommunikáló gépek, szenzorok és “kütyük”, vagyis az úgynevezett IoT eszközök.
Ezek épülnek be az okosvárosok vérkeringésébe, az intelligens otthonokba, az önvezető autókba és az üzleti élet sokféle automatizációs, adatszerző folyamataiba. Jelenleg a bolygón hét és félmilliárd emberrel számolunk a mobilkommunikáció terén, de a hálózatra csatlakozó eszközöket is bekalkulálva ez a szám rögtön a sokszorosára emelkedik.
