Ne csak az internethez, hanem az adatokhoz való hozzáférés is legyen a jövőben alapvető emberi jog. Egyebek mellett ezt vetették fel a Most Fórum idei záró rendezvényének meghívott szakértői, akik a digitalizáció emberiségre gyakorolt hatásairól beszéltek az eseményen.
Hogyan jutott el az emberiség a homo sapienstől a homo digitalisig? Technológiai, kulturális, vagy inkább evolúciós átalakulást jelent az életünkben a digitalizáció? Hogyan épülnek be a mindennapjainkba a gigahálózatok nyújtotta lehetőségek, az öntanuló algoritmusok, a genetikailag programozott biológiai rendszerek?
Amikor a science fictionből science fact lett
Megérkeztünk egy új világba, ahol tanuló algoritmusokkal, önjáró gépekkel, genetikailag programozott biológiai rendszerekkel, nano gyárakkal és hasonló őrült technológiákkal kell együtt élnünk. A szemünk láttára vált a „science fictionből” „science fact” – emelte ki bevezetőjében Frankó-Csuba Dea, jól ismert innovációs coach.
Előadásában egyebek mellett kitért az ipari forradalmak negyedik korszakára, amely már nem azt változtatja meg, ahogy a dolgokat csináljuk, hanem minket változtat meg. Ebben a digitalizáció által felpörgetett új korszakban pedig még a korábbiaknál is nehezebb megbecsülni milyen lesz a jövő.
Utóbbira egyik látványos példaként az elektromos meghajtású repülőgépeket hozta fel, amelyről korábban, mint megvalósíthatatlan álomról beszéltek a tudósok, mondván az akkumulátorok teljesítménye soha nem lesz képes elérni az ezek működtetéséhez szükséges szintet.
Erre cáfol rá a Rolls Royce-nál folyó fejlesztés, amelynek keretében hamarosan már élesben tesztelhetik az elektromos meghajtású repülőgépeket. (A dolognak magyar vonatkozása is van, mint arról korábban részletesen írtunk, a brit cég felvásárolta a Siemens hasonló profilú üzletágát, a fejlesztő magyar mérnökökkel együtt.)
Hogyan tartsuk a tempót a digitalizációval?
Mit tehetünk, hogy lépést tudjunk tartani a digitalizáció diktálta tempóval? – tette fel az újabb kérdést Frankó Csuba Dea. Szerinte négy fontos dologra kell odafigyelnünk, az egyik, hogy legyen céltudatos a gondolkodásunk, legyen fantáziánk, és legyen meg bennünk a rácsodálkozás képessége is. Legyünk ugyanakkor tudatosak a döntéshozatalban, és figyeljünk a jó időzítésre.
A bevezető előadást követő kerekasztal beszélgetés egyik érdekes felvetése volt, lehet-e az internet hozzáférés a közeljövőben már alapvető emberi jog? . Meskó Bertalan orvos-jövőkutató szerint ma már nem csak ez lehet elvárás, hanem az adatokhoz való hozzáférés hasonló szintű kezelése is.
Hozzátette ugyanakkor, hogy elegendő csak annyi információhoz jutnunk, amire tényleg szükségünk van. Megjegyezte még, hogy a fejlett technológiák átalakítják az egészségről alkotott nézeteinket, de fontos, hogy ezen a területen (is) nemcsak technológia, hanem kulturális átalakulás is zajlik.
Szó esett a digitalizáció kapcsán felmerülő úgynevezett felforgató technológiákról. Ennek kapcsán Szertics Gergely, a Mesterséges Intelligencia Koalíció vezetője kiemelte: „nem a mesterséges intelligencia fogja elvenni az emberek munkáját. A mesterséges intelligenciát használó emberek fogják elvenni a mesterséges intelligenciát nem használó emberek munkáját”.
A távközlési hálózatok életelemmé válnak
A hálózat, valamint a klasszikus távközlési szolgáltatások fontossága életelemmé válik, mint a levegő és az ivóvíz. „A távközlés átalakul, a felhasználók ügyfélből haszonélvezőjévé válnak a rendszernek, míg az ügyfelek üzleti szereplők lesznek.
Az infrastruktúraépítés háttértevékenységgé válik, a klasszikus távközlési termékek pedig komplex megoldások részeként köszönnek vissza” – utalt a hálózati kiállításra Wéber Mátyás, a KPMG távközlési és média szektor tanácsadási szolgáltatásokért felelős szenior menedzsere. (Az eseményen a résztvevők egy interaktív kiállításon is nyomon követhették, milyen eszközökből tevődnek össze a jövő technológiai alapjainak számító gigabites hálózatok.)
„Ma már nem az a kérdés, hogy használjuk-e az internetet, hanem az, hogy mire. A digitalizáció és a hálózatok átírják a hétköznapjainkat. Általuk ma már a világ alkalmazkodik a mi igényeinkhez és nem fordítva: a hálózat révén tudjuk távolról is menedzselni a kapcsolatainkat, az életünket, az eszközeinket, akár az otthonunkat is – ez a connectivity élmény” – tette hozzá Szilas Gábor, a Telekom Connectivity Tribe szakértője.
A MOST Fórum jövőre is folytatódik újabb, a digitalizáció témakörét kutató eseményekkel. (Az ideiek közül a családok témájáról itt, a kultúra digitalizációjáról itt, a munkaerőtoborzás új eszközeiről itt, a sport digitalizációjáról pedig itt írtunk.
